Hatalmasat bukott a gyémántkirály – ezt már a piacok is megérzik

Siker2019. okt 10.Növekedés.hu

A második legnagyobb indiai bankot csődbe vivő gyémántkereskedőt egy közel 4 millió forintos struccbőr dzsekiben fogták el Londonban. Hirtelen felemelkedése és bukása alapjaiban ingatta meg az indiai hegemóniát a gyémántpiacon.

A mocsok, a legyek és a trágyaszag ellenére az indiai megapolisz, Mumbai piaca, a Zaveri Bazaar valódi kincseket is rejt – a szó szoros értelmében. Minden hajnalban guberáló brigádok tucatjai kezdenek munkába India legnagyobb arany és ékszerpiacának utcáin, hátha össze tudnak sepregetni, kapirgálni egy kis aranymorzsalékot, ha nagyon szerencsés napjuk van, gyémánt törmeléket. Szitán átmossák a mosakodó kutak alján lerakódott iszapot, hátha aranyra bukkannak. A műszak végeztével ugyanis az ékszerészek és aranyművesek ezekben a rozsdás vastartályokban mosakodnak meg. A száz évesnél is régebbi műhelyekben a Közel-Kelet, Európa, Ázsia és Észak-Amerika gazdagjai számára készítenek ékszereket. 

Becslések szerint a világon eladott gyémántok 95 százaléka áramlik keresztül valamelyik indiai kereskedelmi csomóponton – esetünkben Mumbaion.

Akinek szerencséje van és tehetséges, jó kuncsaftokat fog magának, mint például India Hollywoodja, Bollywood szupergazdag sztárjait, akiket az oligarchák mintájára a helyiek bollygarchnak neveznek.

Mumbai, India pénzügyi fővárosa szegényei – no és persze gazdagjai – éveken keresztül láthatták Nirav Modi, az ország vezető gyémántkereskedője arcképét az utcai reklámtáblákon. Modinak jó egy tucat kereskedésből álló hálózata volt világszerte.

Az alacsony termetű, ám annál nagyobb ambíciójú kereskedőnek nagy álmai voltak: 2025-re 100 üzletből álló láncot szeretett volna felépíteni.

2015. szeptemberében nyitotta meg a hálózat első ékkövét New Yorkban a Madison Avenuen. A megnyitón ott volt többek között Naomi Watts, Lisa Haydon, Coco Rocha, valamint Donald Trump fia és felesége, Vanessa.

India gyémántkirálya

Így nevezték egykor Modit, aki büszke volt rá, hogy ezen a néven a második leghíresebb indiai. (Az első Narendra Modi, India miniszterelnöke – de nincsenek rokoni kapcsolatban.) Büszke volt arra, hogy az indiai gyémántipar újra ragyog, hogy a Modi márka felzárkózott az olyan nemzetközi luxusmárkák mellé, mint a Cartier, a Bulgari vagy a Van Cleef & Arpels. 

A sztárok ékszerésze azonban nagyon mélyre zuhant a magasból. Egy éves hajsza, Interpol körözés után végül Londonban, 8 millió fontos háza közelében, a Sohoban fogták el a brit hatóságok.

Vele volt nagybátyja, a gyémántcsiszolással foglalkozó Mehul Choksi. A vád: több milliárd dollárral verték át India második legnagyobb pénzintézetét, a Punjab National Bankot (PNB). Modinak pechje volt: a Telegraph című brit lap egy újságírója szúrta ki az utcán – egy 13 ezer dolláros struccbőr dzsekiben volt. 

A nagy indiai bankrablás

Az eset alapjaiban rázta meg az évi 35 milliárd dollár forgalmat lebonyolító indiai gyémántpiacot. A Zaveri Bazaar kis, családi műhelyeiben és a Bharat gyémánttőzsde (a világ legnagyobb ilyen intézménye) csillogó termeiben egyaránt attól tartottak, hogy megrendül a bizalom.

Márpedig ebben az üzletágban talán még a pénznél is fontosabb a bizalom. A PNB csődje a legnagyobb vállalati csőd volt az indiai történelemben.

Egy amerikai csődbíróság 2018. júliusában kezdett el vizsgálódni az ügyben, miután a PNB finanszírozta Modi három amerikai leányvállalatát. A bírósági dokumentumok szerint Modi és bűntársai hozzávetőlegesen 4 milliárd dollárt csaltak ki a bankból hét év alatt. Dokumentumokat hamisítottak, amelyek – látszólag – azt igazolták, hogy a világ nagy gyémánt-központjain, például Antwerpenen keresztül importáltak az USA-ba indiai ékköveket.

Az ál-tranzakciókat összesen 20 fedőcégen keresztül hajtották végre. Volt olyan gyémánt, amelyet papíron négyszer is megvettek, majd újra eladtak. Így kreáltak több millió dollár – látszólagos – bevételt.

Az indiai bank pedig ezek alapján hitelgaranciákat bocsátott ki – lehetővé tette Modiéknak, hogy más bankoktól rövid lejáratú kölcsönöket vegyenek fel ezekre a tranzakciókra.

Amikor kiderült a csalás – 2018. februárjában –, és a PNB részvényei padlót fogtak, hirtelen kiderült: az állami ellelnőrzés alatt álló indiai bankszektor több milliárd dollárt vesztett az elmúlt évek során a befektetők különböző csalásai révén. Modi villámgyorsan távozott, s – bár ezt akkor még senki nem tudta – Londonban telepedett le. Indiai vagyonát, a nevét viselő üzleteket, luxusautó gyűjteményét, gyárait lefoglalták a hatóságok. A közelmúltban 8 millió dollárért árverezték el műgyűjteményét. Több ezer alkalmazottját pedig szélnek eresztették.

Karmester szeretett volna lenni

A lassan 50 felé közeledő gyémántkereskedő-csaló Belgiumban nőtt fel, ahol apja, Deepak Modi csiszolatlan gyémántokkal kereskedett. Az Antwerpeni Nemzetközi Iskolában tanult, ahol arról álmodozott, hogy karmester lesz, a zenei pálya vonzotta. E helyett azonban a University of Pennsylvania Wharton üzleti iskolában volt kénytelen a pénzügyek alapjait elsajátítani. 

1990-ben aztán az Egyesült Államokból Mumbaiba költözött hogy megkezdje majdnem egy évtizedes tanulóidejét nagybátyjával, Mehul Choksival a gyémántiparban. Adtak, vettek, csiszoltak, tanulták a szakmát.

Később Modi azt nyilatkozta, hogy napi 12 órát dolgoztak, heti hat és fél napon keresztül – igen szerény, havi 3500 rúpiás (kb. 20 ezer forint) fizetésért.

Aztán 1999-re összegyűjtött annyi pénzt, hogy Firestar Diamond néven belevágjon saját vállalkozásába. A következő években a Firestar szépen terjeszkedett, több millió dollárért felvásároltak egy amerikai céget (Samuels) és az igen neves De Beers céghez tartozó Nakashtra márkát, amelynek 480 boltja volt Indiában. 

Szokás mondani, hogy a minden válság egyben lehetőség is. Modira ez fokozottan igaz.

2008-ban a gyémántok világpiaci ára átlagosan 40 százalékkal zuhant. Ki is használta a lehetőséget és bevásárolt, például 15 millió dollárért vett a híres ausztrál rózsaszín gyémántokból.

Egy évvel később, ahogy a De Beers konszern kitermelésével gondok lettek, lecserélte fő beszállítóját az orosz Alrosa-ra – szép nemzetközi karrierhez segítve azt. Mára az Alrosa a globális kitermelés körülbelül egyharmadát adja.

Egy évvel később már saját nevét használta brandként, megkezdődött a Nirav Modi ékszerek világhódító útja, s hamarosan a világ öt legnagyobb luxusmárkája közé küzdötte fel magát.

Több millió dollárt költött két indiai üzemre, New Yorkban, Párizsban, Londonban, Új-Delhiben és Hongkongban is létesített bemutatótermeket, amelyeket neves belsőépítészek – például a spanyol Jaime Hayón – alakítottak ki.

A lapokat ellepték közös fotói a celebekkel, a sztárokkal, nagyon ritkán engedte, hogy egyedül fotózzák. 2013-ban rákerült a Forbes leggazdagabbakat tartalmazó listájára, nettó vagyonát 1,4 milliárd dollárra becsülték. Két évvel később ő volt az első indiai, aki New York híres luxus bevásárló utcáján, a Madison Avenue-n üzletet nyitott. Naomi Watts, Kate Winslet, Karlie Kloss pompáztak kollekcióiban az Oscar-gálákon. A brand arcának Rosie Huntington-Whiteley brit színésznő-modellt szerződtette. 

De hogy tudott megbukni egy ilyen sikeres ember?

A kérdés megválaszolásához kicsit mélyebbre kell ásnunk az indiai történelemben. Modi bukása ugyanis szimbolizál egy folyamatot, sokkal több annál, hogy egy gazdag és nagyravágyó ember rossz útra tér. 

India 1947-ben vált függetlenné. Palanpur tartomány, és az ottani dzsainista vallást követők felhagytak hagyományos mesterségükkel, a pénzkölcsönzéssel, a bankolással és belevágtak a gyémánt kereskedelembe. (A dzsainizmus erőszakmentességet hirdet, radikálisan vegetáriánus, gondosan elkerüli bármiféle élő dolog elpusztítását. Így sokan közülük értelmiségi, pénzügyi pályára kerülnek.) A gyémántbizniszbe kerültek – mint például Modi édesapja – vonzó üzleti lehetőséget láttak abban, hogy Európába, például Antwerpenbe költöznek, s az ott vásárolt gyengébb minőségű gyémántot Indiába küldik csiszolni, majd szerény haszonnal adják tovább.

A mai, évi több milliárd dolláros indiai gyémántpiacot alig 20 ezer ember ellenőrzi. Nagyon zárt közösség ez, amelybe nagyon nehéz bekerülni.

A fellendülést az 1960-as évek hozta, amikor a De Beers bányakonszern helyet keresett a világban, hogy ipari és kisebb, gyengébb minőségű gyémántjait csiszoltassa. Az alacsony munkabérű, ám képzett palanpuri gyémántcsiszolók ideális választást jelentettek. A dzsainista közösség tagjai így elkezdtek visszatérni Indiába, s egyre fontosabb pozíciókba kerültek. 

Amikor a Zaveri Bazaar-ban bérelt irodák és műhelyek már túl szűknek bizonyultak, egyre többen tették át székhelyüket közülük a Bharat gyémánt tőzsdére. Ezt nem egy hagyományos tőzsdeként kell elképzelni – nyolc hektáros komplexumról van szó Mumbai közepén, amely 2001-ben nyílt meg és jó 2500 cégnek ad telephelyet. 

Lojalitás és a hűség

A dzsainisták híresek szigorú morális elveikről és nagyon szoros családi kötelékeikről. Ritkán házasodnak a közösségen kívül. Ha valamelyikük bajba kerül, a tág értelemben vett család segít rajta, ők a biztonsági háló, állást találnak neki, elszállásolják és pénzügyileg is segítik.

A lojalitás és a hűség hálóztai alakultak így ki – hosszú generációkra visszamenően. Modi ezt az értékrendszer rúgta szét, veszélybe sodorva a tradíciókat.

A Mumbaiban eltöltött évek alatt nem igazán tartotta a kapcsolatot a közösséggel, annál inkább a város hírességeivel, részt vett a fogadásokon, barátkozott az elittel, kortárs művészeti aukciókon vásárolt, hírességek esküvőire járt. 

A dzsainisták aggodalma nem volt alaptalan. Miután kitört a PNB körüli botrány, a gyémánt iránti kereslet Indiában 10-15 százalékkal esett vissza.

Az iparági szereplők attól féltek, hogy az ország elveszíti egyeduralmát a csiszolási piacon – Kína például mindent elkövetett, hogy megtörje ezt a majdhogynem monopóliumot.

A bankok bizalmatlanok lettek, a korábban megadott hitelkereteket hirtelen a töredékükre vágták le.

A mumbai gyémánt tőzsdén általánosan bevett gyakorlat volt, hogy a több millió dolláros ügyleteket is szóban kötötték meg, a biztosíték rajtuk egy kézfogás volt. Szerződésekről és számlákról nem is hallottak.

A Modi botrány olyan évszázados tradíciókat is veszélybe sodort, mint a futárok közössége. Az angadiák szállítják a nyers gyémántot a tőzsdéről a vágó- és csiszoló műhelyekbe. Hagyományosan bő ruhájuk valamelyik titkos zsebében rejtik el a köveket, megbízhatóságuk jelleg- és névtelenségükben rejlik.

Ebben a világban nehezen képzelhető el, hogy valaki olyan sebességgel törjön a csúcsra, mint Modi. Túl sokat akart, túl gyorsan. Türelmetlen volt. Meg is volt a gyanú vele szemben, de mint a közösség minden tagját, őt is megillette (volna) a védelem. India természetesen kiadatási kérelemmel élt Modi ügyében, ám ismerve a brit igazságszolgáltatás tempóját, évekbe telhet, míg bármi döntés születik az ügyben.