Tőkepiaci uniót szeretne az Európai Tőzsdeszövetség

Tőzsde2019. dec 2.Fellegi Tamás
A rovat támogatója:

Javaslatot tett a 30 ország 35 tőzsdéjét tagjának tudó Európai Tőzsdeszövetség arra, hogy több lépésben egyfajta tőkepiaci unió jöjjön létre Európában, mivel másként az európai tőzsdék nehezen veszik fel a versenyt a hatalmas amerikai vagy akár kínai piacokkal.

Új kihívások

A szervezet úgy látja, hogy a tőzsdék szerepe óhatatlanul növekszik a jelenlegi gazdasági körülmények között, amikor olyan új kihívásokkal kell szembenéznünk, mint a geopolitikai változások– beleértve a kereskedelmi feszültségek alakulását is –, a digitalizáció vagy éppen a klímaváltozás, de Európa esetében ide sorolható a demográfia alakulása is. Mivel túlnyomórészt öregedő társadalmakról van szó, növekszik az öngondoskodás szerepe, arról nem is beszélve, hogy a nyugdíjalapok szeretnének értékelhető hozamot elérni a tartósan extrém alacsony kamatkörnyezetben.

A magas, tőzsdén elérhető hozamot, az emelkedő részvényárakat persze nem lehet előírni: bármilyen régóta tart is a jelenlegi emelkedő trend (több mint 10 éve), előbb utóbb vége szakad. Azonban nem mindegy, hogy a befektetési lehetőségek összességében milyenek: mennyire likvid egy adott termék piaca, megjelennek-e új, innovatív kibocsátók, vagy inkább az amerikai piacot választják.

Lemaradás

Már a mostani hosszú, emelkedő trendben megmutatkozott, hogy az európai piacok nem jártak az élen, a lemaradók között vannak, míg a korábbi nagy emelkedő trendekben, tőzsdei kifejezéssel bikapiacokon az európai indexek élen jártak az emelkedésben, sőt az új történelmi magasságok elérésében.

A Tőzsdeszövetség szerint az elmúlt 15 év intézkedései nem sokat javítottak a piaci résztvevők lehetőségein, még a MIFID II. sem érte el, hogy a piacok igazán transzparensek legyenek, a befektetővédelemben sem hozott áttörést, ellenben a megnövekedett követelmények miatt szárba szökkentek a nem nyilvános piacok, ahol ugyan jóval kevesebb befektető érhető el, ugyanakkor sokkal kevesebb követelménynek is kell megfelelni.

Mindezek a kihívások arra ösztönözték a Tőzsdeszövetséget, hogy javaslatokat fogalmazzon meg, min kellene változtatni a továbbiakban. Feltettek három kérdést, és a javaslatok ezekre próbálnak válaszokat keresni. A kérdések:

  • Hogyan lehet megoldani, hogy a piacok a legjobban szolgálják az európai reálgazdaságot, megfelelő befektetési lehetőségek nyújtásával és a hatékony kockázatkezelés kialakításával?
  • Hogy tud az európai piaci infrastruktúra versenyképessé válni a jelenlegi globális környezetben?
  • Hogy tudják a tőkepiacok biztosítani a következőket: átláthatóság, biztonság, egységesség és igazságosság?

A válaszokat, illetve a jogalkotók által követendő irányt a következőkben foglalták össze:

  • Végre le kéne vonni a 10 évvel ezelőtti válság piacokra vonatkozó tanulságait, figyelembe kéne venni a G20 szervezet ajánlásait és elérni a MIFID II. eddig meg nem valósult céljait, mint a biztonság, a transzparencia és az igazságosság által megnövekvő piaci likviditás (azaz befektetői bizalom).
  • Az EU versenyképességének hangsúlyozása, hogy ezáltal vonzóbb legyen a cégeknek az európai piacokon való részvénykibocsátás, befektetői pedig az európai részvényvásárlás.
  • Az európai származékos piacok versenyképességének megerősítése. A derivatív piacok jellegüknél fogva globálisak, így az Európai Uniónak a már kialakult globális sztenderdeket kell alkalmaznia mind a kereskedésben, mind az elszámolásban.
  • Fenntartható hosszú távú jövőképpel kell rendelkezni, hogy látszon, merre haladnak a piacok, hogy alakul ki egy fokozottan integráltabb, a nemzetállamoktól kevésbé függő pénzügyi rendszer, ráadásul úgy, hogy a Nagy-Britannia kilépése és az ottani tőzsdék esetleges versenytárssá válása se rontsa a vesenyképességet, és az európai pénzügyi rendszer minél nyitottabb legyen a globális tőkepiac felé.

Akadályok

A legkomolyabb probléma persze az, és ezt közvetlenül nem mondja ki, legfeljebb sugallja a tőzsdeszövetség, hogy nagyon sok kisebb-nagyobb, többé-kevésbé nemzetállami tőzsde létezik, még ha némelyikük szoros szövetséget is köt egymással. A hatalmas és egységes amerikai tőzsdékkel és most már Kínával is csak úgy lehetne hatékonyan versenyezni, ha 2–3 nagy európai tőzsde lenne a sok kisebb helyett.

Ez persze más problémákat is felvet: a különböző országok cégeire azonos európai szabályoknak kellene vonatkozni, különben nehéz a cégeket egymással összehasonlítani, illetve bonyodalmat jelent az eltérő tényezők jelzése a befektetők felé. Ebben a tekintetben a javaslat azt sugallja, és ezt nevezi egylőre tőkepiaci uniónak, hogy a résztvevőkre vonatkozó szabályozás egyre inkább egységes legyen az egész Unióban.

Egységesítés

Ez részben megvalósult már néhány dologban, ilyen maga az ezek szerint még távolról sem tökéletesen működő MIFID II. de sokkal lényegesebb lenne, ha a tőzsdén szereplő cégekre vonatkozó szabályozás is egységesebb lenne. Ennek lehetősége egyelőre azonban limitált, hisz például a különböző országokban nagymértékben eltér a vállalati nyereségadó mértéke, vagy például egyes szektorokban egyes országok különadókat vezetnek be.

Az országok szerinti eltérések tehát sokkal jelentősebbek, mint, mondjuk az Amerikai Egyesült Államokban az egyes államok szabályozási eltérései. Vagyis míg az USA tőkepiaci szempontból egységesnek tekinthető, Kínáról nem is beszélve, addig ez az Európai Unióról nem mondható el, de a most megfogalmazott cél, a tőkepiaci unió az ebbe az irányba tett minél több és minél gyorsabb lépést feltételezi.

20 éves BÉT tagság

A Európai Tőzsdeszövetség az európai szabályozott tőkepiacok, tőzsdék közös érdekképviseleti szervezete, fő feladata ezek reprezentálása az európai uniós döntéshozási folyamatokban.  A Budapesti Értéktőzsde 1999 óta vesz aktívan részt az Európai Tőzsdeszövetséggel közös együttműködés keretében. Tavaly december óta Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója is a szervezet igazgatósági tanácsának tagja.