Felértékelődnek az orosz osztalékpapírok

Tőzsde2019. nov 21.Növekedés.hu
A rovat támogatója:

Az amerikai és brit alapok eredetileg nem rajongtak a szankció sújtotta, átpolitizált orosz nyersanyagcégek vagy szolgáltatók részvényei iránt. De ahogy közeledik egy esetleges tőkepiaci korrekció, hirtelen nagyon felértékelődött az orosz papírok magas osztalékfizetése.

Aki látott már nagy nemzetközi feltörekvő alapokat, például a Blackrock, a Templeton, a Fidelity International vagy a Goldman Sachs termékeit, az tudja, hogy

érdemes böngészni az alapok „fact sheet”-jeit,

ahol hónapról-hónapra meg lehet nézni, hogy melyik országok, milyen szektorok részvényei vannak az alapokban, és azt is, hogy melyik tíz részvény szerepel a legnagyobb súllyal.

A feltörekvő piaci megközelítésekben komoly különbségek vannak. Az úgynevezett BRICS-országcsoport, sorrendben Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika mindenhol fontos része a portfólióknak, de utána már változatos a kínálat, Indonézia, Mexikó, Tajvan, Thaiföld, Malajzia és Törökország gyakori elem, a kelet-közép-európai országok már kisebb súllyal szerepelnek, közülük általában Lengyelország kapja – mérete folytán – a legnagyobb súlyt.

Olykor felbukkannak innen nézve nem is feltörekvő országok, így Dél-Korea vagy akár az Egyesült Államok. Természetesen senki nem gondolja, hogy az USA fejlődő piac volna, de ha olyan amerikai részvényeket válogat az alapkezelő, amelyek a feltörekvő országok gyorsuló fogyasztásában érdekeltek, akkor amerikai papírok is lehetnek a portfóliókban.

Arányeltolódás

Az utóbbi hónapokban nagyon látványosan megtalálták a befektetők az orosz részvényeket. Elsőre ez meglepő lehet, Oroszországnak ugyanis bőven vannak bajai. 

A nyersanyagárak, ha már nem is kirívóan alacsonyak, de azért nem is lőttek ki mostanában, hiszen

  • az orosz gazdaságot szankciók sújtják, 
  • a lakosság életét megszorítások nehezítik, ami visszaveti a belső fogyasztást,
  • a befektetők azért sem rajonganak, hogy az orosz piac átpolitizált, benne van a pakliban, hogy egy cég hirtelen felemelkedik vagy a mélybe zuhan.

A stabil pénzfolyam

Van azonban az orosz részvényeknek egy olyan előnyük, ami most kiemelkedőnek számít a világ tőkepiacain. Miközben a zéró hozamok világában élünk, az orosz „pénzgyárak” kemény devizában számolva is 5–13 százalékos osztalékot hoznak, vagyis ezek a világ legjobb osztalékpapírjai. Ez azt jelenti, hogy a részvény árához képest az osztalék 5–13 százalékot is elérhet, azaz ha egy részvény 10 dollárba kerül, akkor jó eséllyel 50 centtől 1,3 dollárig terjedő osztalékot lehet vagdosni utánuk.

Jelenleg az orosz piac általános teljesítménye sem rossz – egy év alatt 24 százalékot emelkedtek átlagosan a részvények –, de az osztalék-megközelítés másról szól. 

Aki ugyanis jól fedezi magát, kialakíthat olyan pozíciót, hogy sem a rubel árfolyam-változása, sem az orosz tőzsde iránya nem befolyásolja a hozamát, és bármi történik, össze tudja szedni az orosz papírok 6–7 százalékos átlagos osztalékhozamát.

Semmi sem biztos

Ez persze túl jól hangzik ahhoz, hogy igaz legyen, és nem is teljesen pontos a leírás. A megközelítés így precízebb: amennyiben a cégek osztalékfizetése fennmarad, úgy nem releváns sem a rubel, sem az árfolyamok változása. Éppen ezért érdemes portfólióban gondolkodni.

Az osztalék ugyanis sohasem biztos a jövőben, az egyik év jobb, mint a másik, ugyanakkor feltételezhető, hogy amennyiben az orosz olajcég, alumíniumcég, bank vagy éppen szupermarket-hálózat is 6–8 százalékot fizetett 2018 után, akkor nem fogják mind lenullázni vagy nagy mértékben lecsökkenteni a következő évben az osztalékfizetést.

Hála a Nyugatnak

Mielőtt néhány konkrét céget is bemutatnánk, egy érdekesség. A helyzet ugyanis az, hogy éppen az orosz cégek ellehetetlenítését szolgáló nemzetközi szankciók tették vonzóvá az orosz részvényeket. 

Az orosz állam nehézségekkel, finanszírozási gondokkal küszködött, ezért törvényben írta elő a nagyobb cégeknek, hogy nyereségük adott hányadát (ez lehet 25 vagy 50 százalék) kötelesek osztalékként kifizetni. Az államnak ez azért volt fontos, mert a legtöbb nagy cégben van állami tulajdon.

A nagy cégek közül mesés hozamokat kínált az utóbbi időben több olajcég (például a Lukoil), az Aeroflot, de sok nyersanyagtársaság is. 

A kedvencek

A nemzetközi portfóliókban nő a súlya a Gazprom gázcégnek, amelynek a jelenlegi árfolyam mellett 8 százalékos az osztalékhozama, a Phoagro – a legnagyobb orosz műtrágyacég –szintén 8 százalékot, míg az NLMK, vagyis a Novolipetszk acélmű 10 százalék feletti osztalékhozamot fizet.

Mondhatjuk persze, hogy ezeknek a mamutoknak illik is nagy osztalékot fizetniük, mert elavult nagy ipari cégek, amelyeket amúgy nem venne meg senki. Talán igaz, de valójában a vonzóbb iparágakban is ez a mérték.

A piacvezető Szberbank 8, míg a befektetők által imádott nyugatias X5 kereskedelmi cég 6 százalékot fizet. Utóbbi itthon kevésbé ismert, noha Oroszországban a toronymagasan piacvezető kereskedelmi lánc. Minden szegmensben erős, honlapja szerint van egy 14850 boltból álló diszkontlánca (Pjatyerocska), egy 811 boltból álló élelmiszerbolt-lánca (Perekresztok), valamint 91 óriási hipermarketje (Karuszel), és az ország minden részén aktív. Akárcsak a TCS Holding, egy lakossági hitelezéssel foglalkozó pénzügyi szolgáltató.

Kockázat mindig van

Oroszországba fektetni kockázat nélkül nem lehet. Ha a világ ezt nem így látná, akkor ezekért az osztalékszintért már régen megindultak volna a befektetők és a keresletük magasabbra emelte volna a részvények árát. Ám bármennyire is óvatos a világ, bármennyire is nem szokás mostanában Oroszországban, egy orosz társaságban bízni, ezek a hozamszintek ma verhetetlenek.

Ahogy egyébként maga Oroszország is meglepően egészséges. A világ tőkepiacain nagy izgalommal várják például a Saudi Aramco olajcég – a világ legnagyobb vállalata – megjelenését is a tőzsdén. Izgalmas tranzakció lesz, de ha össze szeretnénk hasonlítani Oroszországot és Szaúd-Arábiát, akkor figyelembe kell vennünk: bár az orosz és a szaúdi büdzsé is a magas olajárban érdekelt, de amíg az orosz költségvetés 55 dolláros hordónkénti árnál már egyensúlyban van, addig  szaúdinak ugyanehhez 85 dolláros ár kellene.