Megéri-e brókerházakhoz vinni a pénzünket?
Pénzügy
A rövid válasz az, hogy jó eséllyel nem, de a kérdés természetesen összetett, lehet sok sikertörténettel is találkozni, azonban az emberek többsége jellemzően mégis csalódottan és kevesebb pénzzel távozik évek múltán.
Az alábbiakban megvizsgáljuk, hogy milyen hátráltató tényezők miatt nehéz egy brókerháztól nagyobb vagyonnal távozni. Az elért hozamok tekintetében ugyan hatalmas szerepe van az aktuális piaci ciklusnak, de hosszabb távon azért már erősebben érezhetők a lent felsorolt problémák. Mindazonáltal még mindig sok az olyan „szerencsejáték függő” befektető, aki a beígért magas hozamok reményében sokszor a teljes befektetett pénzét kockáztatja.
Jutalékkényszer
Egy hazai brókercégnél jellemzően havi fél százalékos jutalékkal boldogok az üzletkötők és a tulajdonosok, ez pedig éves szinten 6 százalékot és az ügyfél számára rengeteg felesleges tranzakciót jelent.
Nagy kockázatot vállalva egy erősen emelkedő piacon ez a „tervszám” ugyan kitermelhető oly módon, hogy még az ügyfélnek is maradjon értelmezhető mértékű pozitív hozama, ellenben ez a hozam köszönőviszonyban sincs a vállalt extra kockázatokkal.
Egy eső piacon ráadásul ugyanúgy bevételre van szüksége a hazai brókercégeknek, így a kötéskényszer – amiből a jutalék származik – akkor is fennáll, csak egy ilyen esetben a felszámított jutalékokra rátesz egy nagy lapáttal a piaci árfolyamesés, aminek fényében dupla erővel tud zsugorodni az ügyfelek tőkéje. A tipikus válasz ilyenkor a bróker részéről: utaljon be még több pénzt a kedves ügyfél, mert amit a piac egyszer elvesz, azt máskor visszaadja.
Túl rövid befektetési időtáv
A túl nagyszámú tranzakciók miatt általában nem tartják a brókerek javaslatára elég hosszú ideig a részvényeket az ügyfelek, így egy hosszabb távú emelkedő trendnek csak egy kisebb részéből profitálhatnak. Ezen felül a (kis)befektetői pszichológia is gyakran közbeszól, sok esetben ugyanis viszonylag alacsony nyereséggel is eladják már a korábban megvett részvényeket, miután nehezebben viselik az ügyfelek az elszalasztott nyereséget.
Szakértelem
A képzettebb, jobb szakemberek rendzserint befektetési alapkezelőkhöz, vagy külföldre mennek dolgozni, így egyfajta agyelszívás miatt is hátrányosabb helyzetben vannak a brókerházak, befektetési házak. Ráadásul a növekvő szabályozói terhek és egyéb iparági folyamatok következtében szigorú költséggazdálkodás zajlik ezeknél az intézményeknél, így anyagi oldalról is nehéz megállítani az agyelszívást.
Mindemellett általában azokért az üzletkötőkért fizetnek többet a brókerházak, akik nagyobb ügyfélkörrel rendelkeznek, nem pedig azokért, akik szakmailag képzettebbek.
Néhány kivételtől eltekintve a relatíve kisebb létszámú elemző csapatok is nagyon leterheltek, rendkívül széles – hazai és nemzetközi - termékpalettát kell lefedniük, ami gyakorlatilag megfelelő mélységgel lehetetlen.
Lehet devizákkal is kereskedni
Sok befektető kereskedik nagyobb súllyal devizákkal a részvények mellett, azonban a devizapiacon sokkal magasabb szokott lenni az ügyfél „égési” idő, ami alatt a kisbefektető elveszti a pénzének jelentős részét és végül távozik.
A devizakereskedés ezért csak a legprofibbaknak és a legtapasztaltabbaknak való, ugyanakkor ezt sokan mégsem veszik figyelembe.
Szinte bármilyen termék elérhető
Bizonyos szempontból előny, hogy bármilyen termék elérhető egy-egy befektetési háznál, bár ez jóval több kockázatot is jelent egyben, valamint egyszerre több piac több termékét igencsak nehéz mélyen leelemezni és napi szinten nyomon követni, ennek hiányában pedig a véletlenre bízzuk magunkat.
Az egzotikusabb termékek esetében ráadásul magasabb jutalékot számíthatnak fel a brókerek, illetve a kereskedési platformok sem érnek el sok esetben közvetlenül likvid piacokat, ami negatívan befolyásolhatja az üzletkötéskori árfolyamot.
Jó példa a magasabb felszámított jutalékokra a vállalati kötvénypiac. Egy-egy vállalati kötvény vételénél és eladásánál például sokkal nagyobb szabadsága van a brókereknek az „ármeghatározásnál”, mint például a hazai (blue chip) részvényeknél. Ez azzal magyarázható, hogy ez esetben nem lát rá annyira a piacra és az árfolyamokra az ügyfél, illetve ezen termékek forgalma is alacsonyabb.
Befektetői attitűd
Az ügyfelek jellemzően nem elég képzettek, ezért nem tudják kontrollálni a brókerházak tevékenységét, nem tudják nyomon követni a befektetéseiket, sokszor nincs is rá idejük. Ilyen körülmények között pedig valószínűleg jobban járhatnának, ha megvennék a piacot (például ETF-ek formájában) és bevennének egy több évig ható álomtablettát, ahogy azt egyébként sok befektetési guru is javasolta.
