Védelem az ördög műveitől

Egyéb2018. máj. 11.Növekedés.hu

Egyre több új, sokszor nehezen áttekinthető termék jelenik meg a befektetési piacokon, ami komoly kihívás úgy a befektetőknek, mint a felügyeleteknek. Ez volt az egyik fő téma az Értékpapírpiaci Felügyeletek Nemzetközi Szervezetének, az IOSCO-nak Budapesten, az MNB rendezésében tartott konferenciáján.

Amikor még a BUX számított kockázatosnak

Egy pesti börziáner a 90-es években, még a Vörösmarty téri tőzsdén azt mondta, hogy a derivatív, tőkeáttételes ügyletek az ördög művei.
Véleményét arra alapozta, hogy látta, amint a határidős BUX-ügyletek kötő befektetők milyen szenvedélyesen vetik bele maguk a kereskedésbe, és esetenként a nyereségek mellett micsoda elképesztő veszteségeket tudnak felhalmozni.
Nos, a határidős ügyletek valóban igen kockázatosak, és elő is fordult, hogy a nem megfelelő alapletét-követelmények miatt (az az összeg, amit az ügylet megnyitásához az ügyfélnek be kell fizetni, sokszor az ügylet értékének töredéke) túl nagy veszteségek, negatív számlaegyenlegek keletkeztek, de ezt a határidős tőzsdék, illetve a tőzsdék határidős szekciói azért kezelni tudják.

Valóban ördögi

Azóta azonban megjelent sok újabb befektetési termék is, amely összetettebb, bonyolultabb, ráadásul van olyan, amely már akkor garantált veszteséget okoz, ha a befektető nem adja el elég gyorsan, ugyanis konstrukciójából adódóan értéke az idő függvényében gyorsan csökken (valóban ördögi találmány). Egyes befektetési termékek így egyszerűen túl kockázatosak a befektetőknek, ráadásul nem is mindig mérhetők fel a kockázatok időben. Márpedig a felügyeletek fő feladata a befektetők védelme, így különösen fontos, hogy tanulmányozzák, és szükség esetén szabályozzák ezeket a termékeket. Ilyenek a bináris opciók, a CFD-k, a devizapiaci nagy tőkeáttételes pozíciók és persze legújabban a kriptodevizák.

Elhallgatott kockázat

Ezeket a termékeket az interneten kínálják, határok nélkül: az ügyfél nem egy helyi bankba vagy brókercéghez megy be, hogy kötni szeretne, hanem egy olyan céggel szerződik, melyre más országok szabályai vonatkoznak, más felügyelet hatáskörébe tartozik. Ez különös kihívás a felügyeleteknek, hisz nemzetközi együttműködés nélkül az ügyfél elveszik a hatóságok között. A befektetőket természetesen vonzza a nagy hozam lehetősége, pláne, ha úgy gondolják, hogy kicsi a kockázat. Sok terméket így is hirdetnek, miközben a valóságban egész más a helyzet: rendkívül kockázatosak, szélsőséges esetben a befektető nem csak tőkéjét, hanem annak többszörösét is elvesztheti, ahogy ez 2015 januárjában történt, amikor a svájci jegybank hirtelen megszüntette a frank árfolyamkorlátját, miközben ennek lehetőségét nem csak a befektetők, de még a brókercégek, bankok nagy része is kizártnak tartotta.

Felügyeletek dilemmái

A felügyeletek így komoly kihívásokkal szembesülnek: egyrészt felmerül a kérdés, hogy mennyi az ő felelősségük és mennyi az ügyfélé?
Elvárható-e az ügyféltől, hogy elsőre felfoghatatlannak tűnő, vagy nagyon nehezen érthető kockázatokat is átlásson, vagy a felügyeleteknek kéne az ilyen termékeket korlátozni?
Elhangzott, hogy a felügyeletek nem akarnak a fejlődés útjába állni, azaz nem akarják az új befektetési termékek megjelenését megakadályozni, ugyanakkor a befektetőket lehetőség szerint nem szabad kitenni ezek előre nem felmérhető kockázatainak. A felügyeletek rendelkezésére álló eszközök lehetnek a befektetők fokozott tájékoztatása, a letéti követelmények emelése (például ne fordulhasson elő olyan, mint a svájci franknál, ahol a befektetők pénzük 200-szorosát is elveszthették, mivel ekkora pozíciót engedtek nekik nyitni).  A panelbeszélgetésben kiemelték, hogy van egy olyan termék, amely előre nem látszik veszedelmesnek, a befektetők 65 százaléka mégis elveszti össze pénzét: ezek a bináris opciók. Minden vagy semmi opcióknak is nevezik őket működési mechanizmusuk miatt.

Az egyik legveszedelmesebb

Nyilvánvaló, hogy egy ilyen termék nem megfelelő, hisz nem lehet cél, illetve nem lehet elfogadható, hogy a befektetők ilyen arányú veszteséget szenvedjenek el, hisz ez rosszabb arány, mint a kaszinóban. Ugyanakkor nyilván van olyan befektető is, aki tudatosan választja ezt a terméket, jól kezeli a kockázatát: ha esetleg betiltanák, ők elesnének egy befektetési lehetőségtől. A felügyeleteknek, és így a nemzetközi szövetségnek marad az a feladat, hogy valamiféle arany középutat találjanak. Több nemzeti felügyelet már korábban intézkedett az ügyben: a belga felügyelet 2016-ban tiltani kezdte ezeket az ügyleteket, hozzájuk kapcsolódó csalást gyanítva. Kanadában regisztrált cégek ugyancsak nem kínálgatnak eladásra bináris opciókat, ugyanakkor az ügyfelek elérik ezeket internetes platformokon, máshol bejegyzett cégeknél. Franciaországban ugyancsak 2016-ban korlátozták a rendkívül kockázatos származtatott termékek, így a bináris opciók, az ETF-ek és a nagy tőkeáttételű devizaügyletek reklámozását elektronikus felületeken. Idén januártól már a főbb közösségi oldalak is tiltják a bináris opciók és a kriptodevizák reklámozását.

Európai intézkedések

Végül a közelmúltban az Európai Unió közös felügyeleti szerve, az ESMA is döntött: megtiltják a bináris opciók magánbefektetők részérő történő eladását és marketingjét, valamint szigorítják a CFD-k forgalmazását: korlátozzák a tőkeáttételt, meghatározzák, mekkora alapletét-veszteségnél kell zárni a pozíciót, és végül, hogy nem lehet negatív a számlaegyenleg, vagyis az ügyfél vesztesége nem haladhatja meg tőkéjét. Az egységes szabályokat azért hozták meg, mert a nemzeti felügyeletek adatai szerint a magánbefektetők 74-89 százaléka veszít ezeken az ügyleteken, az veszteség jellemzően az 1600 és 29 ezer euró közti sávban van a CFD-k esetében, és hasonló adatok adódtak a bináris opciók esetében is, azzal a különbséggel, hogy ott dupla vagy semmi alapon az ügyfél sokszor az első ügyletnél elveszíti a pénzét.

Újabb és újabb ügyfelek

A konferencián elhangzott, hogy az online platformok üzemeltetői sokszor agresszív marketing stratégiát alkalmaznak, és ugyan apró betűvel ott van, hogy az ügyletek kockázatosak lehetnek, esetleg, hogy a befektető elvesztheti a pénzét, ezek alig keltenek figyelmet ahhoz képest, amit a csábító ajánlatok sugallnak, gyakran megtévesztve a befektetőket.
Az internetkorszak előtt csak nagyon kevesen kötöttek extrém kockázatú ügyletet, és ha ilyet akartak, meg kellett keresni egy brókercéget, így mire a kereskedésig eljutottak, általában tisztában voltak a különböző befektetési lehetőségekkel, noha akkor még kockázatfeltáró nyilatkozatok sem voltak.
Most az internetes platformokon rengeteg hozzá nem értő ügyfél van, akik rendszerint aláírják a nyilatkozatokat anélkül, hogy alaposan tanulmányoznák azokat, és az a sajnálatos tapasztalat, hogy legtöbbjük nem csak, hogy hozamot nem ér el, de veszít, nem is keveset, gyakran az egész befektetést.Így mindig újabb és újabb ügyfelet kell keresni a tönkrementek helyett, ami megint csak agresszív hirdetési stratégiát és esetenként megtévesztő ajánlatokat tesz szükségessé. A felügyeleteknek különösen komoly kihívás, hogyan kezeljék az így működő cégek üzleti modelljét.

Kriptodevizák

A legújabb kihívás a felügyeleteknek a kriptodevizák, és a hozzájuk kapcsolódó ICO-k, azaz elsődleges érmekibocsátások, amelyek a részvénykibocsátásra hasonlítanak, de valójában semmit nem nyújtanak a befektetőknek: sem tulajdonjogot, sem osztalékra vagy kamatra szóló ígéretet, csak egy bizonytalan kijelentést, hogy ha jól megy a vállalkozás, emelkedhet a hozzá kötődő kriptodeviza értéke. Sok helyen eleve csalásként tekintenek erre a formára és tiltják, teljesen jogosan. Ami magukat a kriptodevizákat illeti, már az is kérdés, hogy ki szabályozza őket, hisz nem lehet meghatározni, hogy mihez hasonlítanak: devizához, áruhoz vagy értékpapírhoz. A konferencián bejátszottak egy rövid videó-beszélgetést a híres befektetővel, Warren Buffettel, aki elmondta, hogy a kriptodevizák mögött semmilyen belső érték nincs, így tulajdonképpen nem is tekinthetők befektetési terméknek. Épp megfoghatatlanságuk, misztikusságok miatt érdekesek a közönség számára, hisz így sok mindent mögéjük lehet képzelni, pedig csak annyi történik, hogy aki megveszi, abban bízhat, hogy talál mást, aki még drágábban megveszi tőle. Fellegi Tamás