Képes-e ma a felsőoktatás valóban gyakorlatorientált, professzionális tudást adni, és vajon mit vár el a munkaerőpiac? Többek között ezeket a kérdéseket járta körül szakmai kerekasztal-beszélgetésén a Magyar Közgazdasági Társaság Felsőoktatási és Továbbképzési Szakosztálya.

Sok mindent tükröz, ezért rendkívül fontos társadalmi adatnak számít az elkerülhető halálozások száma. Hazánk nem áll túl jól e tekintetben: százezer esetből közel ötszáz magyar állampolgár elhunytát lehetett volna a legfrissebb uniós adatok szerint megakadályozni.

Sokáig kényelmes európai közhely volt, hogy a kínai autók majd egyszer talán megérkeznek a kontinensre. Csakhogy ez a jövő idő szinte észrevétlenül jelenre váltott. Sőt, a kínai gyártók ma már nem pusztán exportálni akarnak Európába, hanem beépülni a piac szövetébe: hálózatot építenek, diktálják a tempót az árversenyben és immár gyárakat is húznak fel a kontinensen.

Az európai integráció történetének egyik legnehezebb időszakát éli át jelenleg. A gazdasági, geopolitikai és társadalmi feszültségek egymást erősítve alakítják azt a „permakrízisnek” nevezett korszakot, amelyben az Európai Uniónak újra kell definiálnia saját működését és gazdaságpolitikai eszköztárát.

A szakemberek szerint súlyos energiabiztonsági kihívással állunk szemben. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) ugyanakkor több lehetséges megoldást is felvázolt azzal kapcsolatban, hogy az olajárak emelkedése által okozott fogyasztói terheket miként lehetne enyhíteni.

Az alacsonyabb növekedési pálya, az energiaársokkok és a jóléti kiadások miatt nehezen lesz tartható az idei költségvetés: a hiány a GDP 5,2-5,7 százaléka között alakulhat, az államadósság pedig a GDP 75 százalékát is túlszárnyalja – derül ki az MNB Inflációs Jelentéséből.

Bár az eltelt időszakban mérséklődő tendencia rajzolódott ki, a BUX index – a Budapesti Értéktőzsde első számú mutatója – mégis 9,3%-kal emelkedett az első negyedévben, míg március végén 121 380,56 ponton zárt. A részvénypiac összforgalma számottevően emelkedett februárhoz képest, napi átlagban 30,08 milliárd forintot tett ki.

A magyar forint márciusban jelentős nyomás alá került, nagyobb gyengülést mutatott, mint a cseh korona és a lengyel zloty. Az iráni konfliktus globális gazdasági hatásai találkoztak a magyar gazdaság szerkezeti problémáival, és a közelgő parlamenti választások bizonytalanságával.

A gazdasági bizonytalanságok közepette még inkább felértékelődött világszerte az arany szerepe. A vásárlók között Kína, Lengyelország és Törökország áll az élen.

Trump könnyen nyithat ki Iránban olyan ajtót, amit utána már senki nem tud visszazárni. A kurd milíciák felfegyverzése első pillantásra olcsó és kényelmes megoldásnak tűnhet Washington számára, valójában azonban egyszerre erősítheti meg Teherán belső kohézióját, rémítheti meg Irán szomszédait, és rázhatja meg a világgazdaságot.

Az iráni háború nyomán kialakult energiaellátási zavarban Európa sebezhetősége még a 2022-es válságnál is jobban megmutatkozik. Az ázsiai vásárlók túllicitálják Európát az LNG-szállítmányokért: egyrészt magasabb árat kínálnak, másrészt az európai piacok mennyiség tekintetében másodlagosak Ázsiához képest.

Az olajkészlet lényegében nyersolajból és finomított termékekből (benzin, gázolaj, kerozin) álló tartalék, amelyet államok vagy szabályozott piaci szereplők tartanak fenn válsághelyzetek kezelésére. Funkciója nem az, hogy kiváltsa a normál piaci működést, hanem hogy időlegesen stabilizálja azt, amikor a kínálati oldal hirtelen sérül.

A magyarországi szállodákban folytatódott a forgalom erősödése februárban: a belföldi és külföldi vendégek 1,55 millió vendégéjszakát töltöttek el a hazai szállodákban, ami 8 százalékkal több az egy évvel korábbinál - derül ki a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) honlapján közzétett februári Trendriportból.

2026 februárjában a turisztikai (kereskedelmi, magán- és egyéb) szálláshelyeken közel 1,1 millió vendég 2,4 millió vendégéjszakát töltött el. A vendégek száma 4,6, a vendégéjszakáké 5,2 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A kormány a SZÉP-kártyán keresztül februárban is számos család téli pihenését segítette: a költések összege elérte a 34,5 milliárd forintot, 18 százalékkal meghaladva az egy évvel korábbit.

Az iráni háború kapcsán kezdetben sokan azt gondolták, hogy az csak bizonyos államokra korlátozódik. Az elmúlt napok eseményei azonban bebizonyították, hogy akár az egész világgazdaságot is évekig tartó energiaválságba ránthatja ez a konfliktus.

Pásztor Szabolccsal, az Oeconomus kutatásvezetőjével arról beszélgettünk, miért nem változtatott a kamatszinten a jegybank, mikor érezhetjük meg a konfliktus hatásait a pénztárcánkon és mi lehet a legrosszabb gazdasági forgatókönyv, ha a háború elhúzódik.

Még a mesterséges intelligencia kapcsán is arra figyelmeztetnek az elemzők, hogy az csupán technológia, működtetéséhez és befogadásához egyaránt megfelelő mennyiségű és minőségű humán vagyonra van szükség.

USA, Németország, Franciaország, valamint Svájc és Ausztria – a GDP arányában ezek az államok költik el a legtöbb pénzt egészségügyre a Világbank adatai alapján.

Eddig nem ismert részleteket közölt a szerb katonai ügyészség.

Moszkva hosszú távon is képes fenntartani exportpotenciálját.

Ha megszakad a cső, Magyarország gázellátás nélkül marad.