A lassan tíz éve tartó fellendülésnek egyszer vége lesz, és akkor a hosszú ideje rekord mélységben lévő jegybanki alapkamat is várhatóan emelkedni fog. Nem tudni azonban, hogy ez a folyamat mikor és milyen ütemben indul meg. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyelőre nem számít gyors kamatszint-emelkedésre. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének segítségével mutatjuk, hogy miért!
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden a várakozásoknak megfelelően 0,9 százalékon hagyta az alapkamatot, valamint -0,15 százalékon az egynapos betéti rátát. A jegybank úgy látja, 2019 közepétől érhető el tartósan a 3 százalékos inflációs cél, ezért a laza monetáris kondíciók fenntartására továbbra is szükség van. A közelmúltban azonban jelezte, hogy másfél-két éves távlatban ez már nem lesz fenntartható. Most azonban még nincs szükség kamatemelésre, az alábbiakban sorra vesszük a döntés mögött álló jegybanki megfontolásokat:
-
Az infláció nem indokol beavatkozást
Bár idén nyáron az üzemanyagárak emelkedésének hatására magasabb volt a pénzromlás üteme a célként kitűzött 3 százaléknál, az alapvető termékek drágulása, valamint az egyéb inflációs mutatók attól jelentősen elmaradtak. Mindezért a Monetáris Tanács arra számít, hogy az év végére ismét 3 százalék alatt marad az áremelkedés üteme, ezért további intézkedésnek nincs helye.
-
Átmeneti lehet a forint gyengülése
Az elmúlt néhány hónapban jelentős tőke távozott a feltörekvő piacokról. Egyrészt, mert csábítóak voltak az emelkedő amerikai hozamok, másrészt mert néhány feltörekvő – különösen az argentin és török – piacon komoly problémák mutatkoztak. E hatás alól hazánk sem tudta kivonni magát, s ennek köszönhető a forint jelentős gyengülése, illetve hogy megemelkedtek a bankközi és az állampapír-hozamok. Miután a devizahitelek már nem jelentenek kockázatokat, és az állam devizában számontartott adóssága is jelentősen csökkent, a jegybank várakozása szerint csak átmeneti lesz fizetőeszközünk gyengülése. Fontos, hogy a gyenge forint és az olajárak emelkedése együttesen segíti az inflációs cél elérését.
-
Eddig működik a nem szokványos eszköztár
Az elmúlt néhány évben a jegybank a hitelezés felfuttatása érdekében korábban nem használt eszközöket is alkalmazott. Ezek közül a legfontosabb, hogy a kereskedelmi bankok jegybanknál elhelyezett, úgynevezett 3 hónapos betétállományának nagyságát jelentősen, 75 milliárd forintban korlátozta. Ezzel elérte, hogy a bankok a hitelezésre fordítsák a felszabaduló összeget, vagy ha nem, akkor vásároljanak belőle állampapírokat. Mindennek hatására a hitelkamatok kiszámításánál alapul vett bankközi kamatlábak, illetve a rövid lejáratú referenciahozamok történelmi mélypontra süllyedtek. A számos hitel árazásánál használt 3 hónapos bubor kamatláb az idei év elejére 0,02 százalékra csökkent, az egy évnél rövidebb lejáratú diszkont kincstárjegyek hozama pedig negatív értéket vett fel. Mindez együtt biztosította, hogy ne emelkedjenek a kamatok.
-
Új eszközök a monetáris politikában
Annak érdekében, hogy ne csak rövid távon maradjanak alacsonyak a kamatok, a jegybank az utóbbi időben bővítette az ebbe az irányba ható eszközök tárát. Így a Monetáris Tanács idén januárban 5 és 10 éves, feltétel nélküli kamatcsere eszközt (IRS) vezetett be, 900 milliárd forintnyi keretösszeg erejéig. Ennek lényege, hogy változó kamatozású eszközöket fix kamatozásúra váltják, illetve igény szerint fordítva. Emellett az MNB célzott programban vásárolhatja fel a 3 éves vagy annál hosszabb futamidejű jelzálogleveleket. Minderre azért volt szükség, mert az MNB korábbi előrejelzése szerint a 3 százalékos inflációs cél elérése csak 2019 közepétől várható. Akkor először ezeket a nem hagyományos eszközöket vezetik ki a rendszerből, majd azt követheti az alapkamat lassú emelése, amely azonban 2020 közepéig változatlan maradhat.
-
Lassan változik a nemzetközi környezet
Számítani kell arra, hogy a tartósan laza hazai monetáris kondíciókat a nemzetközi környezet egyre kevésbé támogatja, de a gyenge inflációs nyomás miatt az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed is csak lassú ütemben folytathatja a kamatemeléseket. Az Európai Központi Bank (EKB) idén decemberig folytatja az eszközvásárlási programját, havi 15 milliárd eurós összeggel. Ezután kamatemelésre leghamarabb 2019 második felében kerülhet sor.
