Megéri már magyar részvényt vásárolni? - A szakértő válaszol

Tőzsde2020. ápr 6.Harsányi Péter
A rovat támogatója:

Mennyire távolodott el a fundamentálisan indokolt szintektől a hazai részvénypiac? Az elmúlt hetekben látott több mint 30 százalékos esés után megéri-e már magyar részvényeket vásárolni? Erről kérdeztük Miró Józsefet, az Erste Befektetési Zrt. szenior stratégáját.

Miró József kifejtette, hogy hatalmasat estek a világ börzéi a koronavírus járvány okozta negatív gazdasági hatások miatt. Egy hónap alatt az amerikai S&P 500 index 35 százalékkal, a német DAX 40, míg a BUX index 37 százalékkal értékelődött le, legalábbis ami a mélypontokat illeti.

Azóta valamelyest emelkedtek az indexek és mostanra a csökkenés mértéke rendre 25-30-30 százalékra olvadt. Ebből látható, hogy a magyar piac gyakorlatilag teljesen együtt mozgott a két vezető indexszel.

Pedig mind az S&P 500, mind a DAX kitettsége a járvány miatt keletkező negatív hatások felé nagyobb, mint a BUX indexé. Az előző két indexben ugyanis globális kitettségű cégek vannak, míg a magyar indexeben inkább regionális multik. Ez abból is kitűnik, hogy az eredményvárakozások a DAX és az S&P 500 indexek esetében jóval nagyobb mértékben, 10-20 százalékkal csökkentek, miközben a magyar index esetében ez jóval 10 százalék alatt maradt.

Miró szerint ennek az egyik oka, hogy a magyar indexet több mint 94 százalékban négy nagy cég reprezentálja. A Richter, a Magyar Telekom, az OTP és a MOL. A felsorolás nem a cégek súlyát tükrözi az indexben, hanem a járvány, válság felé való kitettségüket.

A gyógyszergyártók hagyományosan válságálló részvényeknek tekinthetők, hiszen a gyógyszerfogyasztás alapvetően nem a gazdasági ciklusoktól függő tevékenység.

Ráadásul a jelenlegi helyzet akár még növelheti is gyógyszer keresletet (például antidepresszánsok), mivel egyesek szerint vagy a vírusba vagy az otthonlétbe betegedünk bele.

Mindenesetre idén a Richter sztárkészítménye, a cariprazine 60-100 milliárd forintot is hozhat a konyhára, azaz a gyógyszergyár eredménye szignifikánsan meghaladhatja a tavalyi profitot. Ezen még nagy valószínűséggel az sem változtat, hogy a rubel nagyot gyengült (és ezáltal az orosz értékesítés gyengébb lehet forintban), miután a forint leértékelődése az euróval és a dollárral szemben kompenzálja ezt a negatív hatást. Így abszolút nem indokolt, hogy a részvény a járvány kitörés előtti árához képest 12 százalékkal alacsonyabb értéken forogjon.

A telekommunikációs cégek a járványból még profitálhatnak is, hiszen azzal, hogy a „szociális távolságtarással” megnövekszik az elektronikus csatornák jelentősége, azaz többen és többet vehetik igénybe a Magyar Telekm szolgáltatásait is – tette hozzá az Erste Befektetési Zrt. szenior stratégája.

Ugyanakkor a készülékértékesítések csökkenhetnek, de a kínai példák azt mutatják, hogy ezek az elmaradt értékesítések a járvány lecsengése után bepótlásra kerülnek, másrészt az eszközökön elért eredmény marginálisnak tekinthető.

Ezért szintén indokolatlan, hogy a Magyar Telekom részvényei jelenleg a válság kitörését megelőző árfolyam alatt tartózkodnak 18 százalékkal.

A bankok, mint a gazdaság keringési rendszerei, érintettek a járvány okozta mélyrepülésben. Az elsődleges negatív faktor a gazdaság átmeneti összeomlásával járó negatív hatás. Ugyanis emberek és cégek válnak fizetésképtelenné, amely akár komoly eredményromlást is okozhat a céltartalékképzés megugrásán keresztül.

Azonban a közelmúltig bekövetkezett ingatlanáremelkedésnek és a szigorúbb hitelezési szabályoknak köszönhetően, egy nagyságrendileg 25 százalékos ingatlanáresés sem jelentene még veszteséget a bankoknak.

A váláság leginkább érintett szektorai (szállodák, vendéglátás, légitársaságok) felé az OTP csoport kitettsége 240 milliárd forint, amely egy meglehetősen negatív forgatókönyv esetén is maximum 1000 forint mínusz a fair részvényértékhez képest. Az adóság törlesztési moratórium pedig egyszeri 26 milliárd forintos költséggel járhat, amely részvényenként 100 forintos hatást fejt ki.

A legfrissebb hírek szerint 55 milliárd forintos banki különadót vet ki a kormány, ami az elemző szerint nagy valószínűséggel a jelenlegi bankadó arányos megemelése lesz. S így mintegy egyszeri 13 milliárd forint lehet az OTP esetében, amely további 35 forinttal csökkenti a részvény fair értékét. Ez a napi voltailitási tartományon belül van.

Ez összeségében azt jelenti, hogy a 7000 forintos árfolyamzuhanással már egy rendkívül negatív forgatókönyv árazódott be a részvényárba, amely Miró József meglátása szerint túlzás. Ezt a bank és elnöke is így gondolja, hiszen az OTP is vett a saját részvényeiből az utóbbi időben, s a Csányi Sándorhoz köthető befektetési alap is vásárolt az OTP részvényekből mostanában.

A MOL a leginkább kitett a válság felé, ráadásul még az orosz-szaúdi összezördülésből fakadó termelésnövelés is szétzúzta az olaj árfolyamát. Így talán nem meglepő, hogy az részvény a mélyponton 50 százalékos mínuszt is mutatott, amely mostanra 40 százalék környékére csökkent.

Holott a MOL eredményének csak harmada-negyede függ a kőolaj arától. A többi a földgáztól, a petrokémiai jövedelmezőségtől és a kiskereskedelem teljesítményétől függ. Ugyan az üzemanyag fogyasztás hozzávetőlegesen 30 százalékkal csökkent márciusban, és várhatóan eléri majd az 50 százalékot is, viszont az olajtermékeken a jövedelmezőség a duplájára emelkedett.

Mindeközben a vegyipar eredményessége is számottevően javult. Mindez azt jelenti Miró József szerint, hogy az olajárcsökkenésből adódó negatív eredményhatás a profitszámokra 25 százaléknál kisebb mértékben hat.

Ellenben a MOL nem rég vásárolt 9.57 százalékos részesedést az Azerbajdzsáni ACG olajmezőben 1,57 Mrd dollárért, amelyen leírásra lehet számítani, miután a vételár meghatározása, tudomásunk szerint 60 dolláros olajárfolyambecsléssel történt.

Mindezt egybevetve sem indokolt a MOL árfolyamában 40 százalékos zuhanás, mikor az eredményében átmenetileg láthatunk majd valószínűleg egy megközelítőleg 25 százalékot meg nem haladó eredményromlást (a fenti leírás nélkül).

Ha mondjuk 1 milliárd dollárt leírna a társaság a most szerzett eszközön, akkor az részvényenként kevesebb mint 400 forint csökkenést jelentene a részvények fair értékében.