Öt dolog, amit Matolcsynak köszönhetünk

Pénzügyek2019. feb 13.Fellegi Tamás

A kormány sikeresnek ítélte Matolcsy György munkáját, hisz újabb hat évre őt jelöli a Magyar Nemzeti Bank elnökének. A jegybank az elmúlt hat évben rengeteg intézkedést hozott, most ezek közül kiemelünk néhány különösen nagy horderejűt.

1. Az alapkamat és az állampapírhozamok lecsökkenése

Magyarországon hosszú ideig indokolatlanul magas volt az alapkamat, olyannyira, hogy a forintban való hitelezés lehetősége sokáig fel sem merült, egyúttal az állampapírokat is csak igen magas hozammal lehetett kibocsátani, óriási terhet róva ezzel a költségvetésre.  A 10 évvel ezelőtti válság után átmenetileg lecsökkent a jegybanki alapkamat 5,25 százalékra, azonban onnan újra megemelték 7 százalékig 2011 végére, miközben a cseh és lengyel alapkamat már jóval alacsonyabb szinteken volt.

Az újabb csökkentési ciklus csak 2012 augusztusában kezdődött meg, a monetáris tanács onnantól kezdve minden kamatdöntő ülésen csökkentett 25 bázisponttal, így a szint 5,25 százalék volt, amikor Matolcsy György átvette a jegybank irányítását 2013. március 3-án. Innen a kamatcsökkentési ciklus megállás nélkül folytatódott 2014 nyaráig, amikorra mindössze 2,10 százalék lett az alapkamat, immár szinkronba kerülve a régiós szintekkel.

A terv az volt, hogy hosszabb időn át ez lesz a szint, de amikor látszott, hogy az Európai Központi Bank is tovább lazít monetáris politikáján, 2015 márciusában az MNB ismét csökkenteni kezdett, így 2016 májusára az alapkamat elérte a 0,9 százalékos szintet. Végül megkezdődött a nem konvencionális eszközök alkalmazása a monetáris lazításban, és így előállt az a páratlan helyzet, hogy a rövidtávú kamat gyakorlatilag 0 lett.

Ez a megtakarítóknak kedvezőtlen volt ugyan, de a lakossági állampapírokra ennél magasabb kamatot fizettek. A fix kamatozású állampapírokkal ma is elérhető az infláció szintjének megfelelő hozam, az inflációkövető kötvényekkel lényegesen magasabb is. Az államnak ugyanakkor ez sokkal kisebb terhet jelent, mint korábban: míg 2010-2012 között átlagosan 7-8 százalék volt a 10 éves államkötvény hozama, 2013-tól fokozatosan 3 százalékig csökkent.

2. Hitelezés, NHP

Az alacsonyabb alapkamat és piaci kamatszint egyúttal lehetővé tette az alacsony, megfizethető hitelkamatokat is a lakosság számára, így ismét fellendült a válság után befagyott ingatlanhitelezés és a személyi kölcsönök piaca is. A cégek irányában azonban nehezen indult meg a hitelezés, ezért az MNB bevezette az NHP-t, a Növekedési Hitelprogramot, több szakaszban. Ennek lényege, hogy a cégek maximum 2,5 százalékos kamat mellett jutnak hitelhez, az ehhez szükséges forrást az MNB biztosítja a bankoknak.

3. Menekülés a svájci frank hitelekből

A 2008-as válság előtti években, amikor a forintkamatok olyan magasak voltak, hogy fel sem merült a hitelezés, gyorsan elterjedtek a svájci frank hitelek, melyek kamata ugyan kedvező volt, azonban kevesen számoltak komolyan az árfolyamkockázattal. Nos, ennek meg is lett a böjtje: míg hosszú ideig 150-170 forint között volt a svájci frank árfolyama, a válság után emelkedni kezdett, és eljutott 250 forintig. Ekkor döntött úgy a kormány és az MNB, hogy forintra váltják a svájci frank alapú lakáshiteleket, hogy ne terhelje a hitelfelvevőket a további kockázat, hisz ez beláthatatlan következményekkel járt volna.

A dologra épp időben került sor, a legrosszabbtól sikerült megmenekülni: a svájci jegybank nem sokkal később megszüntette a svájci frank addig alkalmazott euróhoz képesti árfolyamkorlátját, és ekkor az árfolyam elszállt: hosszú ideig 300 forint lett.

4. A devizaadósság, és így az ország sérülékenységének lecsökkentése

Az MNB egyik fő törekvése az volt, hogy az államadósságon belül a devizaadósság aránya lecsökkenjen, egyúttal a hazai megtakarítók finanszírozzák az adósságot minél nagyobb mértékben, ezzel az adósság finanszírozása sokkal kevésbé függjön az árfolyammozgásoktól, valamint az egyes piacokat illető szélsőséges befektetői hangulatváltozásoktól. Ennek eredményeképpen a korábban 50 százalékos devizaarány 20 százalék alá csökkent az államadósságon belül.

5. A Felügyelet integrálása az MNB-be

Korábban a bankok és befektetési szolgáltatók felügyeletét egy külön szervezet, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) végezte. 2013-ban a különálló szervezet megszűnt, jogkörét  Magyar Nemzeti Bank vette át, így a tevékenység lényegesen hatékonyabbá válhatott. Egyúttal létrejött az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület, amely a PSZÁF korábbi feladatainak egy részét vette át.

SIKERSZTORIK
A Google és a Facebook coach-a szerint ez kell a sikerhez
Melody Wilding viselkedés-kutató szerint azok a vezetők, akik folyamatos nyomás alatt állnak, olyan készségeket gyakorolnak, amely segítségével a legtöbbet tudják kihozni magukból és másokból.
Siker2019. ápr 14.
Tudta, hogy az isteni Michelangelo zseniális üzletember is volt?
Levélváltásaiban jellemzően nem művészetről, sokkal inkább olcsón megszerezhető birtokokról, szerencsés adásvételekről folyt a szó.
Siker2019. ápr 6.
Erről mondott le Bill Gates és Warren Buffett a siker érdekében
Amikor valakinek a sikerére gondolunk, gyakran megfeledkezünk arról, hogy annak eléréséhez mennyi erőfeszítés szükséges.
Hírek2019. feb 1.
A briteket kiléptető Michel Barnier Európa legveszélyesebb embere
A francia néppárti politikusnak nemcsak Theresa Mayt sikerült kiütnie a ringből, de eddig azt is elérte, hogy az Unió végig egységes maradjon mögötte.
Elemzések2019. ápr 12.
Jeff Bezos volt felesége lesz a harmadik leggazdagabb nő
A válás után közel 36 milliárd dollár illeti majd meg MacKenzie Bezost, az Amazon-alapító feleségét.
Hírek2019. ápr 7.
A világ 10 legjobb üzleti egyeteme – Európa beelőzte a nagy amerikai fellegvárakat
Rögtön az első helyen egy európai intézmény, amely beelőzte a nagy amerikai fellegvárakat: a Harvardot, az MIT-t és a Standfordot. Ne Oxfordra gondoljunk!
Hírek2019. ápr 14.
Weiss Manfréd: a XX. század leginnovatívabb magyar vállalkozója
A csepeli mágnás báró úgy pörgette fel a magyar gazdaságot, ahogy arra azóta sem volt példa.
Elemzések2019. márc 24.