Így tiltották a short sellinget az eurózóna országaiban a koronavírus-válság idején

Tőzsde2020. júl 24.Bakos Péter
A rovat támogatója:

A short selling (azaz a “rövidre eladás”) piaci folyamatokra gyakorolt hatásait övező örökzöld vita a COVID-19 világjárvány okozta összeomlás közepette világszerte újra előtérbe került. A Covid-19 válság kapcsán foganatosított short selling korlátozások piaci hatásai alapján az eszköz hatékonyságát elemzi a kitűzött célok szempontjából Bakos Péter, a Budapesti Értéktőzsde elemzője.

Az európai tőkepiaci és tőzsde felügyeletek megosztottak voltak a kérdésben. Néhány ország, mint például a francia, az olasz, vagy a spanyol értékpapírpiaci felügyelet szerint a short-selling káros, mivel feleslegesen túlzott volatilitást és turbulenciát generálhat, az árak extra mértékű esését válthatja ki, és drasztikus hatással lehet a célvállalkozások likviditására, adott esetben azok csődjét, vagy tönkremenetelét okozhatja mind bankok mind egyéb szektorban tevékenykedő cégek esetében.

Más pénzügyi felügyeleti szereplők, mint például a Brit Financial Conduct Authority szerint a short-selling lehetősége a piaci integritás fontos alkotóeleme, ami nagyban segíti a hatékony ármeghatározást, likviditást- bővítést és a kockázat-kezelést, és egyáltalán nincs rá bizonyíték, hogy az eszközárakban bekövetkezett áresések a „short-selling”-nek tulajdoníthatók.

A német BaFin jelen esetben nyilvánosan nem foglalt állást a kérdésben.

Short selling tilalom alkalmazása a COVID-19 válság alatt

A COVID-19 járvány okozta 2020. februári-márciusi részvénypiaci összeomlást látva az eurozóna hat országa tőkepiaci felügyelete – néhány egyedi, egy-két napos short selling tiltás kísérletet követően – 03.17-én vagy 18-án legalább két hónapra betiltotta a shortolást. Ennek megfelelően Ausztria, Belgium Franciaország, Görögország és Spanyolország felügyelete 2020. május 18-ig, míg Olaszország hasonló intézménye június 18-ig szóló tiltást vezetett be gyakorlatilag minden a szabályozott piacaikon, azaz a tőzsdéiken kereskedett részvényre vonatkozóan.  A felügyeletek indoklásukban az extrém mértékű hátrányos változásokat, a piaci bizalomvesztést és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetését jelölték meg a döntésük okaként.

Az európai szupranacionális intézményként működő ESMA nyilatkozatban támogatta a tiltásokat. Ennek ellenére az EU legfejlettebb, s a világ egyik legjelentősebb tőkepiacával rendelkező Nagy-Britannia, vagy több fejlettebb tőkepiacú EU tagország, mint Németország, Hollandia, vagy Svédország nem vezettek be short-selling korlátozásokat és a világ első számú tőkepiacának számító USA-ban sem került erre sor.

Bakos Péter, a BÉT elemzője

Sikeres volt-e a tiltás?

Jelen elemzésben bemutatjuk, hogy saját analízisünk szerint a COVID-19 világjárvány okozta piaci turbulencia idején sikeres volt-e a piaci tiltás.

Vizsgálatunkban a piacokat időszak tekintetében YTD és a 2020.03.18-i tiltás bevezetése előtti és utáni időszakokra osztottuk fel. A piacok, illetve az alkalmazott tiltások hatását úgy mértük, hogy a tiltást alkalmazó eurózónás országok bizonyos pénzügyi instrumentumait különböző teljesítmény, iparági stb mutatóik alapján összevetettük a tiltást nem alkalmazó riválisokkal szemben. A vizsgált instrumentumok csoportosítása során elemeztünk tőzsdeindexeket, olyan egyedi részvényeket, melyeket a tiltást alkalmazó országokban, vagy máshol 2020. év során valamikor shortoltak, és az európai bankokat, mint a short selling téma során az általában a legélesebb vitákat kiváltó szektort.

2020-ban shortolt részvények relatív teljesítménye a COVID-19 alatt a tiltást bevezető országokban

A 2020. év során shortolt összesen 112 db részvény esetében kíváncsiak voltunk arra, hogy azok megfelelő EURO Stoxx benchmark szektor indexekkel szemben mikor milyen teljesítményt nyújtottak. Ennek megfelelően egy gyógyszercéget például az Euro Stoxx Health Care indexhez, míg egy ingatlanos céget a Euro Stoxx Real Estate indexhez mértük. Három periódust vizsgáltunk, a 2020.01.01-2020.03.17-ig tartó időszakot, azaz az idei, a shortolás betiltásáig tartó időszakot, a 2020.03.18-2020.03.20-ig tartó időszakot, azaz a shortolás betiltása utáni közvetlen három kereskedési nap időszakát, végül pedig az azt követő periódust, mely 2020.03.21-2020.05.18-ig tartott, azaz a tiltás fennmaradó részét.

Eredményeink szerint a shortolás betiltásáig a vizsgált részvények 35%-a volt felülteljesítő, míg 65%-uk alulteljesítő volt a megfelelő EURO Stoxx szektor indexel szemben. A short korlátozások foganatosítását követően ez a trend rövid időre, a shortolás betiltás első három kereskedési napjára 57% versus 43% arányra billent át, de azt követően a shortolási tilalom május 18-i végére csaknem teljesen visszarendeződött a piac, 42% felülteljesítő - 58% alulteljesítő értékre.

Mindez alapján a short tiltást nem tekintjük sikeresnek, már pár hetes időtávon sem látszottak annak jelei, hogy a korlátozások érdemi támaszt jelentettek volna az érintett részvényeknek.

Top 10 shortolt név és relatív teljesítményük a tiltást bevezető országokban

Előző vizsgálatunkat folytatva megnéztük a  shortosok által az idén a legkedveltebb célpontnak számító TOP 10 shortolt név szereplését is. E vállalatokat  minimum 5, de akár 10-nél is több shortos is eladta. A listán megtalálható volt 3 olasz bank (Banco BPM, Unione di Banche Italiana, Bper BAnca), két olasz olaj és gáz és vagy energiaipari megoldás specialista vállalat (Saipem, Maire Tecnimont), egy olasz luxus ruházat kereskedő cég (OVS), egy spanyol papírcég (Ence), egy belga vegyipari cég (Solvay), egy osztrák acélcég (Voestalpine) és az osztrák posta (Oesterreichische Post). Esetükben megmértük, hogy a short tiltás bevezetést követően, azaz a „nehéz tehertől immár felszabadulva” ők 2020.03.18-tól 2020.05.18-ig hogyan viselkedtek a megfelelő konkrét Stoxx Europe al-iparági indexhez (mint például az EURO Stoxx Banks, Stoxx Europe Chemicals, Stoxx Europe Industrial Goods) képest. Azt láttuk, hogy a TOP 10 részvényből 8 cég a tiltást követően is folyamatosan alulteljesített a megfelelő al-indexel szemben és kivételként csupán az osztrák posta, és az egyik olasz bank volt felülteljesítő.

Mindez megerősítette a fenti meglátásunkat, miszerint a tiltás nem volt hatékony.

Az év során shortolt banki részvények teljesítménye a tiltást bevezetett országokban

Az egyedi, a 2020-as év során bármikor shortolt részvények vizsgálata alapján megállapíthatjuk, hogy a shortot később betiltó országok közül Ausztriában és Belgiumban egyáltalán nem shortoltak bankot, azaz a piac nem tett tétet a mostanában az egyik legtőkeerősebbnek és relatíve jó kilátásokkal rendelkező pénzintézetek mint az Erste, Raiffeisen és társai ellen a short tilalom foganatosítása előtti időszakban sem. A legtöbb “támadás” az olasz, spanyol és a görög pénzintézeteket érte, de esetükben  összességében azt mutatták a statisztikák, hogy ezen pénzintézetek a shortolás betiltást követő 2020.03.18-2020.05.18. periódusban sem lettek felülteljesítőek a Euro Stoxx Banks indexhez képest.

Összességében egyáltalán nem láttuk igazoltnak a short ellenzők első számú érvét, miszerint a bankok shortolás nélkül “felszabadulnak a piaci nyomás alól”.

Az elemzés teljes terjedelemben, illetve táblázatokkal itt érhető el