50-60 forintot is fizethetne a BÉT osztalékpapírja

Tőzsde2021. márc. 6.Fellegi Tamás
A rovat támogatója:

Az OTP tavalyi eredményét és a Telekom osztalékpolitikáját elemezte a Trend FM Prémium kategória műsorának vendége, Gyurcsik Attila, az Akkord alapkezelő vezérigazgatója,

Válságálló bank

Pénteken jelentett az OTP, Gyurcsik Attila kiemelkedőnek tartja a bank eredményességét, erős éve volt az OTP-nek, egy átlagosnál nyereségesebb bankot nem visel meg a járvány. A bank még növekedni is tudott, persze ennek egy része a babaváró hitel, ami nem egy piaci termék, mindazonáltal, ha egyszer mégiscsak megvalósul a gazdasági nyitás, akkor igen komoly javulás lehet a bank nyereségében.

Kamatmarzs, hitelpiac

Ami probléma volt, az a kamatmarzsok csökkenése azokon a piacokon, ahol eddig magasabbak voltak a kamatok, de ez egy természetes folyamat. Részben ennek köszönhető, hogy nem nőtt a külföldi leánybankok aránya a nyereségtermelésben, sőt, most a magyar bank volt a húzóerő, annak ellenére, hogy komoly céltartalékolásra került sor.

Ami az idei évet illeti, Gyurcsik Attila szerint az elhúzódó járvány miatt a hitelpiac viszonylag gyenge lehet az első és második negyedévben. Ami a monetáris környezetet illeti, a megindult amerikai hozamemelkedés nem valószínű, hogy kamatemeléshez vezetne, és ha az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed nem változtat, más nagy jegybankok sem fognak.

Infláció, olajár

Az inflációtól kevésbé tartanak, átmenetileg elnézik a cél fölötti adatot is akár, főleg, ha az csak a hirtelen kereslet hatása a gazdasági nyitáskor, amihez aztán gyorsan alkalmazkodik a kínálat. Az elmaradt fogyasztás pótlása ugyanakkor egyéb szempontból pozitív, hisz robusztus gazdasági növekedést indukálhat.

Az olajpiac érdekesen alakul, immár magas olajár mellett is fenntartották a kitermelők a kínálat korlátozását, kérdés, hogy az USA által biztosított többletkapacitás megjelenik-e a piacon, vagy immár erősebb a szénhidrogénektől való elfordulás környezeti, klímavédelmi okokból. Az elemzők szerint a nagy olajcégek már nem a növekedésen gondolkoznak, hanem az alaptevékenységtől való fokozats elforduláson.

Osztalék az OTP-nél és a Telekomnál

Szeptemberig nem fizethet az OTP, de utána kifizeti a tavalyi és tavalyelőtti év után félretett 400-400 forintos osztalékot, és jó esetben az idei év is erős lehet, ugyanekkora vagy akár még nagyobb osztalékkal, de ez még csak egy év múlva lesz aktuális kérdés.

Szóba került a Telekom is, ahol az osztalék nem, hogy nőne, ahogy ezt el lehetne várni, de egyenesen csökken. A helyette megvalósuló sajátrészvény vásárlás hatása bizonytalan, egy ilyen cashflowt termelő cégnél az osztalékot várnák el a befektetők. Önmagában még nem is lenne kevés tavalyra a két tételből adódó részvényenkénti 25 forint a frekvenciaaukciók miatt, a baj az, hogy nem lehet tudni, mi lesz jövőre, miközben idén már nem terhelik külön költségek a társaságot.

Ha az anyacég osztalékpolitikáját alkalmaznák, akkor az elemző szerint jövőre 50-60 forint is lehetne az osztalék. Ez még csak nem is lenne nagy megterhelés a fő tulajdonosnak, hisz ennek 60 százalékát ő maga kapna tulajdoni hányadának megfelelően. Senki nem érti, miért nincs transzparens osztalékpolitikája a cégnek.

A teljes műsor itt hallgatható meg.