A magyar pénzügyek fejlődéstörténete a dualizmus korától napjainkig

Elemzések2019. jún 10.Növekedés.hu

Akit foglalkoztatnak pénzügyeink, az választ kaphat Lentner Csaba  egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közpénzügyi Kutatóintézetének vezetője legújabb könyvéből a fiskális politika és a jegybank működésének kapcsolatára a dualizmustól mostanáig, a meghatározó főbb államtudományi, állampénzügyi teóriákra, de megismerheti az államgazdasági szereplőkre gyakorolt hatásait is. A professzor értekezése öt egymást követő gazdasági igazgatási kurzust fog át, mindezt közérthetően, beszédes ábrákkal szemléltetve.

A magyar állampénzügyek fejlődéstörténetének vázlatát megírni a nyugat-európai országok, nemzetek hasonló ívű munkáihoz képest kétségtelenül rövidebb és szerényebb feladatnak tűnik. Ám ha a hazai állampénzügyek kiteljesedésének utóbbi másfél évszázadát vizsgáljuk, akkor hektikus, eseményekkel teli korszak tárul elénk, amely – akárcsak történelmünk – válságokkal, reformokkal, megújulásokkal, visszaesésekkel teli időszakot foglal magába. E gazdag gazdaságelméleti kavalkád „kibogozására” vállalkozott Lentner Csaba egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közpénzügyi Kutatóintézetének vezetője a legújabb könyvében.

A professzor értekezése öt egymást követő gazdasági igazgatási kurzust fog át.

Mint írja: „mindegyik jellemzője az államiság 19. század előtti három évszázadnál markánsabb jelenléte, jogi kereteinek – időnként viszonylagos – legalizált volta. Mindegyik homlokterében a gazdasági fejlődés, a nyugat európai színvonalhoz való felzárkózás áll.” Hogy mindez miként sikerült, vagy nem sikerült pénzügyeinkben, felsorolni is sok lenne, hiszen ezt rengeteg tényező befolyásolta.

Lentner szerint ilyen például a magyar letelepedési- és fejlődési késettség illetve a hátráltatottság (török háborúk, Habsburg elnyomás, szovjet érdekbefolyás, piacgazdasági átmenet önállótlan, gyenge hatékonyságú gazdaságpolitikája) amelynek okán mindegyik vizsgált korszakban egy erőfeletti gazdasági felzárkózásra való törekvés figyelhető meg, amelyben többnyire az állam vitte a katalizáló szerepet.


E könyv célja a professzor szerint az, hogy párhuzamba állítsa a vizsgált időszakok gazdasági igazgatásának főbb jellemzőit, az államhatalom gazdaságot befolyásoló intézkedéseit, továbbá elemezni az eredményességet, illetve a hatékonyságot. Akit foglalkoztatnak pénzügyeink, az választ kaphat a kötetből többek között a fiskális politika (kormányzat) és a jegybank működésének kapcsolatára, a korszakokat meghatározó főbb államtudományi, állampénzügyi teóriákra, megismerheti az államgazdasági szereplőkre gyakorolt hatásait is.

Lentner Csaba – csak úgy, mint előző tanulmányaiban – ezúttal is hatalmas mennyiségű szakirodalmat vonultat fel, a sokoldalas függelék pedig azok számára hasznos, akik behatóbban kívánják tanulmányozni a dualizmus korától napjainkig tartó pénzügyi, gazdasági folyamatokat. Ehhez a világosan átlátható grafikonok, táblázatok jelentik hozzáadott értéket, így pillanatok alatt megtudhatjuk, miként alakult például a termék-külkereskedelmi forgalmunk 1920 és 1946 között, de képet kapunk az államadósság 1973 és 1993 közötti változásáról is, csak úgy, mint a nemzeti termelés 1889 és 2016 közötti adatairól.

E kötet nem csupán azoknak ajánlható, akik közgazdasági végzettséggel rendelkeznek.

Azoknak is, akik kíváncsiak a gazdasági és pénzügyi folyamatok legújabb trendjeire, amelyek a jelenlegi korszak – oly sokat emlegetett és áhított – versenyképességének eljöveteléhez vezetnek.

(Lentner Csaba: A magyar állampénzügyek fejlődéstörténete a dualizmus korától napjainkig. L'Harmattan Kiadó, Budapest, 2019, 280 oldal. Ára: 3990 forint)