Ötödik sebességbe kapcsolt a magyar GDP

Elemzések2019. feb. 15.MTI, NÖVEKEDÉS.HU

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 4,9 százalékkal nőtt tavaly, ami a második leggyorsabb fejlődési ütem az EU-ban. A negyedik negyedévben elértük az öt százalékos emelkedést. A termelékenység és a foglalkoztatottság is nőtt. Csak Lettország előzött meg minket.

Tavaly az uniós átlag háromszorosával növekedett a magyar gazdaság, ami azt mutatja, hogy az ország felzárkózási periódusban van, lehetőség van további munkahelyek teremtésére, béremelésekre és a fogyasztás bővülésére - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön a legújabb GDP-adatokat kommentálva az M1 csatornán.

A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön tette közzé első becslését, miszerint Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers adatok szerint 4,8 százalékkal nőtt 2018-ban,

a negyedik negyedévben pedig 5,0 százalékos volt a növekedés.

A pénzügyminiszter szerint a gazdaságpolitikai intézkedések, amelyek az építőipar, a termelő szektorok és a szolgáltatások területén megvalósultak, a béremelésekkel, a munkahelyteremtéssel és a lakossági fogyasztás erősödésével együtt 2018-ban jelentősen fokozták a gazdaság lendületét. 

A miniszter becslése szerint a termelés egyharmaddal, a szolgáltatások kétharmad részben járultak hozzá a növekedéshez.

A felhasználási oldalról az látszik, hogy a béremelések jelentős része a fogyasztásban csapódik le, a lakossági fogyasztás megszokott ütemben nő - mondta a miniszter.

Eközben a megtakarítások állománya is emelkedik, a háztartások megtakarításai 5000 milliárd forint felettiek

- tette hozzá. A tárcavezető kiemelte: a már bejelentett beruházásoknak köszönhetően a magyar gazdaság 2019-2020-ban is 4 százalék körüli szinten növekedhet.

Varga Mihály leszögezte:

a magyar gazdaság jelenlegi bővülése nem külső hitelekből táplálkozik, mint a 2000-es évek első évtizedében, hanem kiegyensúlyozott makrogazdasági keretek között jött létre, ahol az adósságszint is folyamatosan csökken.

Elemzők szerint az öt százalékos emelkedés a vártnál magasabb volt, és a termelékenység, illetve a foglalkoztatottság növekedésével együtt járt.

Európában a másodikok vagyunk 

Az Eurostat friss adatai szerint az éves adatokat nézve a magyar GDP bővülését egyedül Lettország előzte meg, a harmadik helyen pedig Lengyelország áll, melyet Szlovákia és Románia követ.


Számunkra viszonylag kedvezőtlen hír ugyanakkor, hogy

a német gazdaság lendülete teljesen elfogyott, és negyedéves összehasonlításban nullára csökkent a gazdasági növekedés.

Elemzők szerint a német visszaesés egyik legfőbb oka a Kína felé irányuló export 15 százalékos csökkenése volt, de a gyengülés számos egyéb kedvezőtlen jelenség együttes hatására is visszavezethető.

Az uniós sor végén olaszok állnak immár technikai recesszióval, mivel egymás után két negyedévben is negatív volt a GDP változása.

Mi áll a jó adat mögött?

  • A termelési oldalon az ipari termelés élénkülése ellensúlyozta az építőipar kapacitáskorlátok és magasabb bázis miatti lassulását, míg a legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatások húzták a növekedést.
  • A felhasználási oldalon a dinamikus béremelés továbbra is támogatta a fogyasztás növekedését, míg folytatódott a beruházási emelkedés.
  • A külkereskedelmi többlet kisebb mértékben csökkent, így kevésbé rontotta a növekedést.

A negyedik negyedévben a hazai gazdaság felzárkózása érdemben gyorsult, mivel az euró-övezet növekedése az előzetes becslés szerint meredeken, 1,2 százalékra lassult, így közel négy százalékponttal gyorsabb a hazai gazdaság növekedése, derül ki a Takarékbank elemzéséből. Eszerint tavaly mintegy 3 százalékpont volt a hazai gazdaság növekedésének előnye, ami idén még megmaradhat. 
A kifejezetten impozáns növekedés ugyanakkor azt is jelenti, hogy a foglalkoztatás mérsékelt növekedése mellett a termelékenység érdemben javult.

Gazdasági bizonytalanságok

A Pénzügyminisztérium (PM) közleménye szerint Varga Mihály felidézte: a világgazdaságot és a térséget is politikai és gazdasági bizonytalanságok övezik, az Európai Bizottság 0,6 százalékponttal, 1,3 százalékra csökkentette az uniós növekedési várakozását 2019-re. A miniszter hangsúlyozta: tekintettel kell lenni a reálgazdasági folyamatok, az infláció és a külkereskedelmi mérleg jövőbeli alakulására, valamint a munkaerőhiányból adódó lehetséges korlátokra.

A pénzügyminiszter utalt arra, hogy az európai piacokon, főleg Németországban enyhe lejtmenet indult el, csökkent a megrendelések állománya.

Miközben külső hatásokra Magyarországon is megfigyelhető egyfajta gyengülés az ipari termelésben, a szolgáltatási szektor képes ezt kompenzálni - fűzte hozzá. 

Annak érdekében, hogy a magyarországi bővülés magas üteme fennmaradjon, az uniós átlagot hosszú távon is legalább 2 százalékponttal meghaladja, a kormány számos intézkedéssel segíti a versenyképesség javítását és gazdaságvédelmi akciótervet dolgoz ki.