A Calvey-ügy – a CIA sem csinálhatta volna jobban?

Pénzügyek2019. márc 8.Dunai Péter

Moszkvai börtönben ül Michael Calvey amerikai állampolgár, az Oroszországban működő Baring Vostok Capital Partners alapkezelő cég létrehozója. Azzal vádolják, hogy ellopott két és félmilliárd rubelt (körülbelül tízmilliárd forintot) a Vosztocsníj banktól, amelynek a Baring Capital az egyik meghatározó tulajdonosa. Calveyt tíz év börtön fenyegeti.

Calvey rendkívül óvatos, az orosz viszonyokat jól ismerő, azokhoz alkalmazkodó, törvénytisztelő üzletember hírében áll. Vajon kik és miért akarják eltenni az útból az egyik legsikeresebb külföldi vállalkozó-üzletembert?

Az 1994 óta az oroszokkal üzletelő Calvey piacismeretét, szimatát jól tükrözi, hogy 2000-ben 5.3 millió dollárért 36 százalékos tulajdonrészt szerzett a legnagyobb orosz internetes keresőben, a Yandexben. Amikor 2011-ben tőzsdére vitték a Yandexet, ez a tulajdonrész 2.9 milliárd dollárt ért.

Calveyvel együtt további öt embert tartanak a moszkvai Matrosszkaja Tyisina börtönben, a többi között az évtizedes orosz üzleti kapcsolatokat fenntartó Philippe Delpal francia üzletember-bankárt, a Baring Vostok partnerét. Calvey óvadék ellenérben való szabadlábra helyezését, vagy a házi őrízetet a moszkvai Baumann kerületi bíróság elutasította.

Noha a francia külügy óvatos, a média annál kevésbé az ügy megítélésében. A Le Figaro kiemeli, hogy Delpal tizenöt éve él a családjával Oroszországban, az ottani francia üzleti kolónia kulcsembere és akárcsak Calveynek, reputációja kifogástalan. A Liberation a hatalom erőszakszervezetei támadását a külföldiek ellen annál is inkább furcsállja, mert 2014 óta az érintett külföldi ipari-kereskedelmi kamarák bírálják az Oroszországgal szemben bevezetett nyugati szankciókat. Az orosz hivatalos propagandagépezettől bizonyos mértékig elkülönülő Novaja Gazeta szerint az erőszakszervezetek, mindenek előtt a belbiztonságért felelős FSzB minden külföldi üzletemberben kémet és felforgatót látnak.

Az ügy tovább csökkenti a befektetők bizalmát Oroszország iránt és vezető orosz bankárok, üzletemberek álltak ki Calvey mellett, írja a bloomberg.com portál. Hozzáteszi,

Vlagyimir Putyin orosz elnök február végén egy zártkörű tanácskozáson megvédte a bűnügyi eljárás kezdeményezőit, mondván, a vizsgálatot végző nyomozók kezében bizonyítékok vannak, hogy a Calvey irányította alap hatalmas csalást követett el.

Később Putyin szóvivője, Dmitríj Peszkov az Interfax szerint igyekezett enyhíteni az elnök álláspontja körüli értetlenséget, mondván, Vlagyimir Putyin nem a személyes véleményét mondta el, hanem csak „tényeket konstatált”. Amiket a vádhatóságnak eleddig nem sikerült hitelt érdemlően bizonyítania, mondják a Calvey oldalán állók.

Peszkov biztosítani igyekezett a tényleges és a potenciális külföldi befektetőket, hogy nincs okuk a bizalomvesztésre. Hogy ez meggyőzte-e őket, kétséges. Pedig, ha valamikor, akkor most égetően kellenének a külföldi és a hazai befektetések Oroszországnak, mert a nyugati szankciók kezdenek fájdalmasan hatni.

Tavaly Oroszországban a direkt külföldi befektetések (FDI) az első háromnegyed évben a megfelelő 2017-es szint kevesebb, mint egytizedére zuhantak vissza.

A tőkehiány, a beruházási tevékenység erős visszaesése - a strukturális reformok elmaradása, az állam mindenre rátelepedő politikája mellett -  jelenleg Oroszország egyik legnagyobb problémája. Ugyan az Orosz Föderáció 2018-ban a vártnál nagyobb, két százalékot is meghaladó GDP-növekedést ért el, de elemzők kétségbe vonják a Goszsztat, az állami statisztikai hivatal által publikált előzetes adatokat. Azt mondják, hogy a statisztikai hivatal új elnöke bizonyítani akart, hogy lojális a legfelső vezetéshez.

Oroszországban a Levada-intézet februárban elvégzett szociológiai felmérése azt mutatja, hogy az oroszok csaknem háromnegyede (71%) változásokat akar, de demokratikus úton. Ugyanakkor az oroszok többsége a meglévő problémákat nem köti Putyin elnök személyéhez. A Levada-intézet február 20-i közvélemény-kutatása szerint 64 százalékuk jóváhagyja az elnök tevékenységét. Ugyanakkor Dmitríj Medvegyev kormányfővel csak a megkérdezettek 32 százaléka elégedett. Ez sok elemző szerint a „jó cár – rossz végrehajtók” Oroszországban érvényes évszázados szemléletmód tovább élését jelzi.

Szokatlan Calvey ügyében, hogy orosz nagybefektetők, sőt a politikában szereplő, alapvetően a reformoldalhoz kötődő ismert emberek álltak ki mellette, például Anatolij Csubajsz, a jelcini – egyébként vitatott módon végrehajtott – privatizáció egyik kulcsembere. Az ügy, amiért lecsukták, nem bűnügyi kategória, hanem gazdasági döntőbíróság, arbitrázs elé kellene vinni, mondják.

Az eljárással nem ért egyet German Gref, a Szberbank elnök-vezérigazgatója, az orosz reformközgazdász-irányvonal egyik emblematikus személyisége sem. Gref Putyin elnök első hét évében (2000-2007) gazdasági miniszter volt.  

Valószínűleg a Calvey-ügy mögötti erőviszony huzavonát az amerikai nagyvállalkozó és egyik üzleti partnere, Artyom Avetiszjan konfliktusa határozza meg.

Calvey Londonban az arbitrázs-bíróságon keresetet nyújtott be Avetiszjan ellen, mert az utóbb bankja, a Juniasztrum a Vosztocsnij bankkal való fúziójakor meglehetősen kétes hátterű eszközöket vitt be alaptőkerészként. Sokat mond, hogy Avetiszjan eme manővere az orosz központi banknak is feltűnt és a Vosztocsnij vizsgálatakor a központi bank 19 milliárd rubelnyi pótlólagos aktívák bevitelére szólította fel a bankot. Ezt a 19 milliárdos „figyelmeztetést” döntően az Avetiszjan által bevitt üzletrész kétes háttere miatt kapták, mondja Calvey.

Ellentétben Calveyvel, aki igyekezett távol maradni az orosz kormányzati hatalmi struktúráktól, Avetiszjan egyik kormányközeli tisztséget a másikra halmozta. Putyin 2011-ben a Stratégiai Kezdeményezések Ügynöksége egyik vezetőjévé nevezte ki Avetiszjant, akinek az volt a feladata, hogy a beruházási klímát javítsa Oroszországban. Emellett még vagy féltucatnyi pozíciót tölt-töltött be a hatalomhoz közel álló szervezetekben.

„Az az érzésem, mintha e mögött a letartóztatások mögött az amerikai CIA állna”, viccelt a Novaja Gazeta által megkérdezett egyik befolyásos ember. Ha ez a legismertebb amerikai titkosszolgálat célul tűzte volna ki, hogy Oroszország meggyengítését a maradék beruházások megfúrásával is előmozdítja, nem választhatott volna a Calvey-ügynél hatékonyabb megoldást, summázta.