FONTOS RÉGIÓS ADATOK ÉS HAZAI BÉRSTATISZTIKA – EZEKRE FIGYELJÜNK A HÉTEN
EgyébAz április 16-i hét utolsó napján közöl bérstatisztikát a Központi Statisztikai Hivatal. 2017-ben 13%-os béremelkedést mértek idehaza éves alapon. A 2016 novemberében megkötött bérmegállapodásnak köszönhetően 2018 elején újabb járulékcsökkentést hajtott végre a kormány: 22%-ról 19,5%-ra csökkent a szociális hozzájárulási adó. 2019-től összesen négy alkalommal csökken majd a szocho mértéke. Mindig 2 százalékponttal, de csak akkor, ha a reálkereseti mutató 6%-kal nő, ebből a szempontból fontos kérdés, hogy idén hogyan alakulnak majd a bérek. Ha régióban körbenézünk, akkor már a hétfői nap is tartogathat izgalmakat: a román jegybank az áprilisi kamatdöntő ülés jegyzőkönyvét publikálja, ebből kiderülhet, hogy a piaci várakozásokkal ellentétben miért nem emelt kamatot a román jegybank áprilisban.
A friss adatok szerint Romániában 5 éve nem látott mértékben emelkedtek a fogyasztói árak (márciusban 5%-os mértékben).Az áremelkedést a vásárlási láz fűti, a mutató pedig már tavaly ősz óta a román jegybank inflációs célját (2,5% +/-1%) is bőven meghaladja. Ami azt jelenti, hogy a jegybanknak az alacsony kamatok gyorsabb ütemű vagy nagyobb léptékű emelésével kellene válaszolnia. Habár a román jegybank már 2018 elején meglépte az első kamatemelést, amit egy hónapon belül újabb szigorító lépés követett, de április 5-én kisebb meglepetést okozott azzal, hogy az elemzők által várt kamatemelés helyett a 2,25%-on álló irányadó ráta tartását jelentette be. A jegybankárok jelzései szerint a magas infláció ellenére kivárnak, az idei korábbi két kamatemelés hatásait vizsgálják. A jelenlegi piaci várakozások szerint év végéig összesen 50-60 bázispontos emelésre kerülhet sor, de a magas infláció miatt akár 3%-ra is emelkedhet a román alapkamat. Egy ilyen mértékű kamatemelés érdemi hozamemelkedést hozhat a délkeleti szomszédunknál. A régióban a cseh jegybank mellett a román jegybank már a szigorítás útjára lépett, míg a lengyel és a magyar jegybank lazább monetáris politikát tart fenn. Ennek részben az az oka, hogy a jegybanki inflációs célsávok eltérőek, részben pedig az, hogy a cseh és a román gazdaság valamelyest előrébb jár a gazdasági ciklusban. MKB Elemzési Központ
