A legveszélyesebb háborús konfliktus zajlik a Himalája lábánál

Elemzések2019. aug 9.Sz.A.

A napokban ismét élessé vált a Pakisztán és India közötti konfliktus Kasmír térségében, miután India visszavonta a vitatott Kasmír különleges alkotmányos státusát. India hadserege a negyedik legnagyobb a világon, a létszámot illetően pedig a második helyen áll.

Tovább fokozódik a feszültség Kasmír himalájai régiójában, miután összecsapások kezdődtek az amúgy is erősen militarizált területen. India tízezer főből álló csapatkontingenst telepített a határvidékre, és sajtóhírek szerint további 25 ezer főnyi katonaság odatelepítése is szóba került, miután India felszámolta a Kasmírnak korábban adott különleges alkotmányos státust. 

A különleges alkotmányos státus lehetővé tette, hogy az egyetlen, muszlim többségű indiai szövetségi tagállamnak - saját alkotmánya és nemzeti zászlaja lehessen, törvényeket hozhasson, illetve nagyobb fokú önállóságot élvezhessen, kivéve a külügyek intézését, a védelmi politikát és a tájékoztatást.

India erősen korlátozta az internetet és a mobil hálózatok használatát a térségben, valamint őrizetbe vettek 300 személyt, főként politikusojat, akiket szeparatista törekvésekkel gyanusítanak.

Közel 20 ezer indiai állampolgárt és turistát evakuáltak a térségből a napokban.

Válaszként Pakisztán, amely szintén igényt tart a területre, betiltotta az India és Pakisztán között járó vonatokat, és az indiai filmeket is levették a vászonról, valamint a televízióműsorról.

Az észak-indiai Dzsammu és Kasmír állam jogállának megváltoztatása fejlődést hoz és véget vet a szélsőséges tevékenységeknek a térségben - jelentette ki Narendra Modi indiai kormányfő, aki szerint az állam autonómiája megszüntetésének célja Kasmír megszabadítása volt "a terrorizmustól" és a "szeparatizmustól".

A pakisztáni rendőrség tájékoztatása szerint egy múlt vasárnapi indiai támadásban megsebesült egy nő, a határvidéken lakók pedig távolabbi, biztonságos vidékre költöznek, a támadásoknak ellenálló bunkereket építenek, vagy a már meglévő óvóhelyeket erősítik meg.

Az indiai hatóságok betiltották a régióban a nyilvános rendezvényeket, kijárási tilalmat vezettek be, az oktatási intézményeket pedig bezárták.

A terület fővárosát, Srinagart pedig acél barikádokkal és pengésdrót-akadályokkal vágták le a környező településektől. Ezen túlmenően a mobiltelefonos internetszolgáltatást is felfüggesztették. Ez utóbbitól azt remélik, hogy a szolgáltatás beszüntetése segít az India elleni tüntetések szervezésének megakadályozásában.

India hadserege jelenleg a negyedik legnagyobb a világon, a hadsereg létszámát tekintve pedig a második helyen áll.

A korábbi határvillongások és összecsapások során összesen 45 ezren vesztették életüket az 1990-es években és a 2000-es évek elején. 

Pakisztán jelenleg súlyos pénzügyi gondokkal küszködik, és a Nemzetközi Valutaalaptól kellett 6 milliárd dollár kölcsönt kérnie, amelyért cserébe megszorító intézkedéseket kértek a kormánytól. 

A pakisztáni miniszterelnök, Imran Khan elítélte az indiai támadást, és egyúttal arra figyelmeztetett, hogy akár regionális válságba is átcsaphatnak a mostani ellentétek. Később pakisztáni politikai és katonai vezetők egy, a válság megoldását célzó tanácskozást követően aggodalmukat fejezték ki, hogy India közelmúltbeli destabilizációs lépései olajat öntenek a mostanában már csendesebb tűzre.

A mostani összecsapások előzménye, hogy egy félkatonai indiai szállítmányt támadás ért a régióban, amelyre válaszul indiai légicsapások következtek. A kiújuló ellenségeskedések a háború veszélyét is magukba rejtik. 

A két ország már 1947 óta vitázik a terület hovatartozásáról. A nézeteltérések nem egyszer fegyveres konfliktusba, a 90-es évek végén háborúba torkolltak.

De nem ez az egyetlen probléma a régióval – olvasható a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány korábbi elemzésében, amelyet itt olvashatnak –, hanem hogy a hadicselekmények, illetve az erőltetett beruházások jelentős környezetkárosító hatással járnak.

Az elemzés szerint a földrajzi terület azért érdemel kiemelt figyelmet, mert a Himalájának kiemelt szerepe van az ázsiai monszunok létrejöttében, a környező országok ivóvíz készletének biztosításában.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a klíma változása jelentősen befolyásolhatja a térség életét.

India, Pakisztán és Kína a hatvanas évek elejétől – időnként határháborúkkal tarkított – küzdelmet vív az országok határvidékének birtoklásáért, de a területen található folyók vízhozamának felhasználása is központi kérdés.

Az elmúlt húsz évben számos bányát és vízerőművet építettek a hegységben, amelyek eredményeként felvetődik egy környezeti katasztrófa réme.

A klímaváltozás, illetve a környezetre káros emberi tevékenység hatására felgyorsult a Himaláján található 18 ezer magashegyi gleccser olvadása. Ennek jelentőségét jól mutatja, hogy az Északi- és Déli-sark után itt található a legnagyobb édesvízkészlet a Földön.

Az erdőpusztítás, a bányászat, a gátépítés, a gleccser víz palackozása és egyéb emberi tevékenységek hozzájárulnak ahhoz, hogy a térségben háromszoros gyorsasággal emelkedik az évi középhőmérséklet, mint a globális átlag.

Különösen nagy a szennyezés Siachen-gleccseren, ahol Pakisztán és India véres háborúkat vívott. A jelenleg indiai ellenőrzés alatt lévő területen létesített katonai építmények jelentősen szennyezik a környezetet. Az otthagyott hadianyag, üzemanyagtárolók, olajok, kenőanyagok, csomagolópapírok, egészségügyi hulladék, valamint a különböző vegyszerek súlyosan és visszatérően szennyezik a környezetet.

Csak az indiai hadsereg napi egy tonna hulladékot termel a területen. A háborúskodás és az ehhez köthető környezetszennyezés megszűnésének esélyei egyelőre igen alacsonyak.

Gondokkal terhelt a régió jövője, hiszen a számítások szerint az évszázad végére 5 Celsius-fokos átlaghőmérséklet emelkedés várható a háborúk és a szennyező tevékenységek miatt, de áradások, földrengések és a talajerózió káros hatása már sokkal korábban éreztethetik hatásukat.