Már öt kismamát kellett műtüdőre tenni Covid miatt a Semmelweis Egyetemen

Medicina2021. ápr. 8.H. É.
A rovat támogatója:

Gyógyszergyári érdekharcot gyanítanak az AstraZeneca vakcinájával kapcsolatos aggályok mögött magyar professzorok, akik egy csütörtök esti online fórumon egyértelműen kiálltak a brit oltás mellett. A webináriumon arról is beszéltek: akár három hónapnál hamarabb is olthatók az igazolt covidosok, a poszt-Covid-szindróma pedig a brit variáns miatt sokkal többeket érinthet.

Amíg a koronavírus-járvány első hullámában a Semmelweis Egyetemen nem volt egyetlen Covid-fertőzött kismama sem, a másodikban már 38-at vettek fel, közülük 3-at kellett lélegeztetőgépre, egyet úgynevezett ECMO-készülékre tenni (ez a beteg testén kívül végzi a vér oxigénes feltöltését, majd visszapumpálja a szervezetbe). Most pedig már 90 kismamánál tartanak, akik közül több mint 20 szorult lélegeztetésre, 5 pedig ECMO-kezelésre.

Minderről Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora beszélt a KOVidők szakmai szervezet élő zoom-adásában. A professzor a kismamák oltásának fontosságáról beszélve

azt is elárulta, miért csak a szülés után kapják meg a második oltást a várandósok. Mint mondta: a nőgyógyász szakma döntött így, miután  az első mRNS vakcina is már majdnem teljes biztonságot ad a fertőzés ellen, ugyanakkor a második oltásnál az oltási reakció már jelentősebb lehet, ezért hagyják azt a szülés utánra.

Egy amerikai kutatás vizsgálta a méhlepényben az antitest szintjét, ami megegyezett az anya vérében lévővel, tehát a magzatok is megszerzik az immunitást az oltás nyomán, majd erre ráerősítenek az anyatejjel magukhoz vett antitestek.

A fórumon téma volt az AstraZeneca vakcina is, amellyel kapcsolatban Merkely Béla, valamint Jakab Ferenc pécsi virológus és Szekanecz Zoltán debreceni immunológus professzor is egyértelműen úgy foglalt állást, hogy annak előnyei messze meghaladják a kockázatait.

Jakab Ferenc és Merkely Béla annak a véleményének adott hangot, hogy itt inkább gyógyszergyárak háborújáról, ipari érdekek egymásnak feszüléséről van szó. A Semmelweis rektora még arra is utalt, nem véletlenül ezt a vakcinát támadják, mert könnyen, 2-6 fokon tárolható, vagyis ebből világszerte sokat el lehet majd eladni.

Azzal kapcsolatban, hogy kell-e vérhigítót, vagy legalábbis Aspirint szednie annak, akit Astrával oltanak, egyértelműen nem volt a szakemberek válasza.

Felvetődött az is, hogyan lehet, hogy az első oltás után is sok még a fertőzött. Erre Szekanecz Zoltán két lehetőséget mondott: vagy már fertőzöttként kapta meg az oltást az illető, vagy az oltást körüli időben kapta el a vírust, hiszen tudni kell, az első adag vakcina után 2 hétig még nem alakul ki komolyabb védettség. Az tehát nem igaz, hogy valaki az oltástól lesz Covid-beteg.

Arról már Jakab Ferenc beszélt, hogy tulajdonképpen akár már a pozitív tesztet követően tíz nappal lehetséges beadni a koronavírus ellen oltást, ha nincs láz. A 3 hónapos szabály inkább logisztikai okokkal magyarázható.

Szóba kerültek még a Covid-19 hosszú távú szövődményei, amelyekkel kapcsolatban Jakab Ferenc úgy fogalmazott, hogy miután lecsengett a járvány, a poszt-Covid-szindróma hónapokig ad majd munkát az egészségügynek, mert „lesz belőle bőven”.

Szekanecz Zoltán közölte: a vírusszámtól, a gyulladás okozta szervi sérüléstől, a citokinvihar erősségétől és még rengeteg mindentől függ, kialakul-e poszt-Covid-szindróma. Egy biztos, míg korábban az esetek 10 százalékában jeleztek ilyen tüneteket, most 30-40 százalékban fordulhat elő, de a gyengeség, mint vezető tünet akár a fertőzöttek 70-80 százalékánál is megmaradhat hetekig, hónapkig.