A vállalkozás, amely tönkreteszi a bankokat

Egyéb2018. aug. 3.Növekedés.hu

Az Ant Financial tavaly több pénzt kezelt, mint a Mastercard, a tulajdonában van a világ legnagyobb pénzpiaci befektetési alapja és több millió embernek hitelez. Az online fizetési platform 2017-ben több mint 8 ezer milliárd dollár forgalmat bonyolított le - ez több mint a kétszerese a német GDP összegének. A cég a világ legnagyobb pénzügyi-technológiai cégévé vált innovációi révén. Ilyen például az, hogy mobiltelefonról olyan könnyű biztosításokat vásárolni, mint mondjuk strandpapucsot. Az Ant applikációjával akár hetekig lehet úgy élni, hogy nem használunk készpénzt. A siker, ahogy az már lenni szokott, meghozta az ellenségeket is. A hagyományos kínai bankrendszer szereplői azzal vádolják a vállalkozást, hogy elszívja előlük az ügyfelek betétjeit, így arra kényszeríti őket, hogy magasabb kamatot fizessenek. A gyengébb üzletmenet bankfiókok bezárásához és ATM-ek megszüntetéséhez vezet. Jelzésértékű, hogy a kínai állami tévé egyik kommentátora az Ant pénzpiaci alapját egy “a bankok vérét szívó vámpírhoz” hasonlította. A hatóságokat aggasztja a túl nagyra - és tőlük túl függetlenre - nőtt óriás, el is kezdték korlátozni tevékenységét. A kínai jegybank például megakadályozta azt, hogy az Ant adósminősítési hálózatot építsen ki az országban. A cég számára ez évek óta nagyon várt lépés lett volna, hisz így sokkal hatékonyabban végezhette volna hitelezési tevékenységét. A hatóságok megtiltották azt is, hogy intézményeknek, például vállalatoknak, vagy más bankoknak hitelezzen. Az Ant terjeszkedését gátló intézkedés lehet az is, ha a jegybank pénzügyi holdingnak minősíti a céget. Így meg kellene felelnie a bankokkal szemben is megkövetelt tőkemegfelelési szabályoknak. Ez érzékenyen érintené a cég nyereségét, amely tavaly 2 milliárd dollárnak megfelelő jüan volt, nagyjából 10 milliárd dollár árbevétel után. A befektetők minden esetre optimisták, a magántulajdonú vállalatot 150 milliárd dollárra értékelik, ami a kétszerese a 2016-ban, egy tőkebevonási tranzakció során kialakult értéknek. (Mellesleg több mint a Goldman Sachs tőzsdei kapitalizációja.) A történet legnagyobb kérdése az, hogy egy ilyen gyorsan, ilyen naggyá növő pénzügyi vállalat eddig miként tudta kikerülni a szoros szabályozást. Az Ant persze tagadja, hogy bankként viselkedne: szerintük egyszerűen arról van szó, hogy találtak egy piaci rést, olyan szolgáltatásokat kínálnak az ügyfeleknek, amelyeket a bankok nem. Azzal érvelnek, hogy nem saját tőkéjükből nyújtanak hiteleket, csupán találkozási platformot kínálnak a hitelező pénzintézeteknek és a hitelt felvenni óhajtó ügyfeleknek - csökkentve ezáltal mindkét szektor kockázatát. Az Ant külföldön is próbálkozik, tevékenységét az online pénzügyi elszámoló felület, az Alipay rendszereire építve. Az Egyesült Államokban azonban az idén lemondtak egy pénz-átutalási cég, a MoneyGram International felvásárlásáról, miután tevékenységüket egy nemzetbiztonsági érdekeket vizsgáló cég veszélyesnek minősítette. Az Ant túl nagyra növése óvatosságra intette a kínai online szektor több óriását is. Így például az e-kereskedelmi JD.com, vagy a kereső motoráról ismert Baidu visszavettek terveikból, hogy felületeiken pénzügyi szolgáltatásokat kínálnak. Becslések szerint az Ant alapját képező Alipayt 620 millióan használják. Felmérések szerint aki egyszer rákapott a virtuális pénztárcára, több nem megy vissza a bankfiókba. Az Ant története 2004-ben kezdődött, amikor az Alibaba létrehozta az Alipayt, hogy simábban menjen az online vásárlás. Az alapító, Jack Ma se nagyon zavartatta magát attól, hogy az Ant elszámolóházi tevékenysége a kínai pénzügyi rendszer szürke zónájában terjeszkedik. “Ha valakinek börtönbe kell majd mennie ezért, az én leszek” - mondogatta kollégáinak.

Ahogy az Alipay forgalma nőtt, a cégvezetés egyre jobban ráérzett arra, hogy nagyobb falatot is ki lehet harapni a pénzügyi tranzakciókból. Jack Ma egy 2008-as interjújában hangoztatta, hogy a nagy állami bankok a nagy állami vállalatokat szolgálják ki, így a kisebb cégeknek és a magánszemélyeknek nyújtott pénzügyi szolgáltatások elégtelenek. “Ha a bankok nem változnak, majd mi megváltoztatjuk őket” - mondogatta, aztán egyszer csak az Alibaba egyik leánycége elkezdett kisvállalatokat hitelezni.
Az Alipayt 2010-ben kivette az Alibabából, külön céggé vált. Az új vállalat 2013-ra már több milliárd dolláros forgalmat bonyolított le. Ekkor jött az ötlet, hogy a cégnél a különböző fizetési tranzakciók gyorsabb lebonyolítására pénzüket parkoltató kisvállalatok és magánszemélyek részére állítsanak fel egy befektetési alapot. Ez mindkét félnek jó, hisz addig sem áll haszontalanul a pénzük, míg létre nem jön valamilyen adásvétel. Az alapnak a 2013. júniusi indulás első napjaiban már több millió ügyfele volt. A nagy kereslet annak volt köszönhető, hogy rövid lejáratra szóló fix hozamaikat pár bázisponttal a kereskedelmi bankok rövid lejáratú betéti kamatai fölé tették.   Aztán 2014-ben Jack Ma elhagyta az Alibaba vezérigazgatói székét - az elnökit megtartotta -, és az Alipayt átnevezték Antnak. A stratégia nagyot változott, elsősorban a mobiltelefonos tranzakciókra koncentráltak - ekkor kezdődött az igazi növekedés. Az online fizetések aktív felhasználói (millió) Ant 620 PayPal 244 Fizetési tranzakciók éves összege (Billió dollár) Ant 8,8 Mastercard 5,2 Pénzpiaci alap nagysága (Milliárd dollár) Ant 219 J.P. Morgan 134 Forrás: The Wall Street Journal