Gigacégek menetelése: Ne maradjon le az évtized üzletéről!
EgyébAz öt legnagyobb informatikai cég (Apple, Amazon, Google, Microsoft, Facebook) nem csak a világ legértékesebb vállalatai, ma már együttesen 4000 milliárd dollárt érnek, de folyamatosan jobban is drágulnak, mint a többiek. Vajon mi ennek az oka? A világ tőzsdéi alapvetően még mindig drágulnak, de a teljesítmények egyáltalán nem egyenletesek. Éves visszatekintéssel például az amerikai technológiai szektor részvényei átlagosan 21 százalékot emelkedtek, miközben az egészségügyi papírok csak 11 százalékkal, a pénzügyi szektor részvényei csak 7 százalékkal, a közüzemi cégek árfolyamai még egy kicsit vissza is estek.
A világ öt legértékesebb cége mind technológiai.Ma így néz ki a sorrend:
-
Apple – 960 milliárd dolláros tőkeérték
-
Amazon,- 863 milliárd dollár
-
Alphabet (Google) - 806 milliárd dollár
-
Microsoft – 802 milliárd dollár
-
Facebook – 568 milliárd dollár.
Ha összeadjuk az első öt cég értékét, 3999 milliárd dollár jön ki, vagyis egymilliárd híján 4000 milliárd dollár. Hogy ez mennyi pénz, azt nehéz felfogni.Ha például Magyarország semmi másra nem költené az éves GDP-jét, csak ezen társaságok részvényeinek megvásárlására, akkor 30 évbe telne kitermelni ezt az összeget. De az öt cég értéke nagyobb, mint Oroszország és Nagy-Britannia GDP-je együttvéve. Azzal pedig már nem is érdemes összevetni az értékeket, hogy hány európai tőzsde teljes kapitalizációját kellene összetolni, hogy azok kiadják ennek az öt cégnek az értékét. Természetesen ezek a cégek nem véletlenül ilyen drágák, remek, forradalmian új technológiákat vezettek be, az iPhone, az internetes vásárlás, a Facebook-ozás többmilliárd ember életét változtatta meg, természetesen indokolt a magas elismerés.
Ugyanakkor van egy másik, kifejezetten tőkepiaci oka is a nagy drágulásnak. Már többször megfigyelhető volt a világ börzéin, hogy amikor a nemzetközi tőzsdék elbizonytalanodnak, akkor a legnagyobb technológiai cégek felé vándorol a tőke.Az 1997-es Hongkong-i, maláj, thai és dél-koreai eredetű ázsiai válság során az érintett ázsiai tőzsdék indexei megfeleződtek, megharmadolódtak, de az amerikai technológiai papírok pár nap ingadozás után újra csúcsokat döntöttek. Az 1998-as moszkvai tőzsdei összeomlás három hétig tudta megállítani a Nasdaq technológiai tőzsde rekorddöntéseit. Természetesen van ellenpélda is, hiszen a kétezres évek elején dotcom-lufi kipukkanása elsősorban éppen a technológiai papírokat érintette, azok közül is inkább azokat, ahol a tőzsdei ár csak a jövő ígéretei miatt volt magas. Az idei évben egyértelműen ezt tapasztaljuk, hogy van egyfajta félelem is a válságtól, a feltörekvő piacokon elbizonytalanodtak a befektetők, de a technológiai részvények mégis nagyon mennek.
Sajnos Magyarország inkább vesztese ennek a folyamatnak, a forint gyengülése megmutatta, hogy tőlünk is ment el pénz, viszont nekünk nem nagyon vannak ismert informatikai cégeink a tőzsdén, így a tőkebevándorlásnak nem lehettünk haszonélvezői.De a trend adott. Már csak azért is, mert az a befektető, aki kimaradt a technológiai papírok hatalmas áremelkedésből, és más szektorban közben veszített, nagyon csalódott, és az újabb és újabb tőzsdei rekordokat látva, még akkor is beszáll, ha már a felívelés döntő részéből természetesen kimaradt.
