Duplázást hozott az elmúlt tíz év a BÉT-en - Megtriplázta pénzét, aki OTP-be fektetett

Tőzsde2020. jan 6.Növekedés.hu
A rovat támogatója:

Nagyon erős évtizede volt a Budapesti Értéktőzsdének. A 2008-ban tomboló válság mélypontjához képest ma már ötszörös értéken forog az index, de az évtized eleje és vége között is bőven duplázódtak az árak. Az emelkedést leginkább az évtized második fele és azon belül is elsősorban a legnagyobb forgalmú részvény, az OTP drágulása alapozta meg. Az utolsó öt évben átlagosan évi 22 százalékot emelkedett a tőzsdeindex.

A Budapesti Értéktőzsde 2010 és 2019 közötti időszaka többféleképpen is értékelhető. Ha a magyar részvénypiac teljesítményét önmagában és az évtized egészében vizsgáljuk, akkor az eredmény nagyon jó. 

Kezdjük ott, hogy ez a tíz év nem az úgynevezett feltörekvő tőzsdék évtizede volt. Miközben a nagy nyugati tőzsdék szárnyaltak, a fejlődő piacok stagnáltak. A BÉT viszont sokkal inkább a fejlett tőzsdék megtérülését hozta, ez kiváló eredmény.

Ha megnézzük az összesített számokat, szintén büszkék lehetünk. Gondoljunk csak bele, hogy a 2010 eleji 20700 pontról 45000 pont fölé száguldó tőzsde 125 százalékos drágulása milyen látványos hozam, tíz évre elosztva ez annyit jelent, mintha minden évben 7,5 százalékot emelkedett volna az index. 

Ez is nagyon jó adat, különösen az aktuális inflációból, vagy a jelenlegi hozamszintből kiindulva. 

Két nagy szakasz

Ha belemegyünk a részletekbe, azért az is látható, hogy az elmúlt tíz évben nem volt folyamatosan ünnepi hangulat a BÉT befektetői körében.

Elsősorban azért, mert a tíz év nagyon egyenetlen volt, érdemes két szakaszra tagolni az időszakot.

2009 annyiban nehezítette ennek az évtizednek a teljesítményét, hogy a 2008-as válság utáni felpattanásban, akkor a 2009-es 9000 pont alatti lokális mélypontról már abban az évben 20 ezer pont fölé emelkedett az index. Ám magában a 2010-es évtizedben 2010 és 2014 között nem drágultak a papírok, hanem még vissza is estek.

2015-ben még csak 16634 pontról indult az BUX, innen jöttek sorba a varázslatos évek, amelyek 2019 végéig 45 ezer pont fölé repítették a BUX-ot. Ha csak ezt az öt évet nézzük, akkor évente 22 százalékot emelkedett a tőzsde.

Az OTP húzott mindenkit

Az egyes papírokat tekintve is szélsőséges volt a piac, amelyet voltaképpen egyetlen részvény húzott, az már a tőzsde nagy szerencséje, hogy ez a részvény éppen a messze legnagyobb forgalmú papír, az OTP volt.

A bankpapír 5380 forinton futott neki ennek az évtizednek, ma már 15 ezer pont felett jár, vagyis aki az OTP-be fektetett, megháromszorozta a pénzét. 

Ha rátérünk a cég fundamentumaira, jól látható, hogy a 2009 végén a pénzügyi válságtól éppen csak megmenekülő OTP ebben az évtizedben már stabilan működött, nagyon tudatosan épített nemzetközi hálózatot.

Bár természetesen voltak viharai (devizahitelezés, végtörlesztés, GVH-s bírságok), mindvégig nagyon sikeres maradt a hazai lakossági üzletágban és több nemzetközi piacon is (a bolgár, az orosz és egyre inkább a horvát piac emelhető ki).

Viszonyítási kérdések

Az is fontos, hogy bár a BÉT nominális összteljesítményével elverte más megtakarítási termékek hozamait, de azért a 7,5 százalékos átlagos hozam régebben még nem volt annyira varázslatos, mint most. Hiszen a zéróhozamok világában minden pozitív megtérülés csillogó, de korábban ez volt az elvárható szint. Jól jelképezi ezt az, hogy miközben 2016 májusa óta a 0,9 százalékos jegybanki alapkamat határozza meg a kamatszintet, az évtized még 6,25 százalékos szinttel indult.

Végül nem szabad elfeledkezni a forint gyengüléséről sem. Annak, aki forintban gondolkodik, ez nem olyan lényeges, de egy nemzetközi befektetőnek fontos szempont, hogy a forint folyamatosan gyengült, 2010 januárjában az euró még 269 forint volt, a dollár 187, és a frank is 181 forint.

Az eltérő osztalék

Ha pusztán tíz év árfolyammozgását nézzük, akkor fontos tudni, hogy a cégek különböző mértékben fizetnek osztalékot is, és olykor splitet (részvényaprózást) is végrehajthatnak.  Az eltérő osztalék különbséget jelenthet a papírok árfolyammozgásában. vagyis nagyon leegyszerűsítve, ha 30 százalékot nő A papír és B papír is ebben az évtizedben, de a B papír közben minden évben fizetett 3 százalékot is a tulajdonosoknak, akkor természetesen B papír jobban teljesített.

A magyar blue chipek mind szoktak osztalékot fizetni, és az osztalékok figyelembe vételével azért szebb a Magyar Telekom évtizede is, de azért ez a távközlési részvény kevésbé jól muzsikált, 700 forintos szintről indult és ma 450 forint alatt kereskednek vele. 

A darabolás

Az elmúlt húsz évben nagyon sok papír esetében hajtottak végre splitet, vagyis felaprózást is, erre is érdemes pár szóval kitérni. 

A Mol 2017 novemberében nyolc részre váltotta addigi részvényeit, 2013 nyarán pedig a Richter tizedelt. Aki emlékszik arra, hogy nagyon sokáig ezer forint környékén volt az OTP a bevezetése után, annak érdekes lehet, hogy

az OTP is tizedelt egykoron, vagyis ha a viszonyítási alap az a régi ezer forintos papír, akkor valójában a magyar tőzsde legjobb résvénye nem is csak a mai 15 ezer forintos kurzusig ívelt, hanem a régi mércével 150 ezer forint lenne.

Az ilyen átváltásokat ugyanakkor az árfolyamgörbék kezelik, vagyis nem látunk a chartokon nagy ugrásokat, hanem a régi részvényárfolyamokat is átváltják a töredezett struktúrára.

A két már korábban említett „darabolós” blue chip közül a Mol ebben az évtizedben 2000 forintról, 2900 forintig drágult, az olajár elég volatilis volt, de a nemzetközi multivá váló magyar társaság szerencsére elég jól kiegyenlítette a külső tényezőket azzal, hogy a kitermelésben, de a feldolgozásban és a kereskedelemben is érdekelt.

A Richter pedig 4200 forintról úgy emelkedett 6200 forintig, hogy a nagyon globális, nagyon piaci gyógyszergyárnak azért komoly kihívásokkal is meg kellett küzdenie, előbb mennybe ment egy sikeres saját gyógyszerével, aztán mégis jöttek az engedélyezési gondok, de a gyógyszertársaság erejét mutatja, hogy ezt a nehézséget is kezelni tudta a cég.

Távozók és újak

Ha megnézünk egy korabeli, vagyis tíz évvel ezelőtti tőzsdei hírlevelet, sok egykor népszerű, ma már csak nosztalgikusan csengő részvény nevével találkozhatunk, azokkal a papírokkal, amelyek azóta elhagyták a tőzsdét.

Tíz éve volt még Fotex, Egis, Danubius, Synergon, FHB, TVK és persze nem volt, vagy legalábbis nem a mai formájában volt 4iG, Opus Global, Appeninn, de azóta debütált az AutoWallis és a Waberer’s is.

Célkitűzések

Az már inkább csak a piac résztvevőinek érdekes, hogy ebben a tíz évben sok szabályozói, tulajdonosi, tőzsdevezetői és számos technikai váltás is volt. Immár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a főtulajdonos. Az új gazda érkezése után rendkívül erős évek következtek, különösen, ami az árfolyamokat illeti, de a számos piacot élénkítő intézkedés mellett a hazai tőkepiac presztízsének emelése, a minőségi új kibocsátók parkettre csalogatása, vagy a további forgalombővítés még bőven ad feladatokat mindenkinek a budapesti tőkepiac környékén.