Mi okozza a különbséget a Covid-halálozásban? - Az elhízás lehet az egyik megfejtés

Medicina2021. márc. 2.Éva Haiman

A Covid-halálokok sorában a krónikus megbetegedések között a súlyos elhízást is feltüntetik, ami nem véletlen: a túlsúly a második legjelentősebb kockázati tényező az életkor után a Covid-19-ben. Ahol pedig sok az idős, mint a fejlett országokban, és magas az elhízottak aránya, ott a koronavírus miatti halálozási arány is lényegesen magasabb.

A járvány kitörése óta a világon összesen már 2,5 milliónál is több halálesetet írtak a koronavírus számlájára, derül ki a Johns Hopkins adataiból. A legtöbb, fél milliót meghaladó esetet az Egyesült Államokban jegyeztek fel, Brazíliában 255 ezernél tart ez a szám, Mexikóban meghaladja a 185, Indiában a 157 ezret. Európában az Egyesült Királyságban a legrosszabb a helyzet, ott eddig már több mint 123 ezren haltak bele a Covid-19-be. 

Lakosságarányosan ugyan két miniállam, Gibraltár és San Marino áll az élen, ahol egymillió emberből 2,7, illetve 2,1 halálát tették felelőssé a Covid-19-ért, őket már jelentősebb lakosságszámmal bíró országok követnek: Csehország, Belgium, Szlovénia, az Egyesült Királyság, Olaszország, Portugália, Montenegro és az USA.

Ami az egymillió lakosra jutó koronavírus-halálozást illeti, az eddigi több mint 15 ezer halálesettel Magyarország a világon a 11. legsúlyosabb a helyzet.

Az egyes országok közötti Covid-halálozási adatok összevetését nyilvánvalóan több tényező nehezíti, mint például az elvégzett tesztek száma, vagy a halálesetek kódolása. Ám ezek nem változtatnak azon a tényen, hogy a koronavírus-fertőzésben, illetve a súlyos szövődmények kialakulásában, valamint a fatális végkifejletben az életkor és az általános egészségi állapot a meghatározó.

Azt pedig immár több, egymástól független, a világ különböző pontján végzett vizsgálat megerősítette, hogy

a Covid-19-ben a krónikus megbetegedések mellett az elhízás, mint számos betegség melegágya is nagyon komoly rizikótényező. A Pécsi Egyetem Virológiai Kutatócsoportja már korábban elmagyarázta, hogy mindennek három fő oka van.

Az első, hogy az elhízás következtében csökken a légzési kapacitás egyszerűen azért, mert a hasi szervek feljebb tolják a rekeszizmot és ezzel a tüdőt. Fontos szerepet játszik a kockázatok növekedésében, hogy az elhízás rontja a keringési hatékonyságot, és növeli a trombózisveszélyt.

Emellett a túlsúly miatt gyengül az immunrendszer, a zsírszövet „inváziója” miatt, amely olyan, az immunrendszer hátországaként szolgáló szerveket érint, mint a lép vagy csontvelő.

Az immunrendszer kapacitásának romlása a vérben keringő szisztémás immunsejtek hatékonyságát is érinti. A súlyos és halálos kimenetelű COVID-19 megbetegedésekre jellemző citokin-vihar is hangsúlyosabb alapot kap az elhízás esetében. Ilyenkor ugyanis egy alacsony fokú, folyamatos gyulladásos állapot van a szervezetben, melyet a nagy tömegben jelen lévő zsírszövet sejtjei indukálnak.

Azokban az országokban, ahol lakosságarányosan magas a koronavírus-halálozás, a lakosság szinte kivétel nélkül elöregedett, és/vagy csaknem mindenütt magas az elhízottak aránya.

A globális elhízási rangsorban az amerikaiak a 12. helyen állnak, ott a felnőttek 36,2 százaléka kövér, a briteknél ez az arány 27,8 százalék, ezzel a világon ők a 33. legsúlyosabb nemzet. A portugál felnőtt lakosság több mint fele túlsúlyos, csaknem egyötöde elhízott, és hasonló a helyzet Csehországban és Szlovéniában is.

A magyarok a 41. helyezettek az elhízás világranglistáján, de elsők – a britek nélküli – Európai Unióban.  A KSH 2019-es adatai szerint hazánkban a lakosság majdnem kétharmada, 60 százaléka többet nyom a kelleténél: 34,3 százalék a túlsúlyosak, míg 23,9 százalék az elhízottak aránya. A helyzet a férfiaknál rosszabb: 40 százalékuk túlsúlyos és 25 százalékuk elhízottak, a nőknél 29,2 és 22,7 százalék ez a két szám.

A 2009-es adatok sem voltak már szívderítőek, de az összkép az óta tovább romlott, mert ugyan a túlsúllyal küzdők aránya nem nőtt, az elhízottaké 4,4 százalékkal emelkedett ez idő alatt. A legaggasztóbb, hogy arányait tekintve a fiatalok korosztályokban figyelhető meg a legjelentősebb növekedés. 2009-ben a 15 és 17 év közötti gyerekeknek még csak az 1,6 2019-ben már a 7,2 százaléka számított elhízottnak, de a 18 és 34 év közötti korosztályban is 8,9-ről 13 százalékra nőtt a komoly túlsúlyt cipelők aránya.

A testsúly osztályozására jelenleg is a testtömeg-indexet (BMI) használják. A BMI-t úgy kell kiszámolni, hogy a testtömeget elosztjuk a testmagasság négyzetével. A kapott arányszám határozza meg, hogy valaki sovány (<18,5), normál testsúlyú (18,5-25), túlsúlyos (25-30) vagy elhízott (>30).

Az elhízás az oka legalább harminc betegségnek, köztük olyan súlyos és a szervezetet maradandóan károsító kóroknak, mint a magas vérnyomás, a kettes típusú cukorbetegség, rengeteg szív- és érrendszeri megbetegedés, illetve egyes daganatok is. A koronavírus-járvány kitörése óta végzett vizsgálatok egyértelműen megerősítették: ezek a társbetegségek nemcsak magát a Covid-19 lefolyását súlyosbítják, de magára a megfertőződésre is hajlamosítanak.

Egy csaknem 400 ezer beteg adatait összevető külföldi tanulmány szerint az elhízással 113 százalékkal nagyobb volt az esély arra, hogy egy Covid-19-fertőzöttnek kórházi kezelésre legyen szüksége, 74 százalékkal nőtt az intenzív ellátás iránti igény és 48 százalékkal magasabb volt a halálozás.