Kína diplomáciai eszközként is használja a vakcinát

Medicina2021. márc. 3.D.J.
A rovat támogatója:

Az oltóanyag értékesítéseknek hála Oroszország és Kína növelni tudja a jelenlétét abban a Latin-Amerikában is, ahol eddig kevés volt a befolyásuk - véli Agathe Demarais, az EIU gazdaságkutató előrejelzési vezetője.

A vakcinák terjesztésénél éles határvonal húzodik most Kelet és Nyugat között. Ugyanis a fejlett országokban az oltóanyaok eladásával a gyártó-vállalatok foglalkoznak. A gyógyszeripari cégek többnyire azoknak adnak a termékeikből, akik a legmagasabb árat kínálják. Ezért a szegényebb régiókkal nem igen foglalkoznak.

Keleten viszont, legyen szó Oroszországról vagy Kínáról, elsősorban az állam dönt arról hogy kinek jut a saját fejlesztésű vakcinákból. Se Moszkva se Peking nem akarta az oltóanyagok exportjával kivárni, amig otthon elérik a nyájimmunitást. Kínában például még csak a lakosságnak úgy a 3 százaléka van beoltva, de máris milliós tételben szállítanak külföldre és már több mint 500 millió dózisra kötöttek szerződést. A legnagyobb üzletet Indonéziával ütötték nyélbe: ők 125 millió Sinovac vakcinát fognak kapni.

Vannak fejlődő országok, mint például Egyenlítői-Guinea vagy Sierra Leone, amelyek ingyen készleteket is kapnak a kínai oltóanyagokból. Jelenleg Peking összesen 53 államnak küld ilyen segélyeket.

Ha a vakcinákról van szó, a nagy különbség Kelet és Nyugat között most az, hogy a nyugati cégeknél elsősorban üzleti kérdésként kezelik az oltóanyagok eladását. Keleten viszont, mivel politikusok hozzák a döntéseket hosszútávban gondolkodnak és diplomáciai szempontokat is mérlegelnek.

Afrikában az Új Selyemút projektnek hála már eleve régóta erősödik a kínai jelenlét. Ahogy meg is írtuk: a kontinensen több fontos kulcsberuházás mögött kínai társaságok állnak. Hogy a pozícióját még jobban megerősítse Kína a járvány kezdete óta igyekszik segíteni a fekete kontinenst. Már rögtön a pandémia elején milliós számban küldtek koronavírus teszteket és arcmaszkokat az afrikai országokba. Ráadásul ők szemben a nyugati cégekkel arra is nyitottak, hogy a gyártást részben külföldi országokba szervezzék ki. Így a gyógyszer export mellett új munkahelyeket is tudnak teremteni.

A kínai vakcina-politikát Ázsiában főleg India nézi ferde szemmel.

Nem örülnek, hogy a szomszédos országokban is egyre erősebb a kínai jelenlét, ezért a saját, indiai gyártású oltóanyagukat a Covaxint elkezdték terjeszteni a régióban. De egyelőre kirobbanó sikereket nem tudtak elérni.

Agathe Demarais, az EIU gazdaságkutató előrejelzési vezetője szerint a mostani helyzet jó alkalmat ad arra, hogy Oroszország és Kína növelje a jelenlétét abban a Latin-Amerikában is, ahol eddig kevés volt a befolyásuk. Többek közt Brazília, Mexikó, Chile és Peru is vett a kínai oltóanyagból. A sorból viszont kilóg Paraguay. Ez a dél-amerikai ország kifejezetten rossz viszonyban van Pekinggel, mivel elismerik a Kínai Köztársaság vagyis Tajvan függetlenségét. Ezért szóba se jöhetett, hogy kapjanak a kínai oltóanyagból.

Viszont Oroszországgal meg tudtak egyezni.

A latin-amerikai jelenlét erősítése márcsak azért is vonzó a két nagy keleti országnak, mert ez Amerika „hátsó udvara”, így bosszantani tudják az Egyesült Államokat – véli Demarais, aki szerint komoly kockázatot jelent, hogy Kína és Oroszország a mostani helyzetben könnyen lehet, hogy túlvállalja magát.

Az oroszok és a kínaiak indítékait nem ismerem és nem is igazán érdekelnek. Ha az oltásaik működnek, megfizethetőek és elérhetőek, és eljuttatják őket azokhoz az országokhoz, amelyek örömmel veszik őket, akkor kit érdekel, ha ez csiszol egy kicsit Kína vagy Oroszország imázsán?

idézi a Guardian Achal Prabhalát, indiai kutatót és aktivistát. A jelenlegi helyzetben sok ország, főleg Ázsiában és Afrikában eleve nem is tud foglalkozni a geopolitikával, ha épp a vakcinákról van szó, mivel nincs lehetőségük a válogatásra. Nekik vagy keleti vakcina jut vagy semmi. A helyzeten változtatna, ha a nyugati országok a fejlödő országoknak is juttatnának az oltóanyagokból.

Emiatt Hans Kluge, a WHO Európai Regionális Irodájának igazgatója meg is kritizálta az érintett országokat. Szerinte az EU, az USA, Kanada és az Egyesült Királyság négyszer-kilencszer annyi vakcinát kért magának, mint amire szükségük van.

Ezekben az országokban nem kéne várni, amig a lakosság 70 százaléka be lesz oltva. Előbb meg kéne osztani a vakcinákat a Balkánnal, Közép-Ázsiával és Afrikával

véli Kluge. A helyzet mindenesetre jövőre gyökeresen megváltozhat. Ugyanis az előrejelzések szerint a fejlett országokban a felnőtt lakosság túlnyomó része addigra már be lesz oltva. Innentől a nyugati vállalatok minden bizonnyal elkezdenek majd versenyezni Kínával és Oroszországgal a fejlödő piacokért.

A prognózisok szerint lehet, hogy 2024-ig kell még várni mire az egész világon sikerül elérni a nyájimmunitást.

Most még nagy kérdés, hogy mekkora a tényleges különbség mondjuk a kínai és a nyugati oltóanyagok hatékonyságában. Hisz még mindig nem tudni, hogy a Sinopharm mennyire hatásos például a 60 év fölöttiek körében, mivel a hivatalos tájékoztató szerint a klinikai vizsgálatoknál ennek a korcsoportnak az aránya túl kicsi volt.