Változnak a kereskedés felfüggesztésének szabályai a BÉT-en

Tőzsde2020. szept 8.Növekedés.hu
A rovat támogatója:

A szabályzatmódosítás célja, hogy a kereskedés felfüggesztésének és a bennfentes információk közzétételének hazai gyakorlata jobban igazodjon a nemzetközi gyakorlathoz, és tovább növekedjen a kibocsátói transzparencia a BÉT piacain.

Mit jelent a kereskedés felfüggesztése?

A kereskedés felfüggesztése a kereskedési rendszer megállításának egyik lehetséges esete, amikor a rendszerbe ajánlatot bevinni, azt módosítani, ügyletet kötni nem lehet.

A most eltörölt szabályzati pont a kereskedés felfüggesztésének egy különleges esete volt: a kibocsátóknak lehetőségük volt a saját értékpapírjaikban történő kereskedés meghatározott időtartamra vonatkozó felfüggesztését kezdeményezni az indok(ok) feltüntetésével „rendkívüli tájékoztatásuk nyilvánosságra hozatalát megelőzően nyilvánosságra kerülő információk felhasználásának megakadályozása érdekében”.

Erre tipikus példa volt, amikor egy kibocsátó valamilyen fontos esemény, információ közzététele előtt állt (pl. egy jelentős szerződés aláírása), de ezt az információt nem tette közzé azonnal valamilyen okból, viszont tartott attól, hogy az kiszivárog és valaki visszaélhet vele, ezért kérte a kereskedés felfüggesztését a tőzsdétől mindaddig, amíg a fontos tájékoztatást közzé nem tette - olvasható a BÉT honlapján közzétett elemzésben, amit dr. Szalay Rita, a BÉT tőkepiac-szabályozási tanácsadója ls dr. Forrai Mihály, ügyvéd készített.

dr. Szalay Rita, a BÉT tőkepiac-szabályozási tanácsadója

Szükséges és arányos beavatkozás vagy túlzás?

Befektetővédelem kontra befektető korlátozás

A kereskedés felfüggesztésének van egyfajta szankció jellegű általános megítélése a köztudatban: a szabályok ellen (valósan vagy vélten) vétkező kibocsátók megbüntetését és ezzel a befektetők védelmét jelenti sokak számára. Gyakran hallani, olvasni fórumokon, illetve sokszor érkeznek olyan felháborodott kisbefektetői kérések a tőzsde felé, hogy „mikor függesztik már fel xy papírban a kereskedést, meddig hagyják még kereskedni?!”  Természetesen vannak olyan esetek, amikor a kereskedés felfüggesztése valóban szükséges és indokolt preventív intézkedés, amikor „fals piac” alakul ki, valamilyen információhiány lép fel vagy téves információk kerülnek nyilvánosságra, illetve egyéb súlyos visszaélések, problémák merülnek fel a háttérben, ami miatt szükséges lehet egy időre a kereskedés menetébe beavatkozni. Ugyanakkor azt nem szabad elfelejteni, hogy a kereskedés felfüggesztése valójában a befektetőket akadályozza meg a szabad kereskedésben, ezért csak kivételes és indokolt esetekben szabad alkalmazni.

dr. Forrai Mihály, ügyvéd

Problémák a kibocsátói kérésre történő felfüggesztéssel

Összhang a nemzetközi szabályozási keretrendszerrel

A pénzügyi eszközök kereskedésének felfüggesztését és a kereskedésből törlését uniós szinten a magyar szabályozásba is implementált ún. MIFID 2 52. cikke szabályozza. Ennek értelmében a szabályozott piacon a piacműködtető felfüggesztheti vagy beszüntetheti a szabályozott piac szabályainak már meg nem felelő pénzügyi eszköz kereskedését kivéve, ha az ilyen felfüggesztés vagy beszüntetés várhatóan súlyosan károsítaná a befektetők érdekeit vagy a piac rendezett működését.

A generális szabály tehát elég szigorúan, kizárólag valamilyen tőzsdei (szabályozott piaci) szabály megszegéséhez köti a kereskedés felfüggesztésének tőzsde általi elrendelését és előírja azt is, hogy a piacműködtetők minden esetben győződjenek meg arról, hogy a kereskedés felfüggesztése a befektetők érdekeit vagy a piac szabályos működését nem sérti jelentősen.

Tehát az az alaphelyzet, hogy ezt igenis egy érdeksérelemnek tekinti a nemzetközi szabályozás és gyakorlat, ami általában tilalmazott, de lehetnek olyan helyzetek, amik felülírják a kereskedés folyamatos menetéhez fűződő érdekeket, amik miatt szükséges lehet a kereskedés felfüggesztése, azzal azonban, hogy még ilyen esetekben sem lehet helye a kereskedés felfüggesztésének, ha a felfüggesztés maga a befektetőknek jelentős érdeksérelmet okoz.

Annak eldöntése, hogy mi tekinthető jelentős érdeksérelemnek fő szabályként a piacműködtető (tőzsde) feladata és felelőssége ezekben az esetekben, a vizsgálat előre meghatározott szempontok szerint történik. Ezt a vizsgálatot azonban a BÉT-nek úgy kellett elvégeznie a kibocsátói kérelemre végrehajtott felfüggesztések esetén, hogy a kibocsátók nem feltétlenül tárták fel előtte a várható tájékoztatásuk tartalmát, csak azt, hogy ilyet terveznek közzétenni. Tehát egy várható, ismeretlen információ hatását kellett összevetni a várható befektetői érdeksérelemmel, így az nehezen volt felmérhető.

Szintén nehezen volt összeegyeztethető ez a lehetőség a bennfentes információk közzétételére vonatkozó uniós szabályozással is, amelyek ezen információk azonnali közzétételét írják elő a nyilvános piacokon működő kibocsátók számára, és csak kivételes esetekben teszik lehetővé a tájékoztatási kötelezettség késleltetését.


Alkalmazási nehézségek

Sok esetben volt tapasztalható, hogy még a kibocsátók számára is bizonytalanságot okozott annak megítélése, hogy egy adott helyzetben élhetnek-e, vagy élniük kell-e ezzel az eszközzel, esetleg olyan esemény előtt kérték a kereskedés felfüggesztését, amely nem történt meg (vagy nem a várt időpontban).

Problémák a kereskedők oldaláról

Kereskedéstechnikai szempontból is érkeztek negatív jelzések a tőzsdei kereskedőktől a kibocsátók általi felfüggesztés-kéréssel kapcsolatban, amely elsősorban a day trade típusú kereskedésnél lehetett negatív hatással. Ha például nap közben értesült a tőzsde a kérésről, elrendelte a kereskedés felfüggesztését, de ugyanazon a napon már nem tudta visszaengedni a kereskedést, mert nem került időben közzétételre a kibocsátó tájékoztatása, akkor előfordulhatott, hogy a kereskedők nem tudták zárni napon belül a nyitott pozícióikat.

Nemzetközi gyakorlat

Végezetül, de nem utolsósorban, hozzájárult a kérdéses szabály eltörléséhez az a tény is, hogy a környező tőzsdék szabályozásának vizsgálata azt mutatta, hogy hasonló megoldásra nincs máshol példa.

Mi várható a változást követően a felfüggesztésekkel kapcsolatban a magyar piacon?

A módosítás hatására valószínűleg csökkenni fog a függesztések száma a jövőben. Azonban a piac védelme és a szabályszerű tőzsdei működés biztosítása érdekében a BÉT-nek továbbra is lehetősége lesz beavatkozni a kereskedés menetébe és indokolt esetben, a befektetői érdekek jelentős sérelme nélkül felfüggesztheti a kereskedést.

A változás 2020. szeptember 7-től hatályos a BÉT Xtend és BÉT Xbond piacokon, szeptember 9-től a szabályozott piacon.