A járvány már nem fog hatni a tőzsdékre

Tőzsde2020. júl 3.Fellegi Tamás
A rovat támogatója:

A járvány külső sokk a gazdaságoknak, amely nem tart soká, véli Gyurcsik Attila, az Accorde alapkezelő befektetési igazgatója, aki a Trend FM Prémium kategória műsorának vendége volt.

Gyorsan reagáltak

Elvileg meglepő, hogy nem áraznak a piacok kockázatokat, az amerikai indexek csúcson vannak, miközben a járvány továbbra is tart. Gyurcsik Attila szerint azonban megvan a magyarázat: igen gyors volt a március zuhanás, viszont a gazdaságpolitikusok reakciója is igen gyors volt, néhány hét alatt minden olyan eszközt bevetettek, amit a 2008-as válságban csak igen hosszasan. Két hét alatt 0-ra vitte a Fed a kamatot, közben 10 ezermilliárd dollár pénzt bocsátottak a piacokra, és Európában, illetve német részről is megindultak a fiskális stimulusok, amit korábban nem szorgalmaztak.

Van már tapasztalat

Mindemellett ugyan sok az új beteg, de mégis sokkal többet tudunk a járványról: egyre hatékonyabb a kezelés, már gyógyszert is engedélyeztek, és már látszik, hogy a munkaképes korú lakosság esetében nem magasabb a halálozás, mint egy influenzajárvány esetében, így a gazdaságot, a munkahelyeket már nem feltétlenül érdemes bezárni. Erre egy esetben kerül sor nagy valószínűséggel: ha a kórházak megtelnek betegekkel egy-egy újbóli fellángolás idején.

Természetesen zajlik a vakcinakutatás is, és nagy erőforrásokat áldoznak erre, így a szakértő szerint inkább előbb, mint utóbb meglesz az oltás, és legalább arra alkalmas lesz, hogy egy influenzajárvány szintjére szorítsa a koronavírust, és az idősebbeknek is immár védettséget adjon. Gyurcsik úgy gondolja, hogy ha vannak is újabb hullámok, a mostani felkészültség mellett már messze nem valószínű, hogy az eddigihez hasonló lezárásokra kerüljön sor, így pedig nem bicsaklik már meg újra a gazdaság.

Alacsony kötvényhozamok

A tőzsdék nem csak azért magasak, mert sok a pénz, hanem azért is, mert az amerikai államkötvényhozamok, melyek korábban jóval magasabbak voltak, most egy százalék alatt vannak, így lényegében csatlakoztak a fejlett világ többi részéhez a rendkívül alacsony hozamok tekintetében, így végképp a részvényekbe áramlik a pénz.

Gyurcsik szerint az történhet, ami a második világháború után: megpróbálják elinflálni az adósságot, és egy ilyen helyzetben a részvények, az arany és az ingatlanárak emelkednek. Most úgy gondolják a jegybankok, hogy az inflációt könnyebb megfogni, mint a deflációtól megszabadulni a gazdaság jelenlegi fejlettségének szintjén.

Külső sokk

A koronavírus külső sokk, ami után gyorsan helyreállnak a gazdaságok, a 2008-as belső sokk volt, ahol összeomlott a bankrendszer, sőt, tokkal-vonóval csődbe ment, és nehéz volt helyrehozni (Európában ez 7 évig tartott). Utána túltőkésítették, betonbiztossá tették a bankokat, így a mostani válságban meg sem rendülnek, ami egy könnyebbség.

Most a válság múlásához egyszerűen elég, ha valamilyen módon a vírus elmúlik (gyógyszer, vakcina), és akkor azonnal felívelhet minden. A sérült szektorok (turizmus, vendéglátás) nagyon gyorsan helyreállíthatók, a csődbe ment szállodák, kávézók helyén hirtelen újak nyílnak, míg a bankok rendbetétele elhúzódott.

OTP

A műsorban ezekután a hazai piacról volt szó, elsőként az OTP-ről. A műsorvezető, Túrós-Bense Levente felvetette a kérdést, hogy vajon miért, adják a papírt erősen pár napja, esetleg a kamatcsökkentés miatt? Gyurcsik Attila szerint nem ez az ok, hisz a többi visegrádi országban 0 közeli a kamat, még sincs gond. Meg kell ezzel szemben nézni, mi történt az európai, illetve a régiós bankoknál: márciusban megfeleződött az áruk, majd erősen felpattantak, de most újra esnek. Az OTP most követi őket egy kis késéssel, ez beleillik a trendbe.

Mol

Gyurcsik szerint az INA és a Mol házassága mára egy csapdahelyzet lett, amiből nagyon nehéz kikecmeregni. A Mol nagyon drágán vette a horvát olajvállalatot elsősorban presztízsből, olcsón most nem akarja eladni, a horvát állam pedig nem nagyon venné meg drágán. Az ügy politikai probléma lett, nem annyira gazdasági, hisz az INA beleillik a Mol portfóliójába.

Ami az olajárat illeti, vélhetően lassan fog visszaemelkedni a válság előtti szintre (ha egyáltalán), hisz óriásiak a készletek, amelyek lassan épülnek le, a kereslet pedig lassan emelkedik vissza, ráadásul már a járvány előtt is túlkínálat volt. Mindazonáltal az olaj piaca nem teljesen szabadpiac, mivel van benne egy kartell, az OPEC, időnként Oroszország becsatlakozásával, amely időnként megakadályozza a piaci alakulást. Az amerikai olajat 40-50 dolláros árnál korlátlanul ki tudják termelni nyereséggel, így, ha az OPEC csökkent, akkor ők átveszik a piaci részt, kínálat lesz bőven továbbra is.

Telekom

A Telekom esetében a cég által meghirdetett aukció nem szolgálta a kisbefektetők érdekeit: egy nap alatt elköltötték a pénzt, a likviditás pedig ezek után tovább csökkenhet. A sajátrészvény vásárlásnak nem ez kellene, hogy legyen a célja. A megoldás az lett volna, ha nem egy nap alatt, hanem folyamatosan, akár minden tőzsdenap vesz egy kicsit a cég, tartja az árat, növeli a likviditást.

Mindemellett a Telekom eredménye a válságban nem sérült, és ez egy ellentmondás, hogy pont az a részvény nem emelkedik a visszaesés után, amelyet megkímél a járvány. Az ok az alacsony osztalék lehet, amit lényegében semmi sem indokol, sem a frekvencia aukciós számla, sem az immár lecsökkent eladósodottság, és a cashflow is stabil.

A teljes műsor itt hallgatható meg.