Top közgazdászok vitája a Nagy átalakulásról: Illúzió a békés hatalmi átrendeződés?
EgyébKelet és Nyugat gazdasági erejének változása vajon szükségszerűen háborúhoz vezet, vagy egy békésen kialakuló új szakaszra kell felkészülnünk a globális átalakulásban? Kizárólag gazdasági célokkal épül a világ legnagyobb infrastrukturális beruházása, a kínai Új Selyemút? Segítik-e külföldről az észak-koreai fegyverkezést? Visszafordítható-e a Brexit? Mi hiányzik az euró sikeréhez? Ezekről a kérdésekről vitatkoztak európai és ázsiai top közgazdászok az euró atyjáról, Lámfalussy Sándorról elnevezett konferencián.
Képünk csak illusztráció.
Athén gazdasági erősödése szükségszerűen háborút szított Spártával. A Thuküdidész görög történetírótól származó idézet vajon mennyire állítható ma párhuzamba az erősödő Kína és az Egyesült Államok közötti kapcsolat jövőjével? A peloponnészoszi háborúk hosszú története akár iskolapéldája is lehetne a Kelet és a Nyugat közötti globális hatalmi átrendeződésnek, avagy egy lassú és békés globális erőáttolódás zajlik le a szemünk előtt? Többek között ezeket a kérdéseket járták körbe európai és ázsiai vezető közgazdászok és geostratégák a Magyar Nemzeti Bank „Nagy átalakulás” című, Lámfalussy Sándorról, az euró atyjáról elnevezett konferencián.
Milyen jövőbe visz az Új Selyemút?
Az előadók egyetértettek abban, hogy az ázsiai feltörekvő államok gyors fejlődése vitathatatlan, és a geopolitikai és gazdasági hatalmi erőtér változása a kelet javára elkerülhetetlen. Kérdés azonban, lesz-e elég erejük a feltörekvő ázsiai gazdaságoknak az óriási mértékű és tempójú változások kordában tartásához, és a megfelelő társadalom- és gazdaságpolitikák kiválasztásához.2025-re a globális középosztály közel 60 százaléka Ázsiában lesz, a globális nagyvállalatok aránya pedig jóval magasabb lesz a jelenlegi 29 százaléknál.Kína esetében az egyik legfontosabb kihívás, hogy megbirkózik-e a vállalatok és a lakosság elképesztő iramú eladósodásával, képes lesz-e megszüntetni a veszteségesen működő, ám rengeteg embernek munkát adó állami „zombi”vállalatokat, és levezényelni azt a paradigmaváltást, amely maga mögött hagyja a kizárólag olcsó munkaerőn alapuló versenyképességet.
Ázsiában a gazdasági felemelkedés mindig egypártrendszerrel indult
Az export-vezérelt, és a külföldi működőtőke beáramlásától erősen függő gazdaságot hosszú távon át kell ugyanis állítani egy olyan pályára, ahol a kivitel és a behozatal egészségesebb arányokat mutat, a tőke áramlása kétirányú, és a felemelkedő középosztály adja majd a fogyasztás gerincét. Ilyen hatalmas átalakításokat azonban csak egypártrendszerrel sikerült elvégeznie a legtöbb feltörekvő ázsiai nagyhatalomnak, a többpártrendszer sok helyen csak később, vagy nem alakult ki.A kínai jüan árfolyamának stabilizálódásával és a nemzetközi tartalékvaluták közé sorolásával a renminbi globális térnyerése mindenesetre már visszavonhatatlanul elkezdődött, a folyamatot pedig nagy mértékben erősíti az akár ezer milliárd dollárt is felemésztő Új Selyemút, amely jelenleg a legnagyobb léptékű beruházás a világgazdaságban. A 2013-ban meghirdetett Egy Övezet Egy Út nevű infrastruktúra-fejlesztés földön, vízen és a levegőben egyaránt zajlik, és ma már 65 ország (Magyarország is) csatlakozott a programhoz.A kínai kormány vagyonokat költ a gazdag, keleti parti városok, és a belső, szegényebb területek összekötésére, ezzel párhuzamosan pedig külföldi kikötők és repterek megvásárlására, illetve utak, vasútvonalak kiépítésére. Az Új Selyemút része a volt szocialista kelet-közép-európai államokat, köztük Magyarországot és Kínát összekötő úgynevezett 16+1 kezdeményezésnek, melynek keretében többek között a Belgrád-Budapest vasútvonal felújítása is tervben van.
Miért nem kerülhet adósságcsapdába a hitelekből terjeszkedő Kína?
Kína a hatalmas fejlesztések ellenére sem kerülhet adósságcsapdába, mert egyrészt óriási devizatartalékokkal rendelkezik, másrészt a lakosságnak hagyományosan több a megtakarítása, mint a költése, mondta Li Yang, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia Nemzeti Pénzügyi és Fejlesztési Intézetének elnöke, aki azt is kiemelte, hogya kínai adósság mindössze 3 százaléka devizahitel.A szakember azonban elismerte, hogy a kínai árnyékbankrendszer kiterjedt hálózata komoly fejtörést okoz a pekingi döntéshozóknak, annál is inkább, mert a hitelezés közel 20 százalékáért ez a rendszer felel. További problémaként említette az önkormányzatok eladósodottságát, és az állami tulajdonú bankoknál felhalmozódott rossz hitelek magas összegét. Az eladósodás mellett az urbanizáció gyors üteme is rengeteg megoldandó problémát vet fel, ahol ugyanis az egy főre eső GDP meghaladja a 10 ezer dollárt, ott az városokban lakók aránya körülbelül 70-80 százalék körül alakul az eddigi tapasztalatok szerint. Az észak-koreai fegyverkezés kapcsán Park In-kook, a dél-koreai Korea Foundation for Advanced Studies elnöke emlékeztetett arra, hogy
az észak-koreai kísérletek növekvő száma és sikere külső segítség nélkül nehezen elképzelhető,másrészt felvetette, hogy a térségben valószínűleg más hatalmaknak, így például Japánnak is lehetnek atomfegyverei.
Milyen nagy az ára, hogy az euró politikai döntés volt?
A Nyugat, ezen belül is Európa változásával kapcsolatban a közgazdászok az Európai „egyesített”, illetve a több-központú modelljeivel foglalkoztak, és rámutattak, hogy az euró egyértelműen politikai döntés volt. Annál is inkább, mert a pénzügyi unió még most is jelentős hiányosságokat mutat, a válság által felvetett problémák ellenére is.A tőkepiaci és a bankunió megteremtése, illetve a 2008 óta tervezett Európai Valutaalap felállítása azonban egyértelműen új időszámítás kezdetét jelentené az euróövezetben.
Visszafordítható-e a Brexit?
A Brexittel kapcsolatban elhangzott, hogy még nincs lejátszva a meccs, akár még a visszafordítás is elképzelhető, különösen most, hogy kiderült: a kilépésnek csak rossz forgatókönyvei léteznek a britek számára.Egy nemrég kiszivárgott kormányzati elemzés szerint London mindegyik kilépési móddal rosszul járna, és a legkisebb veszteséget akkor könyvelhetné el, ha a közös piac része maradna, garantálva az uniós munkavállalók eddigi jogait.A legrosszabb verzió egyértelműen a megállapodás nélküli Brexit lenne, amely akár 8-10 százalékponttal is visszavetné a gazdasági fejlődést 15 év alatt, ebben az esetben a Világkereskedelmi Szervezet, a WTO szabályai vonatkoznának Nagy-Britanniára, amelynek legfontosabb exportpiaca az EU, beleértve az Európai Gazdasági Térséghez tartozó Svájcot és Norvégiát.
Szép lesz-e az új világ?
Az új globális időszak mindenesetre az eddigieknél nagyobb és mélyrehatóbb változást fog hozni - ezt már Matolcsy György, a jegybank elnöke mondta. Kiemelte, hogyaz új kor a technológiai fejlődés, a robotizáció, a 3D és a mesterséges intelligencia térhódításával fémjelezhető, amelyben a gazdaság-, a monetáris és a geopolitikai döntések szükségszerűen összefonódnak.A konferencia alakalmával a jegybank kiosztotta a Lámfalussy-díjat és az első magyar jegybank-elnökről elnevezett Popovics-díjat. Az euró atyjáról elnevezett elismerést idén a kínai központi bank elnöke Zhou Xiaochuan kapta, míg a Popovics-díjban Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára részesült.
