Hét ok, amiért nem kell idegeskedni a válság miatt

Pénzügyek2018. szept 22.Növekedés.hu
A rovat támogatója:

Minden idők leghosszabb tőzsdei fellendülésének vagyunk szemtanúi, ami már önmagában elég ok arra, hogy félni kezdjünk a következő válságtól. Mivel tényleg semmi sem tart örökké, “közeleg a tél”, de van egy jó hírünk is: a korábbi tapasztalatok birtokában és bizonyos törvényszerűségek ismeretében fel tudunk készülni a várható fejleményekre. Mostanában szinte naponta jelennek meg borúlátó jóslatok a több mint kilenc éve emelkedő piaci trend megtörésének idejéről, esélyeiről. A Lehman Brothers befektetési bank 10 évvel ezelőtti, 2008. szeptember 15-i csődjéről szóló megemlékezések is inkább csak táplálják az aggodalmat, hiszen sokakban felidéződik az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb pénzügyi összeomlása, annak minden hátulütőjével együtt. Az Egyesült Államokban akkoriban 10 százalékra ugrott a munkanélküliek száma, és 3,1 millió otthont árvereztek el. Ám ahogy a nyarat minden évben követi az ősz és a tél, úgy a gazdaságban is vannak olyan ismétlődő törvényszerűségek, amelyek utat mutathatnak a veszélyes helyzetekben. Tony Robbins üzleti guru pénzügyi szabadságról szóló könyve alapján vegyük sorra azokat a gazdasági tényeket, amelyek segítségünkre lehetnek a következő válságra való felkészüléskor.

  1. Évente egyszer korrigálnak a pénzügyi piacok

Több mint egy évszázad tapasztalatai azt mutatják, a piacok szinte tökéletes ciklikussággal évente egyszer korrigálnak – olvasható ki a visualcapitalist.com grafikáiból, amelyek a bestseller könyv alapján készültek. Azt is mondhatnánk, a korrekció a piacok olyan sajátossága, mint az életünkben a születésnap: minden évben számítani lehet rá. Az adatok azt mutatják, a korrekció átlagosan 54 napig tart, a piaci visszaesés mértéke pedig 13,5 százalék. Persze azt nem lehet tudni, hogy a korrekcióra mikor kerül sor, ami hibára késztetheti a befektetőket, bár az is igaz, hogy a legtöbb visszaesésnek már vége is van, mire észrevesszük. Ha keményen tartjuk magunkat, akkor a visszaesés, mint egy vihar, tovatűnik.
  1. A korrekciók kevesebb, mint ötöde csap át medvepiacba

Amikor az árfolyamok esni kezdenek a tőzsdéken, nagy a kísértés a pánikszerű eladásra, hogy készpénzre váltsuk eszközeinket. Nem is követhetnénk el azonban ennél nagyobb hibát. Ekkor ugyanis nagy valószínűséggel a legkedvezőtlenebb áron szabadulunk meg a papírjainktól, épp azelőtt, hogy a piac ismét emelkedésbe csapna át. Ennek magyarázata, hogy a korrekcióknak alig 20 százaléka vezet valódi medvepiachoz, amikor az árfolyamok hosszabb időre beszakadnak. A maradék nyolcvan százalékban csak rövid visszaesésről van szó, ami természetes része az emelkedő bikapiacnak. Aki tehát idő előtt ad el, az könnyen lemaradhat a kedvező trendről.
  1. Senki sem tudja biztosan, hogy emelkedés vagy esés jön

A média erősíti azt a mítoszt, hogy ha elég okosak vagyunk, akkor tudni fogjuk, hogyan mozog a piac. A valóság ezzel szemben az, hogy senki sem tud pontosan jósolni. Még az úgynevezett piaci szakértők is több száz tőzsdei összeomlást vizionáltak az elmúlt években. Így 2013 és 2018 között csak a nagy elemző cégek 11 hatalmas tőzsdekrachot jeleztek, amelyek közül egy sem következett be. Vagyis ha ezekre a “szakértőkre” hallgattunk, akkor lemaradtunk az emelkedő trendekről. Ahogyan Warren Buffet multimilliárdos befektető megfogalmazta: “a tőzsdei előrejelzők egyetlen erénye, hogy mellettük még a jövendőmondók is hitelesebbnek látszanak”.
  1. A rövid visszaesések dacára a piacok folyamatosan emelkednek

A  tőzsdei zuhanás rendszeres jelenség. Az amerikai tőzsde legfontosabb indexe, az S&P 500 is például évente átlagosan 14,2 százalékos esést produkált 1980 és 2015 között. Ezek a visszaesések azonban természetes részei a tőzsde normál menetének. Ugyanezen időszak alatt a 36 évből 27-ben, azaz 75 százalékban pozitívan zárta az esztendőt az index. A piacok ugyanis hosszú távon általában emelkednek, még akkor is, ha eközben számos mélyponton esnek túl. Az elmúlt évtizedekben számos háborút vívtak, 2008-ban átéltük a legnagyobb pénzügyi krízist az 1929-33-as világválság óta, a piac mégis emelkedőben van. Ahogy Tony Robbins mondja: “a legnagyobb veszély nem a visszaesés, vagy a medvepiac, hanem az, ha kimaradunk mindenből”.
  1. Három-öt évente számíthatunk medvepiacra

A 2015-ös évet megelőző 115 esztendőben 34 esetben találkozhattunk medvepiaccal, amikor 20 százaléknál nagyobb volt a tőzsdei visszaesés mértéke. Ám a medvepiac nem tart örökké. Az utóbbi hetven esztendőben a leghosszabb ilyen időszak 1973-74-ben volt, amikor 694 napig tartotta magát a medve, és az S&P 500 index 45,1 százalékos visszaesést produkált. 1998-ban mindössze 45 napig tartott a leszálló ág, ezalatt az index 19,3 százalékkal csökkent.
  1. A medvepiacot mindig bikapiac követi

Emlékezetes, hogy milyen törékenynek tűnt a világ 2008-ban, amikor bankok mentek csődbe, a részvénypiacok pedig a mélybe zuhantak. Akkor a jövő sötétnek és veszélyesnek látszott, pedig a fellendülés már a küszöbön toporgott. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, ha egyszer vége a nagy zuhanásnak, akkor a következő 12 hónapban jelentős – a vizsgált esetekben 18 és 69 százalék közötti – emelkedésre kerül sor. Ezért vallotta azt John Templeton amerikai befektető, hogy “mindig a legpesszimistább időszakban adódnak a legjobb lehetőségek”.
  1. Az a legnagyobb veszély, ha kimaradunk

Az 1996 és 2015 közötti időszakban az S&P 500 index átlagosan évi 8,2 százalékos hasznot hozott a befektetőinek, ám ha valaki ezalatt a közel 20 év alatt kihagyta a tíz legjobb kereskedési napot, akkor a profitja 4,5 százalékra zsugorodott. Húsz illetve 30 kihagyott kereskedési csúcs esetén a nyereség 2,1 illetve nulla százalékra olvadt. Tony Robbins erről így vélekedett: “Nem nyerhetsz, ha csak a padon üldögélsz. Részt kell venned a játékban. Másképpen szólva: a félelem sosem nyeri el a jutalmát, csak a bátorság”. S végezetül álljon itt egy gondolatkísérlet: tegyük fel, hogy 1993-tól húsz éven át minden esztendőben kétezer dollárt fektettünk be. Ha minden évben a csúcson sikerült a tőzsdén kereskedni, akkor 87 004 dollár gyűlt össze a számlánkon. Ha mellőztük a tőzsdét, és állampapírt vásároltunk, akkor 51 291 dollárunk lett a kísérlet végén. Ha viszont minden évben a legrosszabbkor fektettünk be a tőzsdén, akkor is 72 487 dollárra gyarapodott a pénzünk. A tanulság: ha elég hosszú ideig maradunk a piacon, akkor egészséges profitra tehetünk szert.

SIKERSZTORIK
Mit tennének a milliárdosok, ha mindenüket elvesztenék?
Bill Gates és Warren Buffett, akik egyébként hosszú ideje jó barátok, megosztották gondolataikat arról, mit tennének, ha mindenüket elvesztenék és a nulláról kellene felépíteniük az életüket.
Siker2018. ápr 28.
Vagyonokat keresnek a topmenedzserek, de milyen áron?
Ez a munka hatalmas nyomással jár – ezt pedig a magánéletüket viseli meg.
Siker2018. dec 6.
Hogyan szerezte mesés vagyonát a Rockefeller család?
Mohó, pénzéhes kapitalista vagy egy üzleti zseni, aki a semmiből építette fel magát? Rockefeller nem volt jó képességű gyerek mégis a világ leggazdagabb embere lett – miközben egy valamire mindig kínosan ügyelt.
Siker2018. júl 29.
5 kifejezés, amelyet a sikeres emberek soha nem használnak
Nem figyelünk eléggé a beszélgető partnerünkre.
Siker2018. nov 30.
40 éves nőként hozott létre dollármilliárdos vállalkozást
Therese Tucker feláldozta nyugdíjkori megtakarításait, hitelkártyái teljes keretét és felvett lakására egy második jelzáloghitelt is. Súlyos kockázatot vállalt, de bejött.
Siker2019. jan 11.
Egy fiatal srác 100 millió fontos sportruházati márkát rakott össze Nagy-Britanniában
Nehéz elképzelni, hogy az alapításkor 19 éves Ben Francis-nak honnan volt ideje és energiája létrehozni és vezetni a Gymshark-ot.
Siker2018. okt 18.