Bitcoinja van? Akkor ezzel mindenképpen tisztában kell lennie

Pénzügyek2018. márc 25.Növekedés.hu

Mivel a Bitcoin is egyfajta befektetés, egyértelmű, hogy aki azon árfolyamnyereséget ér el, annak azután ugyanúgy adóznia kell, mint egy részvény, befektetési jegy vagy államkötvény esetén. Ám nem feltétlenül Magyarországon, bizonyos esetekben külföldön is le lehet róni az adót, ami értelemszerűen akkor éri meg, ha annak kulcsa a hazainál alacsonyabb. A magyar jogszabályok szerint máshogy kell adózni, ha magánszemélyként, vagy ha jogi személyként fektetünk egy pénzügyi eszközbe – nincs ez másként a Bitcoin esetében sem. Van azonban egy fontos különbség:

a Bitcoinra és a többi, ma már kétezret is meghaladó számú többi kriptovalutára Magyarországon még nincs jogi szabályozás.
Ezért a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) álláspontjai lehetnek az irányadók. Márpedig a NAV szerint a kriptodevizák nem fizetőeszközök, nem értékpapírok, és nem birtokba vehető dolgok, hanem olyan fizetési ígéretet testesítenek meg, amelyet követelésként kell kimutatni. Méghozzá olyan követelésként, amelynek nincs lejárata, ha azonban azt pénzre váltjuk, akkor azon keletkezhet nyereség vagy veszteség. A NAV állásfoglalása alapján a magánszemélyként a Bitcoinon és egyéb kriptoeszközökön elért nyereség után 15 százalékos személyi jövedelemadót és 19,5 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho-t) kell leróni. 

Méghozzá akkor is, ha valaki nem eladja a kriptoeszközét, hanem fizet vele.

Ez utóbbira a NAV abból következtethet, ha valaki a kriptovalutából olyan nagy értékű, több tízmillió forintos vagyontárgyat vásárol, amelynek ténye valahogyan nyilvánosságra kerül– ilyen az az eset, ha valaki a Bitcoinjából vett Ferrarijával átlépi a sebességhatárt. Vagy például, ha valaki beváltja a kriptovalutáját, és annak forint ellenértéke beérkezik az egyik hazai vagy EU-s országban vezetett számlájára. Végül arra is számítani kell, ha valaki Bitconból vesz valutát külföldi utazásához, akkor ennek ténye is eljuthat a hatóságokhoz, a váltóhelyek ugyanis kötelesek átvilágítani az ügyfelüket. A személyre szabott struktúrák és a kettős adóztatást kizáró egyezmények segítségével azonban van legális lehetőség ezen adóteher akár jelentős csökkentésére is – hívja fel a figyelmet a Crystal Worldwide. Számos országban ugyanis az adózás kedvezőbb, mint Magyarországon, ráadásul az adminisztráció is kisebb, aminek következtében az egyéb költségek is alacsonyabbak. Igaz, még így is elég magasak ahhoz, hogy az ilyen kifinomult megoldásokat csak azok válasszák, akik elviselik az adóoptimalizálás éves szinten 0,5-1 Bitcoinra rúgó költségét. Az ugyanis az idei éve eddig eltelt részében szélsőségesen ingadozó árfolyamok mellett akár több mint tízezer dollárra is rúghat. A cégeknek a kriptoeszközöket egyéb követelésként kell kimutatniuk és ennek megfelelően értékelniük. Mivel ezeknek van nyilvános vételi árfolyama, a kriptoeszközöket a mérlegforduló napján értékelni kell, ha pedig azokat értékesítik, akkor az eladási ár és a könyv szerinti érték különbözetét a pénzügyi műveletek egyéb bevételei/ráfordításai között kimutatni.
Az elért nyereséget 9 százalék társasági adó, és további 15 százalék személyi jövedelemadó plusz 14 százalékos eho (maximum évente 450 ezer forint) terheli, amennyiben a nyereséget osztalék formájában kiveszik a cégből.