Miért zuhant be a forint?

Pénzügyek2018. máj 22.Növekedés.hu

Kétéves mélypontra került a forint árfolyama az euróval szemben, ami meglepő, figyelembe véve, hogy milyen jól teljesít a magyar gazdaság. Úgy tűnik azonban, nem csak minket érintő folyamatról van szó, bár ettől még valutánk igencsak alulértékelt.

Kiesett a sávból

A forint árfolyama más szabadon mozgó valutákhoz képest viszonylag stabil, négy éve a 300-325 közti sávban mozog az euróval szemben (egy-egy kiszúrás volt a sávból 296-ig illetve 326-ig), ugyanakkor 2016 közepe óta egy még szűkebb sáv alakult ki, 303 és 315 között, ami mindössze 4 százalék.
Ennek gyenge oldala most összeomlott: az árfolyam stabilan túllépte a sávhatárt, 318-ig.
Ha közel két év után történik ilyesmi, az már általában komolyabb piaci változást jelezhet, pláne, hogy a magyar gazdaság fundamentumai alapján inkább forinterősödést várnánk. Ugyanakkor nem elszigetelt jelenségről van szó: az elmúlt időszakban a cseh korona és a lengyel zloty is látványosan gyengült, csak az ő esetükben van egy nagy különbség a forinthoz képest. Tavaly óriásit erősödtek: a zloty közel 10, a korona több mint 5 százalékot, így a mostani gyengülés után, szemben a forinttal, még messze vannak bármiféle mélyponttól.

Amerikai hozamok

Ami az okot illeti, úgy tűnik, hogy az amerikai kamatok, hozamok emelkedése a döntő, és ennek közvetett hatását látjuk.
A 10 éves amerikai államkötvény hozama 3 százalék fölé került, ezzel 2011 óta nem látott magasságot ért el, ami azt jelenti, hogy itt az irreálisan olcsó pénz korszakának vége.
Az emelkedő dollárkamatok drágítják a hiteleket, így kevesebb befektetés fog érkezni a kisebb piacokra (avagy feltörekvőre, ha még annak tekintenek minket), továbbá vonzóbbá válik amerikai államkötvényt venni, mint máshol befektetni.

Hazai hosszú hozam

Kétségkívül a forint gyengülésével párhuzamosan még egy látványos folyamat zajlik: a magyar 10 éves állampapír hozama is meredeken megemelkedett. A 10 éves hozam tavaly év elején még 3 százalék felett volt, de volt egy olyan MNB célkitűzés, hogy ezt még lejjebb nyomják, erre irányultak a monetáris politikai könnyítések. A cél abból is adódhatott, hogy az eurózónában Görögország kivételével mindenhol alacsonyabb volt a hozamszint, bár a régiónkbeli nem eurózóna-tagok közül csak a cseh hozam volt alacsonyabb.
A magyar 10 éves hozamszint hirtelen le is esett 2 százalékig, immár az amerikai szint alá kerülve (amely akkor 2,30 százalék körül volt).
Ez azonban úgy tűnik, túl alacsony volt, ráadásul az eurózónás hozamok épp emelkedésnek indultak, így szépen megfordult a trend. A folyamat aztán felgyorsult: most újra bőven 3 százalék felett van a mi hozamunk.
Nyilvánvaló, hogy nagyméretű eladások vannak a kötvénypiacon, és ha ezt összevetjük a forint gyengülésével, vélelmezhető, hogy külföldi befektetők szállnak ki.

Jó is, meg nem is

Ez önmagában kedvező folyamat, mivel a kormány célja az, hogy az államadósság minél nagyobb része forintban álljon fenn, minimálisra csökkentve a külső sérülékenységet. A baj csak az, hogy a forint így is rendkívül alulértékelt, ami nagyon megnehezíti a bérfelzárkózást.
Ebből a szempontból a forint kétéves mélypontja különösen kedvezőtlen, hisz az elmúlt két év keresetnövekedése euróban részben elveszik.

Meddig tarthat?

Kérdés, hogy ez a folyamat meddig tarthat, tartóssá válhat-e? Valószínűsíthetően nem, mivel a magyar gazdaság fundamentumai továbbra is a forint erősödése felé hatnak (hatalmas exporttöbblet, alulértékeltség), így ha a jelenlegi kötvényeladási hullám lecsillapodik, vélhetően az árfolyam visszatér az eddig megszokott sávba. Fellegi Tamás