EKB igazgatósági tag: ezen az áron zárkózhatunk fel

Elemzések2019. feb 9.Növekedés.hu

Az európai integrációhoz később csatlakozó országokban, így a kelet-közép-európai régióban a konvergenciát, a felzárkózást fel kell gyorsítani, ehhez széleskörű intézményi reformokra van szükség - hangoztatták a Lámfalussy konferencián felszólalók Budapesten.

Yves Mersch, az Európai Központi Bank (EKB) igazgatóságának tagja, akit idén Lámfalussy díjjal jutalmaztak, kiemelte: Lámfalussy Sándor egész életében pontos ember volt, olyan tudással rendelkezett, amely megalapozta, hogy felvesse, és kidolgozza az euró, az európai közös valuta alapjait, kereteit.

Kiemelte, hogy a pénzügyi piacok olyan motorok, amelyektől egész társadalmak, gazdaságok függenek, míg a szervezetek, köztük a jegybankok, a közintézmények, létrehozásukkor valóban tudásközpontok voltak, az idő változásával azonban lesznek erősségeik és gyengeségeik, így idővel a gyengeségeiket orvosolni kell. A központi bankok szerepe a '80-as évek dezinflációjára vezethető vissza, holott kis befolyásuk volt az infláció alakulására. Az Európai Unióban a gazdasági sokkokra az országok eltérően válaszolnak, miközben az intézményi változások során az Európai Bizottság egy technokrata intézményből politikai testületté változott.

A válság alatt a monetáris politikák komoly változásokon mentek át, a központi bankok sokkal elszámoltathatóbbak lettek, ebben a folyamatban vezető szerepet játszott az Európai Központi Bank. Megalakult az Európai Bankhatóság és egységesítés felé halad az európai betétbiztosítási rendszer is. Nemzeti szinteken egyre több feladatot kaptak a nemzeti bankok, ezekről az EKB-nak minden esetben véleményt kellett mondania, az EKB-nak hozzá kell járulni a különböző hatóságok munkájához.

A bankrendszereket továbbra is a nemzeti keretek fogják meghatározni, másrészt a monetáris politika a hitelciklusok támogatásában nagyon erős, főleg a nem konvencionális eszközök alkalmazásában - hangsúlyozta. 

A monetáris politika képes a pénzügyi stabilitási feladatokat ellátni, ebben a központi bankok kismértékű kiigazításai elegendőek lehetnek. A betétbiztosítás, a tőkepiaci uniós elképzelés és a bankunió kivált egy olyan átalakulást, ahol a változásokat kevésbé határozzák meg nemzeti szinteken, de ebből nem adódik, hogy egyből egy új rendszert kell felállítani.

Szapáry György, az MNB elnöki főtanácsadója kiemelte: Európának, benne a kelet-közép-európai országoknak erősíteni kell a felzárkózást, a konvergenciát, és ezt világméretekben kell megvalósítaniuk. Rámutatott: Európának ma már nemcsak az Egyesült Államokkal, Japánnal kell versenyeznie, de Kínával is lépést kell tartania. Az EU lemaradt a termelékenységet tekintve, de az oktatásban is komoly lemaradásban vagyunk - tette hozzá. A világ 20 legjelentősebb vállalata közül 11-nek a központja az Egyesült Államokban van, míg 9 kínai vezetésű.
Kiemelte: nem azzal van baj, hogy az európai iskolások, egyetemisták ne lennének tehetségesek, de a PISA felmérések szerint kevésbé kreatívak, mint amerikai társaik, emellett az Egyesült Államok továbbra is élen jár a tehetséges emberek elcsábításában, az "agyelszívásban".

Lúcio Vinhas de Souza, az Európai Bizottság Európai Politikai Stratégiai Központjának csoportvezetője szerint a kelet-közép-európai régió egyik fontos vonzereje volt a befektetők számára az olcsó, de jól képzett munkaerő, ez mára kezd megváltozni. Ezekből az országokból ugyanis nagyarányú elvándorlás indult meg, a munkaerő kvalifikált része az EU nyugati, fejlettebb részében keresett magas fizetéssel járó munkahelyeket. 
A konvergencia folyamatában ezekben a kelet-közép-európai tagországokban meg kell emelni a béreket, de ezzel együtt a termelékenységet is jelentősen növelni kell.