Equilor: újra megcélozhatja a forint a korábbi történelmi minimumát

Tőzsde2021. jan. 20.HP
A rovat támogatója:

A magyar gazdaság a tavalyi, várhatóan 6 százalékos zsugorodás után felpattanhat, idén 4 százalékos bővülés várható az Equilor Befektetési Zrt szerint. A legnagyobb kockázatot a koronavírus elleni vakcina rendelkezésre állása, illetve logisztikája jelenti. A kritikus társadalmi átoltottsági szint a harmadik negyedév végére érhető el. Az euró árfolyama rövidtávon a 355-365 forintos sávban maradhat, míg az év vége felé a forint lépcsőzetes gyengülés mellett megcélozhatja a 369 forintot.

A 2021-es év a normalitásba való visszatérés éve lehet az Equilor Befektetési Zrt. legfrissebb elemzése szerint: elindulhat a visszarendeződés, de a 2019 végi szinteket csak 2022-ben érhetik el a fejlett gazdaságok. A bizonytalanságot továbbra is a koronavírus elleni küzdelem tempója és sikere okozza, mivel jelenleg még nem látható, hogy pontosan mikor érik el az egyes országok a nyájimmunitás szempontjából meghatározó 60-70 százalékos átoltottsági szintet.

A jelenlegi ismeretek szerint az Európai Unióban ez leghamarabb a harmadik negyedévben történik meg a koronavírus elleni vakcina logisztikájában felmerülő kihívások miatt, miközben az Egyesült Államokban és több más országban ez a szint akár már a második negyedévben elérhető.

Mindez azt jelenti, hogy a korlátozások egy része akár a teljes idei évben fennmaradhat, mely különösen a szolgáltatóipar és a turizmus számára kedvezőtlen, összességében azonban a tavalyi, várhatóan 4,2 százalékos visszaesést a világ össztermelése idén már ledolgozhatja.

Politikai téren már tavaly elindult a visszarendeződés: megszületett a Brexit-megállapodás, és az EU-nak sikerült a következő költségvetést is elfogadnia.

Emellett a korábban elképzelhetetlennek gondolt közös kötvénykibocsátást is megvalósították, melyből jelentős fiskális csomag állt össze a válság kezelésére. A tavalyi év legnagyobb politikai kérdése volt, hogy ki nyeri az USA elnökválasztását. Joe Biden győzelmével és beiktatásával egy kevésbé megosztó, centrista politikus veszi át a hatalmat a világ legnagyobb gazdasága felett.

Az Equilor Befektetési Zrt. szerint a jegybankok idén is folytathatják likviditásnövelő programjaikat, historikusan alacsony szinteken tarthatják a kamatokat, miközben az inflációkövetést is felülvizsgálták és lazítottak a szabályokon, azt jelezve, hogy évekig maradhat az alacsony hozamkörnyezet.

A jegybanki mérlegek tovább hízhatnak, a pénzügyi rendszert pedig továbbra is a likviditásbőség fogja jellemezni. Török Lajos, az Equilor vezető elemzője szerint az alacsony hozamkörnyezet – akár negatív reálhozamok mellett – várhatóan velünk maradhat a következő években is.

Magyarországon a harmadik negyedévben erőteljes felpattanást láthattunk a gazdaságban, azonban a novemberben újra bevezetett járványügyi korlátozások miatt az utolsó negyedévben újabb visszaesés várható, elsősorban a szolgáltatási szektorban. A válságból való kilábalást nagymértékben befolyásolja a járvány lefutása, a korlátozások feloldásának üteme.

Az Equilor szerint az év második felében intenzív bővülés indul a hazai gazdaságban, és az év egészében sikerülhet elérni a 4 százalékos GDP-növekedést, melyet segíthet a támogató kormányzati gazdaságpolitika és a laza monetáris politika.

A korlátozások fokozatos feloldásával a lakossági fogyasztás intenzív növekedése várható, mely elsősorban a szolgáltatási szektorban és a belföldi turizmusban jelentkezhet.

A munkaerőpiaci folyamatok a korábban vártnál kedvezőbben alakultak, a 3 hónapos gördülő munkanélküliségi ráta csak alulról közelítette az 5 százalékot. A kockázatok továbbra is fennállnak, a korlátozások elhúzódása esetén a kis- és középvállalatok egy része forráshiányos állapotba kerülhet, így ismét emelkedhet a munkanélküliség.

A gazdaságban ugyanakkor felfelé mutató inflációs kockázatok kezdenek körvonalazódni: amennyiben a világgazdaság kilábalása viszonylag gyors ütemű lesz, és a nagyobb része idén lezajlik, számos külső és belső tényező felfelé mutató inflációs kockázatot jelenthet (olaj árfolyama, belső fogyasztás élénkülése), de az év első felében ezeket más hatások tompíthatják (eurózóna dezinflációja, forint gyengülési ütemének lassulása).

A GDP-arányos államadósság a tavalyi jelentős emelkedést követően idén minimálisan mérséklődhet, és az év egészét tekintve 79,5 százalékon alakulhat, majd visszatérhet a lassú csökkenő pályára, de Török Lajos szerint a tavalyi válság adósságnövelő hatását legalább 5-8 évig tarthat ledolgozni.

A költségvetési hiány a támogató fiskális politika miatt a tavalyi 9 után a GDP 4 százalékán alakulhat, majd legkorábban jövőre térhet vissza a 3 százalékos szintre.

Elképzelhető, hogy az MNB a gyorsuló forintgyengülést követő tavaly szeptemberi kamatemelése után az egyhetes betét kamatszintjét visszacsökkenti 0,6 százalékra, amennyiben a következő hónapokban tovább erősödik a kockázatvállalási hajlandóság a globális piacokon és gyengül a dollár. Ameddig azonban az inflációs kockázatok indokolják, az alapkamat (0,6 százalék) és az egyhetes betét kamata (0,75 százalék) között különbséget tartanak fenn.

Az inflációs kockázatokat jelentősen befolyásolja a forint árfolyama, így csak abban az esetben várható lazítás, ha év közben erősödne a hazai fizetőeszköz, illetve az olaj árfolyama sem szabadulna el.

Az Equilor vezető elemzője elmondta, hogy a válságból való kilábalást követően, a fogyasztás élénkülése, a várható áremelések, illetve az olajárfolyam emelkedése miatt feljebb tolódhat az inflációs görbe, így monetáris szigorításra lehet szükség, de az várhatóan nem az idei év végén, hanem a jövő év első felében következhet be.

A forint árfolyamának régóta tartó trendszerű gyengülése tavaly, elsősorban a pandémia miatt felgyorsult, azonban erre idén nem számítanak az Equilor elemzői. Az idei évben is hasonló folyamatokra lehet számítani, azonban könnyen lehet, hogy az erősödés irányába is kicsit könnyebb szívvel engedné most el a jegybank a forintot, azaz egy 350, vagy az alá történő kilengés még nem kongatna vészharangokat az egyébként tartósan forintgyengülésre berendezkedett gazdaságpolitikában.

Összességében az euró/forint árfolyama rövid távon maradhat a 355-365-ös, fél éve fennálló sávban, de az év végére ismét a lépcsőzetes gyengülés irányába mozdulhatunk el, és történelmi rekordok közélbe kerülhetünk.

Tavaly a részvénypiacokon is történelmi mozgásokat láthattunk: az év első negyedévében a nagy gazdasági válság óta nem látott esések voltak, majd a Fed beavatkozásának köszönhetően soha nem látott sebességgel történt meg a visszarendeződés. Az év végén pedig már történelmi csúcsokon zártak a legfontosabb amerikai indexek, januárban pedig az európai indexek között is volt olyan, mely elérte korábbi legmagasabb értékét.

Az óriási likviditásnak és az élénkülő, visszarendeződő gazdaságoknak köszönhetően a piacokat idén is a magas kockázatétvágy jellemezheti, így továbbra is megfontolandó a kockázatosabb eszközök felülsúlyozása, az átlagosnál magasabb részvénykitettség felvétele.

A kötvénypiacon a lakossági állampapírok mellett a magas kockázatú kötvények között érdemes válogatni, míg az inflációs félelmek megjelenésével egy nyersanyagár-emelkedési ciklus is elindulhat.

Videók ajánlása vagy bármi