MNB: 5 milliós bírság a 4iG-re, intézkedés a Magyar Telekommal szemben

Tőzsde2020. jan 23.Növekedés.hu
A rovat támogatója:

Az MNB 5 millió forint bírságot szabott ki a 4iG Nyrt.-re a bennfentesek jegyzékének jogsértő módon történő összeállítása miatt, s kötelezte e kibocsátót a jogszerű bennfentes jegyzék megküldésére. A Magyar Telekom Nyrt.-vel szemben pedig a bennfentes információ közzétételének késleltetésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt hozott intézkedést az MNB - olvasható a jegybank közleményében.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kibocsátókkal kapcsolatos folyamatos felügyelése során több körben adatokat kért be a 4iG Nyrt.-től (4iG) és a Magyar Telekom Távközlési Nyrt.-től (MTelekom), az utóbbi tulajdonában lévő T-Systems Magyarország Zrt. megvásárlásának meghiúsulása kapcsán, a döntéssel kapcsolatos bennfentes információ keletkezésének pontos időpontjára vonatkozóan.

Az adatok alapján a jegybank megállapította: a piaci visszaélésekről szóló európai uniós rendelet (MAR) előírásaihoz képest a 4iG tévesen határozta meg, hogy valójában mikor keletkezett az ügylet lezárására vonatkozó bennfentes információ.

Mindezek nyomán az MNB felszólította a 4iG-t, hogy küldje meg a jegybanknak a T-Systems felvásárlásával kapcsolatos tárgyalások megszüntetése kapcsán készített, a jogszabállyal összhangban lévő bennfentesek jegyzékét, s a jövőben is mindenkor feleljen meg e kötelezettségnek.

A jogsértés miatt az MNB 5 millió forint felügyeleti bírsággal sújtotta a kibocsátót.

Az MNB az MTelekom esetében azt állapította meg, hogy e kibocsátó – bár a bennfentes információ keletkezésének időpontját helyesen határozta meg – a jegybanknak a bennfentes információ közzétételének késleltetésére vonatkozóan megküldött értesítésében nem indokolta meg megfelelően, hogy valóban fennálltak a késleltetés feltételei. Mindezzel az MTelekom megsértette a MAR vonatkozó rendelkezéseit.

A jegybank ezért kötelezte az MTelekomot, hogy a T-Systems tranzakció lezárultához kötődő bennfentes információ közzététele késleltetését jogszabályszerűen indokolja meg és ezt rendkívüli adatszolgáltatás keretében küldje meg a jegybank részére. Egyúttal megtiltotta e kibocsátónak, hogy bármikor ismételten megsértse az ezen információk késleltetésére vonatkozó jogszabályi passzusokat.

A bennfentes kereskedelem és a befektetők félrevezetésének elkerüléséhez alapvető fontosságú, hogy a kibocsátók a bennfentes információkról a lehető leghamarabb tájékoztatást nyújtsanak a nyilvánosságnak. Az észszerűen eljáró befektetők befektetési döntéseiket a már rendelkezésükre álló információkra alapozzák. A befektetők és a befektetői döntések védelme érdekében így különösen lényeges, hogy egy – főképp a kibocsátó korábbi közzétételeitől lényegesen eltérő tartalmú – bennfentes információt mikor tesznek közzé.

A bennfentesek jegyzéke olyan, a tőkepiac integritását védő eszköz, mely egyrészt az MNB piaci visszaélésekkel kapcsolatos vizsgálatainak lefolytatásához elengedhetetlen, másrészt a kibocsátók, illetve a nevükben vagy javukra eljáró személyek által is felhasználható a bennfentes információ áramlásának ellenőrzésére. Ez segíti a titoktartási kötelezettségnek való megfelelést. Ezek alapján a bennfentesek jegyzékének összeállítása túlmutat a tőkepiac szereplőinek adminisztratív kötelezettségein.

A bennfentes információk késleltetett közzététele csak kivételes esetekben, szigorú feltételek teljesülése mellett lehetséges. A témakörnek kiemelt jelentősége van a bennfentes kereskedelem megelőzése, s az MNB hatékony felügyelési tevékenysége kapcsán is. Ha az adott kibocsátó a jogszabályok alapján késlelteti a bennfentes információ közzétételét, nagyon fontos, hogy megfelelően igazolja, alá is támassza az MNB felé történő, a közzétételt követő bejelentésében a vonatkozó feltételek fennállását.