Minden, amit az új mutánsról, az omikronról most tudunk

Egészség2021. nov. 27.Haiman Éva

A dél-afrikai eredetű omikron koronavírus-változat a mostani járványhullámot okozó deltánál is fertőzőbb lehet, annyi mutációt hordoz a fertőzőképességet elősegítő tüskefehérjében. A WHO röviddel a felbukkanása után az „aggodalomra okot adó” változatok közé sorolta, ezzel együtt öt ilyen mutánst tartanak nyilván jelenleg.

Omikron, a görög ábécé 15. betűjéről, az „o”-ról elnevezett koronavírus-mutánst hivatalosan B.1.1.529 néven lajstromozták, miután november 24-én először jelentették felbukkanását a WHO-nak Dél-Afrikából. Az ottani koronavírusnak eddig három különböző járványhulláma volt, amelyek közül a legutóbbiban az esetek túlnyomó részét – az először Nagy-Britanniában kimutatott – delta-változat okozta. 

Az elmúlt hetekben azonban a fertőzések száma meredeken emelkedett, és egy november 9-én gyűjtött mintában ki is mutatták az eddig ismeretlen mutációt.

Az omikron tüskefehérjéje, amely a vírus terjedését segíti, nagyszámú, több mint 30 mutációt tartalmaz, amelyek közül néhány az Egészségügyi Világszervezet szerint is aggályos. Összehasonlításképpen, a rendkívül fertőzőnek tartott delta változat nyolc mutációt mutat. Az előzetes bizonyítékok szerint például hiába esett már át valaki korábban Covid-fertőzésen,

ezzel a változattal nagyobb az esélye az újrafertőződése a többi variánshoz képest. Ezért azt is feltételezik, hogy képes lehet elkerülni az oltással vagy korábbi fertőzéssel megszerzett immunitást.Emellett számos laboratórium jelezte, hogy egy széles körben használt PCR-tesztnél a három keresett koronavírus-gén közül az egyik nem mutatható ki ennél a mutánsnál (az úgynevezett S-gén-kiesés vagy S-gén-célhiba), ezért vírusszekvenálást (az egymást követő DNS szakaszok meghatározását) kell végezni, vagyis meg kell határozni a vírus típusát.

Ezzel a megközelítéssel ezt a változatot gyorsabban észlelték, mint a fertőzések korábbi megugrásait, ami arra utal, hogy már előbb jelen volt, mint hogy észlelték volna.

A WHO szakértői testülete ezért azt tanácsolta, hogy ezt a változatot aggodalomra okot adó variánsként jelöljék meg, a B.1.1.529 mutáns ezt követően kapta az omikron nevet.

Ismert: a világszervezetnél nyáron döntöttek úgy, hogy a görög abc betűit használja a laikusok számára készülő anyagokban a koronavírus különféle variánsainak megnevezésére az egyszerűbb azonosíthatóság érdekében.

Valamint azért, mert a kínai, indiai, brit, dél-afrikai, brazil variáns elnevezés sok esetben adott alapot az adott országból származók elleni diszkriminációra, stigmatizációra, az Egyesült Államokban például a világjárvány kezdete óta megnövekedtek az ázsiai származású emberek elleni támadások.

A szakértők továbbra is használják majd a latin betűkön és számokon alapuló jelöléseket, de ma már az Egyesült Királyságban felfedezett B.1.1.7-es variánst alfaként, az első dél-afrikai B.1.351-est bétaként, a brazíliai P.1-est gammaként, míg az először Indiában pusztító, de az óta a világ számos országában elterjedt és például jelenleg Európa-szerte a 4. járványhullámot okozó B.1.617.2-es változatot deltaként emlegetik.

A WHO azt kéri az összes országtól, hogy fokozza a megfigyeléseket és a vírusszekvenálási erőfeszítéseket a keringő SARS-CoV-2 változatok jobb megértése érdekében, illetve küldje be a teljes genomszekvenciákat és a kapcsolódó metaadatokat egy nyilvánosan elérhető adatbázisba.

Emellett elvárás az is, hogy mindenhonnan azonnal jelentsék az omikron-fertőzéssel kapcsolatos eseteket.

Az új típusú koronavírus, a SARS-CoV-2 esetében a szakértők – valamint a WHO, az amerikai és az európai járványügyi hatóságok is – akkor tekintenek aggodalomra okot adónak egy mutációt, ha olyan genetikai változásokat mutat, amelyek előreláthatólag vagy már ismerten befolyásolják a vírus jellemzőit, például a fertőzőképességet, a betegség súlyosságát, az immunrendszerből való kijutást, a diagnosztikai vagy terápiás szökést.

Aggodalomra ad okot a vírusmutáció akkor is, ha jelentős közösségi átvitelt vagy több fertőzésgócot okoz több országban, növekvő esetszám mellett, amelyek globális közegészségügyi kockázatra utalnak. 

Egy idei tanulmány szerint

az eredeti vuhani vírusnak már majdnem 400 ezer mutációját figyelték meg világszerte. Ezek legnagyobb része semmilyen érdemi változást nem mutat, így alig vagy egyáltalán nem befolyásolják a vírusfertőző- és a megbetegítő-képességet. Ez alól kivételt a már említett öt aggodalomra okot adó mutáns képez jelenleg.  

Eddig a jelentések szerint Dél-Afrikán kívül a következő helyeken azonosítottak már omikron-mutációval fertőzött embereket, illetve feltételezik a vírusváltozat jelenlétét: Nagy-Britanniában, Belgiumban, Németországban, Csehországban, Izraelben, Hongkongban