A tavalyi amerikai elnökválasztás előtt fordult elő utoljára, hogy érdemben estek a tőzsdei árfolyamok, különös tekintettel az indexekre. Donald Trump megválasztása napjától aztán beindult a vétel, ami azóta, vagyis immár egy éve, szakadatlanul zajlik. Ilyenre nem látni példát a korábbiakban, igaz, hasonló pénzbőségre sem volt még példa.
Az elnökválasztás előtt bizonytalanság volt a piacokon, miközben kevesen számítottak Donald Trump győzelmére. Az S&P 500 index, ami Amerika és egyben a világ legjelentősebb tőzsdeindexe, visszaesett, és elérte az úgynevezett 200 napos mozgóátlagot (lényegében az előző 200 kereskedési nap átlaga, a technikai elemzésben nagyon fontosnak tartják). Az elnökválasztás után aztán innen hirtelen felpattant az index, és azóta sem tért vissza erre a szintre, noha már maga a mozgóátlag is közel 15 százalékkal emelkedett azóta.
A vételi erő feltehetően nem a meglepetésszerűen megválasztott új elnöknek szólt, vélhetően akkor is megjelent volna, ha Hillary Clinton lesz az elnök. Arról volt szó, hogy a piac alapvetően fölfelé akart menni, hisz a pénz szüntelenül áramlik rá (Amerikában ugyan már befejezték az úgynevezett pénznyomtatási programot, de Európában még vidáman zajlik), és a tőzsdét leginkább a pénz élteti, mint forrás a patakot. Az akkor 2080 pontos index ma a 2600 pontot közelíti.
Egyedi részvények
Az indexen túlmenően érdemes megnézni, mi is zajlott néhány részvény szintjén. Az egy évvel ezelőtt 100 dolláron álló Apple, amely már akkor is a világ legnagyobb tőzsdei társasága volt, 176 dollárra emelkedett, és így tőzsdei kapitalizációja (a részvények száma szorozva az árfolyammal) elérte a 900 millió dollárt, vagyis megközelítette a bűvös ezermilliárd dolláros határt, ami eddig elképzelhetetlen cégméret volt.
Hasonló pályát futott be a 115-ről 180 dollárra emelkedő Facebook vagy a 700-ról 1130 dollárig szárnyaló Amazon, vagyis az egy éves ralit a legnagyobb technológiai cégek vezették. Ugyanakkor a hagyományos iparágakban is látni lehet szép példákat: a McDonald’s részvénye 107-ről 170 dollárra növekedett. Természetesen nem minden részvény szárnyalt, sokat számított a cégek egyedi teljesítménye is, de a piac összessége páratlan teljesítményt nyújtott úgy, hogy közben nem voltak érdemi visszaesések.
Meddig tarthat?
Végül felvetődik a kérdés, hogy meddig tarthat még ilyen formában, komolyabb korrekció nélkül ez a folyamat? Időpontot természetesen lehetetlen becsülni, de a tapasztalatok szerint az ilyen szakaszokban rengeteg pénz áramlik be közvetlenül a tőzsdére, illetve a részvénypiaci alapokba, most már több, mint amennyi pénzt a jegybankok a gazdaságba pumpálnak (ráadásul az EKB januártól megfelezi, havi 30 milliárd euróra csökkenti a programot). Egy darabig persze még folyhat a tőke átcsoportosítása kötvényekből vagy bankbetétekből részvényekbe, de ebben az ütemben ez nem mehet sokáig, a pénz elfogy, és akkor majd sokan egyszerre akarják zsebre tenni a nyereséget, megfordítva a trendet.
