Egy komoly tévedés, ami miatt túl sokat képzelünk a kriptodevizákról
EgyébNem csitul a kriptodevizák iránti érdeklődés, sőt, mintha épp a csúcsára ért volna. Olyan résztvevők is beszállnak a piacra, akik régóta még egy részvényt sem vettek, nem hogy kockázatosabb befektetési terméket. André Kostolanyt, a nagy tőzsdést idézve háziasszony-szakasz mutatkozik, ami többnyire a mánia vége szokott lenni, utána eldől, mi a tényleges érték.
Vállalkozás is
A kriptodevizák közül sokáig csak a bitcoint ismerte a szélesebb közönség, azzal sem sokan foglalkoztak tavalyig, amikor kilőtt az árfolyama. Más kriptodevizákat is létrehoztak közben élelmes vállalkozók, ráadásul két félét: az egyik csak ugyanazt ígérte, mint a bitcoin, vagyis egyszerű, gyors és névtelen fizetési műveletet. A másik csoport viszont az új technológiát próbálja továbbfejleszteni, hogy a legkülönfélébb hasznos alkalmazásokat hozza létre, melyeket aztán eladhat a felhasználóknak, tulajdonképpen úgy, mint bármilyen hagyományos informatikai vállalkozás. Egy eltérés van azonban a hagyományos vállalkozásokhoz képest: mindegyikük kibocsát egy kriptodevizát, egy érmét vagy tokent, ahogy nevezik a kétféle instrumentumot, viszont annak a gyakorlatban nem sok köze van magához a fejlesztést végrehajtó vállalkozáshoz, csak arra jó, hogy a vállalkozó könnyedén pénzhez jusson azáltal, hogy eladja a saját maga által létrehozott tokeneket olyanoknak, akik vagy a vállalkozásában hisznek, vagy általában a kriptodevizákban.Részvénynek hiszik
Ebből a mechanizmusból sokan úgy gondolják, hogy egy kriptodeviza, egy token az adott vállalkozás egy darabkája, hasonlóan egy részvényhez.Pedig erről szó sincs: aki megveszi a tokent, a legtöbb esetben semmire nem jogosult, sem tulajdonjogra, sem osztalékra, mint a részvénytársaságok esetében.A megvett eszköz árfolyama ezzel szemben úgy viselkedik, mint sok tőzsdei terméké: a hangulattal emelkedik és esik, a fundamentumok ellenben nem sokat számítanak: teljesen mindegy, mi a vállalkozás árbevétele és nyeresége.
Pénznek nem vált be
A befektetők korábban úgy gondolták, hogy a bitcoin egy szuperpénz, ami sokkal jobb lesz, mint a jegybanki pénzek. Ez hamar megdőlt, mivel pénzfunkciót nem tud betölteni, ráadásul rendkívül heves árfolyammozgása miatt egyre kevésbé fogadják el fizetésnél, mivel a kiírt ár akár perceken belül érvénytelenné válhat.Olyan, mint a pengő és a milpengő volt 1946-ban: a reggel kapott fizetésből este már gyufát sem lehetett venni, csak a dolog itt két irányban lehetséges.A reggeli bitcoinunkért este vagy alig kapunk valamit, vagy a sokkal többet kapunk, amit reggel. Erre a kereskedők nem kíváncsiak, nekik kiszámítható pénz kell, és pont ez az, amit a jegybankok többsége biztosít. Valutának tehát nem jó, de aztán jött több száz, sőt ezer másik kriptodeviza, köztük a tokenek, melyek mögött már elvileg elvben egy startup vállalkozás van, és így terjedt el szélsebesen a tévhit, hogy egy kvázi részvényt lehet megvásárolni. Még a szabályozó hatóságoknak is komoly gondot okoz, hogy minek tekintsék ezeket az eszközöket. Amerikában most olyan szabályozás kezdődött, hogy aki kereskedési platformot indít ezeknek az eszközöknek és azt tőzsdének nevezi, be kell jelentkeznie a tőzsdefelügyeletnél, ugyanakkor egy szövetségi bíróság magukat a kriptodevizákat árupiaci terméknek minősítette, mivel semmiben nem felelnek meg az értékpapírok kritériumainak.
Befektetői trendek
A kriptodevizák azon része, melyek egy tényleges vállalkozás melléktermékei, már korábban emelkedésnek indultak, de csak tavaly év végén, a bitcoin mánia tetőzésekor szállt el az árfolyamuk, amikor a nagyközönség venni kezdte őket, abban bízva, hogy megismétlődik a bitcoin története ezekben is. Némelyik, mint a ripple, óriási pénzeket vonzott, de most kezdenek belőle kiábrándulni a befektetők, így árfolyama meredeken zuhan, a közel 4 dolláros csúcshoz képest már az ötödére esett, jelenleg 0,85 dollár. A befektetők, akiket stratégiájukról kérdeztünk, elmondták, hogy továbblépnek olyan tokenek irányába, melyekről úgy gondolják, komolyabb vállalkozás áll mögötte. Ezt azonban sokszor nehéz ellenőrizni, miután nem átlátható részvénytársaságokról van szó.Van persze olyan vállalkozás, mint a német IOTA, amely alapítványi formában működik, és onnan lehet tudni, hogy komoly fejlesztést végez, hogy a Volkswagen és a Bosch is támogatja a vállalkozást.A hozzá tartozó kriptodeviza ára el is szállt, 5 dollár fölött is volt, most viszont csak 1,50. Az ár a piaci hangulattal változik, az alapítvány teljesítményének alig van köze hozzá.
