Növekedés

Negyedével is megemelheti a vállalatok egy főre eső termelékenységét a mesterséges intelligencia – derül ki egy friss kutatásból, mely szerint a gyógyszeripar és az egészségipar tudott a legtöbbet profitálni eddig az AI használatából. Lengyelországban, Dániában, Finnországban, valamint Spanyolországban és Hollandiában markáns növekedési fordulat történt az AI adaptáció hatására.

A kereskedelmi szektorban a raktári adatok pontossága nem csupán adminisztratív részletkérdés, hanem üzleti alapfeltétel. Legyen szó kis- vagy nagykereskedelemről, e-kereskedelemről vagy hagyományos bolti értékesítésről, egyetlen hibás készletadat is elegendő ahhoz, hogy rossz döntések sorozata induljon el.

Az államháztartás folyamatai nagyon elszakadtak az idei költségvetési törvény előirányzatától. A Pénzügyminisztérium nekilátott a büdzsé tételes átvizsgálásának és a pótköltségvetés elkészítésének, ám ennek eredményeire még várni kell.

Bár a mindennapi vásárlásokhoz kötődő tranzakciós készpénzkereslet folyamatosan csökkent, a forgalomban lévő nominális készpénzállomány jelentősen növekedett: 2021 végétől tavaly június végére 18 százalékkal több mint 9 ezer milliárd forintra nőtt. A jegybank felmérése a felhalmozás okait vette górcső alá.

A Magyar Nemzeti Bank alacsonyabb inflációs előrejelzése felboríthatja a lakossági állampapírok eddigi rangsorát. A prémium kötvények hozama csökkenhet, a fix kamatozású papírok pedig vonzóbbá válhatnak.

Felemás nemzetközi tapasztalatok kísérik a vagyonadót, amely Európa nagy részén már megbukott. Katona Ildikó, az iPrivateBanking vezérigazgatója szerint Magyarországon egy esetleges adó bevezetésekor szigorúan el kellene választani a prémium középosztályt a valódi felső rétegtől, a nettó vagyonnál pedig ötmilliárd forint felett húzódhatna a reális limit.

A hazai befektetési alapok szektora stabilan növekszik, azonban a befektetők összetétele gyorsan változik. A kötvényalapokból hónapok óta áramlik ki a tőke, miközben az abszolút hozamú és részvényalapok egyre több friss pénzt vonzanak.

A magyar állampapírpiac stabil, de a befektetői összetétel átalakulóban van. A professzionális és külföldi szereplők egyre nagyobb szeletet hasítanak ki maguknak, miközben a háztartások visszafogták a vásárlást.

Az arany éveken át verhetetlennek tűnt, ám idén a geopolitikai feszültségek ellenére is visszaesett a nemesfém ára. Sok befektető inkább az állampapírok felé fordult, miközben a jegybankok vásárlási kedve rekordmagas maradt, az MNB pedig a régió egyik legaktívabb aranyvásárlója.

Csökkent a közintézményekbe vetett bizalom, és a többség szerint Amerika aranykora már a múlté.

Svájc választópolgárainak mintegy 55 százaléka elutasította a 10 milliós népességplafon bevezetését, prioritásként kezelve a gazdasági stabilitást és az Európai Unióval való kétoldalú megállapodásokat.

A jegybankok központi bankjaként és a globális pénzügyi rendszer legtekintélyesebb őreként működő bázeli Nemzetközi Elszámolások Bankja (BIS) a 2026-os gazdasági jelentésében a mesterséges intelligenciába áramló hatalmas pénzek veszélyére hívta fel a figyelmet.

Sokkal jobban jártak volna a nyugdíjasok, ha marad a svájci indexálás, és nem csak az inflációhoz kötötték volna az emelést. A különbség reálértéken 14 százalékpont 14 év alatt. A vegyes indexálás visszahozatala, és 13. és 14. havi nyugdíjak sávossá tétele igazságosabbá tenné a rendszert – állítják nyugdíjszakértők.

Harmadik részéhez érkezett a Növekedés.hu euró bevezetéséről szóló vitasorozata. Ezúttal Kovács Árpád egyetemi tanár, az ÁSZ és a Költségvetési Tanács volt elnökének írását közöljük.

Folytatódik a Növekedés.hu vitasorozata az euró bevezetéséről. Terták Elemér, a Pénzügyminisztérium volt államtitkára, az Európai Bizottság nyugalmazott főtanácsadója Becsey Zsolt írására reagálva fejti ki álláspontját.

Miért kell nekünk euró? Közgazdasági vitasorozatot indít a Növekedés.hu a közös uniós fizetőeszköz bevezetése kapcsán. Neves közgazdászok elemzését közöljük rendszeresen ebben a témakörben.