Mi kell ahhoz, hogy működjön az élet készpénz nélkül?

Pénzügyek2019. jan 17.Növekedés.hu
A rovat támogatója:

Amennyiben elfogadjuk, hogy idővel szinte minden tényező a készpénz ellen dolgozik, akkor még a jelenleg készpénzben dúskáló országoknak is érdemes azon gondolkodniuk, hogy milyen lesz az élet készpénz nélkül. Kevés olyan egyértelmű technológiai-gazdasági trend létezik, mint a digitalizáció, ami a pénzügyekben akár a készpénzmentes társadalom és gazdaság kialakulásához is elvezethet. Vannak olyan államok, ahol ez a folyamat lassabb, sőt, szinte még nem is látható, és vannak, ahol gyorsabb és már az ajtón kopogtat – az első csoport tipikus képviselői a dél-európai és a kelet-közép-európai államok, ez utóbbin belül például Magyarország, a másodiké pedig az észak-európai országok, kiemelten Svédország. A GDP-arányos készpénzállomány az Európai Unió egyes országaiban (MNB Tanszék blog) Nem meglepő módon a készpénzmentességről ott gondolkodnak a legtöbbet, ahol már szinte meg is valósult – azaz Svédországban. A 10 milliós észak-európai országban minden adott a készpénzzel való „leszámoláshoz”: jól működő és robusztus kártyarendszer, fejlett internet-infrastruktúra, népszerű mobilapplikáció, támogató jogi környezet és az elektronikus fizetésekkel kapcsolatos általános társadalmi bizalom. Ennek fényében nem is meglepő, hogy Svédországban a bruttó hazai termék arányában mérve a készpénzállomány 1 százalékot tesz ki, miközben az egyéb európai országokban ez az arány 10 százalék körüli (Magyarországon 13 százalékos), az Egyesült Államokban pedig 8 százalékos. Egy évtized alatt a felére csökkent a svéd készpénzállomány, amit alapvetően az táplál, hogy egyre kevesebben használnak készpénzt, és erre természetesen az üzleti élet is reagál. Egy felmérés szerint a 18-24 éves svédek 95 százaléka csak elektronikus fizetési módokat használ (kártya, internetes fizetés, mobilapplikáció, illetve egyre gyakrabban beültetett mikrochipek) és a cégek is egyre gyakrabban tesznek ki olyan táblát a bejárat mellé, hogy készpénzt nem fogadnak el (amire az egyéb európai jogrendszerekkel ellentétben a svéd jog szerint lehetőségük is van). A kevés megmaradt készpénzhívőből adódó vállalati költségek (kiemelten a készpénzkezelés) egyszerűen olyan magasak, hogy nem éri meg készpénzt elfogadni – egy hazákban is ismert svéd bútoráruházban például egy új kezdeményezés szerint a tipikusan készpénzzel fizetett hotdogokat már inkább ingyen adják, mint hogy készpénzt kapjanak érte. Jonas Hedman, a Copenhagen Business School professzora és szerzőtársai 750 kiskereskedőt kérdeztek meg készpénzkezelési és -elfogadási szokásaikról, és arra következtettek, hogy Svédországban 2023. március 24-ére eltűnik a készpénz a gazdaságból. A pontos dátum kicsit furának tűnhet, de csupán abból adódik, hogy a kutatók modellje szerint erre a napra csökken olyan alacsony szintre a készpénzhasználat, hogy marginális hasznok és költségek összevetése alapján már ne érje meg fenntartani a készpénzelfogadáshoz szükséges infrastruktúrát. Svédország helyzete tehát speciális, de mivel a technológiai fejlődés iránya egyértelmű, így még azokban az országokban is érdemes lehet szorosabban figyelemmel kísérni, mire jutnak a svédek, ahol egyelőre szinte elképzelhetetlen a készpénz kiszorulása a fizetési rendszerekből. Lássuk tehát pár friss publikáció, tanulmány és jegybanki értékelés alapján, milyen fő dilemmákkal szembesülnek a svédek:

  • A svéd álláspont szerint a készpénz mindenképp el fog tűnni, amire az államnak valamiképp reagálnia kell, hiszen a fizetési rendszer (és maga a bankrendszer) érdemben át fog alakulni, a fizetési rendszer működésének biztosítása ugyanakkor továbbra is állami (jegybanki) feladat marad. Stockholm alapvetően két alternatívában gondolkodik, mégpedig a digitális jegybankpénz (e-krona) bevezetésében, illetve a banki szabályozás szigorításában.
  • Központi kérdés, hogy milyen hatással lenne a bankok közötti versenyre az állami fizetőeszköz eltűnése a fizetési rendszerből, hiszen a fizetési rendszer egy természetes monopóliumnak tekinthető, jelentős hálózati hatásokkal (network effects);
  • Gyakori érv a készpénz mellett, hogy krízishelyzetben fontos funkciókat tud betölteni, de vajon igaz-e ez akkor is, amikor például a válsághelyzet az internet-hálózat, vagy az elektromos rendszer leállásából adódik, hiszen ekkor készpénzhez sem lehet hozzájutni, illetve a boltok maguk sem képesek kinyitni a leltározási, elszámolási rendszerek leállása miatt.
  • A jegybanknak a „lender of last resort” mellett „money provider of last resort” funkciót is be kell töltenie. Ezt azt jelenti, hogy egy készpénzmentes világban olyan fizetési megoldásokra is szükség van, amelyek a fizetési rendszer a fenti, offline-környezetben is működőképes maradjon, hiszen
  • sok a potenciális trade-off, hiszen például a digitális pénzügyek elterjedése minden bizonnyal hatékonyabbá teszi a bűncselekmények felderítését, de fokozza a magánélet feletti kontroll lehetőségét is;
  • Milyen biztonsági vagy akár geopolitikai kockázatokat jelenthet, különösen válsághelyzetben, politikai-katonai konfliktus esetén, hogy egy ország fizetési rendszerének működése alapvetően egy másik országban működő szolgáltató (például kártyatársaság) működésén, döntésein múlik;
  • Milyen társadalmi hatása lehet a készpénz eltünésének, különös tekintettel az idősek, a betegek (kiemelten például a demencia) a képzetlenek, a más kulturális közegből érkezők, a hátrányos helyzetűek, illetve az adományokra épülő gazdasági-társadalmi modellek szempontjából;
  • Mennyire biztonságos a digitális pénzek mögötti technológia, mennyire képes megvédeni a pénzünket és az adatainkat például a cyber-támadásokkal szemben;
  • Miképp lehet a fenti dilemmákat oktatással kezelni egy olyan korban, ahol a gyerekek szinte azt hiszik, hogy a pénz ingyen van, mert csak ki kell venni az automatából.
Dilemmából és nyitott kérdésből tehát van elég, de abban jó eséllyel igaza van a svédeknek, hogy idővel ezekre a kérdésekre mindenkinek kell valamilyen választ adnia. A később érkezők szerencséje lehet, hogy az úttörő svédek tapasztalatai ebben sokat segíthetnek. Kolozsi Pál Péter, MNB Tanszék blog

SIKERSZTORIK
100% pszichológia: Ebben rejlik a Facebook, Snapchat és az Instagram sikerének titka
A Facebook több mint 2 milliárd, az Instagram 800 millió felhasználóval büszkélkedhet, a Snapchat-et pedig körülbelül 180 millióan használják naponta. Valójában miért kapnak ezek az alkalmazások ekkora figyelmet? Összegyűjtöttük az öt legfontosabb okot.
Siker2018. feb 15.
Mit tennének a milliárdosok, ha mindenüket elvesztenék?
Bill Gates és Warren Buffett, akik egyébként hosszú ideje jó barátok, megosztották gondolataikat arról, mit tennének, ha mindenüket elvesztenék és a nulláról kellene felépíteniük az életüket.
Siker2018. ápr 28.
Hogyan legyünk sikeresek a 20-as, 30-as, 40-es éveinkben - az Alibaba tulajdonosának jó tanácsai
„Az életben nem az számít, hogy mennyi mindent értél el, hanem az, hogy hogyan élted meg a kemény napjaidat és a hibáidat.” Mondta Jack Ma.
Siker2018. feb 20.
Michael Bloomberg: öt tipp, hogy sikeres vállalkozó legyen
Mindössze öt dologról van szó, ám ezek betartásával lett sikeres vállalkozó Michael Bloomberg, akit később New York polgármesterének választottak.
Siker2018. máj 10.
Kezdő vállalkozó? Akkor erre az öt dologra figyeljen!
Bármibe, és bármikor is vág bele az ember, vannak általános szabályok, amelyek betartása nagy segítséget jelent a kezdő vállalkozónak. Mutatjuk, mit tart a legfontosabbnak egy sikeres vállalkozó, a JÓKENYÉR pékség tulajdonosa, Ludwig Klára.
Siker2018. nov 8.
Soros után ő a második leggazdagabb magyar
Thomas Peterffy, vagyis Péterffy Tamás 15-18 milliárd dollárra becsült vagyonával a világ 57. legtehetősebb embere.
Siker2019. jan 12.
Egy fiatal srác 100 millió fontos sportruházati márkát rakott össze Nagy-Britanniában
Nehéz elképzelni, hogy az alapításkor 19 éves Ben Francis-nak honnan volt ideje és energiája létrehozni és vezetni a Gymshark-ot.
Siker2018. okt 18.