Miért élnek sokkal tovább a nők?

Medicina2021. ápr. 4.Haiman Éva
A rovat támogatója:

A világon szinte az összes magas jövedelmű országban hosszabb élettartamra számíthatnak a nők, mint a férfiak. A nőnemű egyedeknek azonban az emlősállatoknál is jobb esélyük van túlélni a velük egy időben született hímneműeket. A kutatók szerint ez azt a feltételezést erősíti, hogy a várható élettartam nemek közt tapasztalaható különbségének a háttérben inkább biológiai, mintsem életmódbeli okok húzódnak meg.

Kis túlzással mondhatnánk, Semmelweis Ignácnak meghatározó szerepe volt abban, hogy a várható élettartamot tekintve a nőknek immár hosszú ideje jobbak a kilátásaik a férfiaknál. A szülésnél, illetve a gyermekágyi láz okozta anyai halálozás miatt ugyanis évszázadokig a férfiak remélhettek hosszabb életet.

Amint arra egy amerikai tanulmány is rámutat, az elmúlt két évszázadban tapasztalt fejlődés az orvostudományokban és közegészségügy terén példátlanul meghosszabbította a férfiak és a nők életét. A szülés kapcsán bekövetkezett halálozások érdemi csökkenése konkrétan azt eredményezte, hogy a nők várható élettartama jó ideje folyamatosan magasabb, mint a férfiaké, főként a magas jövedelmű országokban.A hosszabb női élettartamát gyakran genetikai és/vagy hormonális okoknak tulajdonítják. Ezen elméletek szerint a férfiak X és Y kromoszómájával szemben a nők 2 X-kromoszómája „tartalékot” jelenthet genetikai rendellenességek előfordulása esetén, az ösztrogén pedig „védő” szerepet játszik például a szív-érrendszeri megbetegedésekkel szemben.

Számos elmélet feltételezi, hogy a férfiak rövidebb élettartamával teremti meg az egyensúlyt a két nem között: több fiúgyerek születik, de ők minden életkorban esendőbbek, mint a lányok.  A férfiak például kitettebbek a fertőző betegségeknek, és például a Covid-19-nél azt találták, hogy súlyosabb lehet esetükben a betegség lefolyása és magasabb a halálozás kockázata.

Magyarországon a KSH adatai szerint 2020 januárjában a 4 éven aluli korcsoportban a fiúk száma 13 ezerrel meghaladta a lányokét, és a „fiútöbblet”, ha végül minimális  mértékben is, de egészen az ötvenes korosztályig megmarad. A fölött azonban már a nők vannak túlysúlyban, ugyan még csupán 5 ezer fővel, a 60-69 éveseknél azonban már tízszer ennyi a hölgyek szám szerinti előnye  az urakkal szemben.

A nemek eltérő élethossza jól ismert az embereknél: a 19. század óta rendelkezésre álló adatok mindenütt a nők hosszabb élettartamát mutatják. Különösen szembetűnő ez a nagyon idős korcsoportokban – a 110 év feletti kort elértek közül például tízből kilenc nő.

A várható élettartamban mutatkozó különbség a nemek között azonban korántsem csak az emberekre igaz: a University Lyon 1 (Franciaország) kutatóinak vezetésével végzett vizsgálatban, amelyet a Proceedings of the National Academy of Sciences vezető nemzetközi folyóirat közölt

azt találták, hogy az emlősöknél a nőstények élettartama átlagosan 18 százalékkal hosszabb, mint a hímeké. Ez még jelentősebb eltérés, mint az embereknél tapasztalt átlagosan körülbelül 8 százalékos különbség. A kutatók 101 különféle emlősállat esetében hasonlították össze a nemek élethosszát, az oroszlántól a vadjuhig.

A vizsgálat másik fontos eredménye, hogy a nőstények hosszabb élettartamának oka nem lassabb öregedési rátájuk, amint azt gyakran feltételezik. Ehelyett a fő ok sokkal inkább az lehet, hogy a nőstényeknek minden korcsoportban alacsonyabb a halálozási rátája. Ezt pedig genetikai, életmódbeli és környezeti tényezők együttes hatása eredményezheti.

A hazánkban az MTA honlapján Miért élnek tovább a nőstények, mint a hímek? címmel ismeretett kutatás rámutat: az élethosszbeli különbséget gyakran életmódbeli okokkal magyarázzák (például azzal, hogy a férfiak közül többen dohányoznak és fogyasztanak alkoholt.

Ezek a tényezők ugyan valóban növelhetik a halálozási kockázatot, de a rendelkezésre álló adatok tükrében szerepük egyelőre bizonytalan. A vadon élő állatoknál tapasztalható élethosszbeli és halálozási különbségek inkább olyan biológiai tényezők szerepét valószínűsítik, amelyek az emberek esetében is számíthatnak.

Szerepet játszhat például a nők hatékonyabb immunrendszere, ami talán az ivari kromoszómákhoz is köthető, vagy a nemek eltérő hormonális profilja, ami a nőknek nagyobb védelmet nyújt.

Az erre vonatkozó ismereteink egyelőre hiányosak, azonban a nemek közötti biológiai (többek között élethosszbeli, halálozási, immunitási) különbségekért felelős tényezők kutatása közelebb vihet a betegségekkel és járványokkal szembeni eredményesebb védekezéshez is.