Eltűnt a reálhozam Magyarországon!

Pénzügyek2017. nov 10.Növekedés.hu

Azt régóta láthatjuk, hogy Magyarországon is hódít a világszintű trend: alacsonyak a hozamok. Ám novemberre már teljesen eltűnt a reálhozam Magyarországról.

Nézzünk néhány egészen friss magyarországi számot!

  • A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az októberi infláció 2,2 százalékot ért el.
  • A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által meghatározott jegybanki alapkamat 0,9 százalék.
  • Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) napi tájékoztatása szerint az egyéves állampapírpiaci referenciahozam 0,01 (!) százalékot tett ki. Ez most éppen a D180926, vagyis a 2018. szeptember 26-án lejáró diszkontkincstárjegy hozama.
  • Végül a Bankráció.hu integrátoroldal adatai szerint egymillió forint egy éves lekötése (vagyis a bankbetét) a hazai bankoknál 0,2-2 százalékos kamat mellett lehetséges. A jellemző szint amúgy 1 százalék, de bizonyos vállalások (egyéb bankszolgáltatások igénybevétele, friss pénz odaterelése a bankhoz) mellett ez egy kicsit feljebb mehet.
  • A 2 százalékot végül úgynevezett lakossági állampapírokkal is el lehet érni, a posta és sok bank árul, kifejezetten a lakosság számára kibocsátott állampapírokat

Negatív reálkamat

Ha röviden összefoglaljuk a fenti sok információ tanulságait: bár sokféle mutatóból indulhatunk ki, irányadó kamatból, kockázatmentes hozamokból, betétekből, de eljutottunk oda, hogy ma nincsen olyan, mindenki számára elérhető eszköz, amely legalább arra alkalmas lenne, hogy megőrizze a pénzünk értékét.

Meg kell szokni

És akkor még szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert mi – ellentétben nyugati sorstársainkkal – legalább nem a negatív kamatok világában élünk, valamit azért hoz a pénz megtakarítása, csak éppen értékálló megoldás nincsen.

Ami ebben az állításban van, az nem pusztán matematika, hanem magatartási reform, pszichológia, stratégiaváltási szükséglet.

Generációk nőhettek fel ugyanis úgy, hogy ha elvitték a pénzt a bankba, akkor rendes kamatot kaphattak. Mindig is likviditásszűke volt, ezért a magyar állam, vagy a magyar bankok reálhozamot, azaz az inflációnál nagyobb százalékot fizettek azért, ha valaki kölcsönadta nekik a pénzt.

Ennek vége

Ez most megszűnt. Az egész világ annyira dúskál a pénzben, hogy senki nem fizet a kölcsönökért, nem kell a pénzünk a bankoknak, mert a nemzetközi piacokon 0,2 százalékon hatalmas tömegben kapják a kölcsönöket, akkor miért bajlódnának 1 százalékos kamattal és a sok apró ügyféllel?

Az államnak sem kellene már annyira a pénzünk, mert ő is képes lenne a nemzetközi piacokon olcsóbban forráshoz jutni. Itt azért annyi szerencsénk van, hogy stratégiai okokból, az ÁKK a lakossági kölcsönöket most éppen preferálja az intézményiekkel szemben, így ő azért valamit fizet még, ha beballagunk hozzá a pénzünkkel.

Új magatartás

Mi ennek az egésznek a tanulsága számunkra, akik nem akarjuk, hogy elvesszen a pénzünk értéke?

Az, hogy mivel semmi nem utal arra, hogy a helyzet rövid távon megváltozna, nekünk kell megváltozni. Már nem elég a bankok és a kincstár kockázatmentes ajánlatait átböngészni, hanem nyitnunk kell a befektetési alapok, az indexek és a részvénypiaci eszközök irányába. Jó, de mit érdemes venni? Hát, azt sajnos nem lehet tudni. ilyenkor jön  mindig a szakemberek örök tanácsa, ami közhelyesen hangzik, de tökéletesen jogos: a megosztás, a diverzifikáció.

Ilyen is, olyan is!

Igen, diverzifikálni kell a portfóliónkat. Valami mindiig jól hasít: a feltörekvő, vagy a fejlett részvénypiac, valamelyik kötvénypiac, a nyugati, a keleti, a vállalati, a bóvli, vagy éppen az olaj, az arany.

Ha elég sokféle elemet rakunk egybe egy portfólióba, akkor már csak drukkolni kell, hogy a sok eszközosztály átlagos teljesítménye elhozza a várva várt pozitív reálhozamot.

Van egy jó hírünk, rendre el szokta hozni.