Ezer euró felett az átlagkereset, de vajon mennyire magasak a bérekre rakódó terhek?
EgyébFelgyorsult a hazai bérnövekedés, egyúttal a bérekhez kapcsolódó adók is jóval kisebbek lettek. Sokak szerint azonban ezek a terhek még mindig magasak, viszont a tervek szerint a következő 4 évben még sokat fognak csökkenni. Megnézzük, hogy állunk e tekintetben európai összehasonlításban, és mi lesz a várható helyzet pár éven belül.
Felzárkózás
A KSH legfrissebb adatai szerint decemberben az átlagkereset bruttó 328 ezer forint volt, a nettó összeg 218, a családi kedvezményt is figyelembe véve pedig 226 ezer. A számokat érdemes euróban is megnézni, hogy összehasonlíthassuk azoknak az országoknak az adataival, ahol leginkább munkát vállalnak honfitársaink, a magasabb jövedelem reményében.A bruttó összeg mostani árfolyamon 1050 euró, először lépte át a bűvös ezres szintet. A családi kedvezménnyel számolt nettó összeg pedig 730 euró, nagyjából a harmada a németországi átlagnak.Ez ugyan még kevésnek tűnhet, de a felzárkózás gyors, hisz még két éve is négyszeres volt a különbség, 20 éve pedig 8-10-szeres, igaz, akkor még nem volt szabad munkaerő-áramlás. A felzárkózás pedig még folytatódik, hisz az itthoni bérnövekedés az elkövetkező években még várhatóan magas lesz, és a munkaerőhiány miatt valószínűleg addig fog folytatódni, amíg bérszínvonalunk el nem éri a célországok szintjének felét.
Bérköltségek
A folyamatban döntő szerepe van annak, hogy a munkáltatók által kifizetett bérköltségből mennyit kapnak meg a munkavállalók, és mennyit tesznek ki a különböző adók és járulékok. Ebben a tekintetben pedig nem csak a célországok számai fontosak, hanem a régióbeli, hozzánk hasonlóan felzárkózó országoké, hisz hozzájuk képest versenyképesnek kell lennünk a további gazdasági növekedés érdekében. Idén a munkáltatók által fizetendő szociális adó 2,5 százalékos csökkentése után a teljes munkáltatói kifizetés a bruttó bér 121 százaléka, a munkavállalók a családi kedvezmény nélkül 66,5 százalékot kapnak készhez, a két szám hányadosa 1,82.A nettó bérnek tehát 1,82-szerese a teljes bérköltség, viszont ha az átlagkereset szintjén figyelembe vesszük a családi kedvezményt is, akkor ez a szám már csak 1,76.
Hol állunk?
Az Európai Unió országaival való összehasonlítást nehezíti, hogy csak a tagországok egy részében van a miénkhez hasonló egykulcsos személyi jövedelemadó, ahol nem így van, értelemszerűen a különböző bérszinteken más arányok jönnek ki. Ezekből nem könnyű átlagot számolni, sokszor az átlagbért veszik figyelembe, ami adott esetben erősen torzíthat, attól függően, hol húzódnak az átlagbérhez képest a jövedelemadó sávhatárai.
A számok azonban nagyjából alkalmasak az összehasonlításra, persze értelemszerűen más lesz a helyzet a minimálbér, az átlagbér és a nagyobb jövedelmek esetén.
Van néhány ország, ahol kiugróan magas a szám: a teljes bérköltség a nettó bér dupláját teszi ki. Köztük van a jóléti Ausztria és Németország, ők ezt vidáman el is bírják, a fejlettebbek közül ide sorolható még Belgium és Franciaország, és utánuk jön Görögország.Néhány éve nálunk is hasonló volt a szint, 1,98-as arányszámmal, de a közben bekövetkezett nagymértékű adócsökkentés miatt most már sokkal jobb a helyzet.
Gyors javulás
A mi jelenlegi szintünkkel összevethető az olasz, viszont utána következik egy nagy csoport, ahol megközelítőleg 1,70-es az arányszám. Ide tartozik szinte a teljes, velünk együtt felzárkózó régió (Csehország, Szlovákia, Románia, a Balti-államok, Horvátország), a fejlettek közül pedig Hollandia és Finnország. Ha nagyjából ezt a szintet sikerülne elérnünk, akkor az Unión belül teljesen átlagos lenne a magyar adat, amit ideális állapotnak tekinthetnénk.A jelenlegi 6 éves bérmegállapodás szerint a következő 4 évben évente további 2-2 százalékkal csökken a munkáltatói szociális adó, így akkor a teljes bérköltség a bruttó bér 113 százaléka lesz, ez a nettó bér 1,7-szerese, amivel pont az előbb említett szintre kerülünk.Ha figyelembe vesszük a családi kedvezményt is (így értelemszerűen csak közelítő adatot kaphatunk, mivel 4 év múlva jóval magasabb lesz az átlagbér, a kedvezmény viszont nem biztos, hogy arányosan növekszik), akkor 1,65 körüli számot kapunk, és ezzel már érdemben az uniós átlag alá kerülnénk.
