Növekedés

Az elmúlt évek történései – járvány, gazdasági ingadozások, személyes tragédiák – egyértelművé tették: a biztonság megteremtése ma már nemcsak előrelátás kérdése, hanem felelősség is. A kockázati életbiztosítás célja éppen az, hogy ezekre a kiszámíthatatlan helyzetekre pénzügyi védelmet nyújtson.

Néhány fagyos hajnal elég volt ahhoz, hogy Közép- és Kelet-Európa gyümölcsöseiben eldőljön az idei gyümölcsszezon sorsa. A késő tavaszi sarkvidéki eredetű hidegbetörés Magyarországtól Lengyelországig végig pusztította az ültetvényeket, a kár pedig nemcsak a gazdáknál, hanem hamarosan a boltok áraiban is látszani fog.

A hazai szegénység helyzete a kormányváltás nyomán ismét fókuszba került. A friss Eurostat adatokat összehasonlítottuk a korábbi évek számaival: az elmúlt tíz évben sokszázezren kerültek távolabb a nélkülözéstől Magyarországon, ha pedig 2010-től nézzük a számoszlopokat, az előrelépés még kiemelkedőbb.

Továbbra is erős lendületben van a forint, amely régiós viszonylatban kiemelkedően teljesít. Utoljára öt éve volt ilyen erős a fizetőeszközünk az euróval szemben. Megnéztük, hogy a forintárfolyam alakulását most mely befektetői várakozások alakíthatják, valamint hogy a közeljövőben milyen döntések várhatóak, amelyek Magyarország tőkepiaci megítélésére hatással vannak.

Az idei költségvetés teljes felülvizsgálatát terjesztik be a parlamentnek - jelentette be Kármán András, miután a büdzsé jelenleg 3850 milliárd forintos hiányt mutat. Megnéztük, melyek azok a fő tényezők, amelyek indokolttá tesznek egy mielőbbi pótköltségvetést.

Lengyelország, Horvátország és Litvánia érte el a legnagyobb, 40 százalék körüli GDP növekedést az elmúlt tíz évben a régiós országok versenyében. Magyarországon az elmúlt évtizedben összesen 27,2 százalékos növekedés volt, ami az uniós átlag 17,4 százalékánál jóval magasabb.

A világ alapjaiban változott meg, és ezzel együtt a befektetési lehetőségek is új irányt vettek. A COVID csak az első jel volt, azóta azonban egymást követik a globális sokkok, miközben a geopolitikai feszültségek és a nagyhatalmak közötti verseny teljesen új korszakot nyitott.

Százmilliárdokat költöttek értékpapírokra az év elején a magyarok, amiben kulcsszerepe lehetett a választás előtti kormányzati pénzosztásnak. Főleg az állampapírokat és a befektetési jegyeket vette az első negyedévben a lakosság.

Az elmúlt másfél évtizedben az iparpolitika látványosan visszatért a gazdaságpolitikai gondolkodás középpontjába.

A műanyagok árának 80 százalékot is elérő drágulása vált az európai autóipar új sérülékeny pontjává. Az amerikai importvám-emelések, a szigorú belső szabályozás és a kínai autóbehozatal amúgy is versenyképességi hátrányt okoznak az európai autógyártóknak.

Az iráni háború első látásra inkább rontotta Törökország helyzetét. A török vezetés azonban nem csak a károkat nézi.

Tuareg felkelőszervezetek a helyi dzsihádista csoportokkal közösen Mali egész területén koordinált támadásokat hajtottak végre a kormányerők és orosz szövetségeseik ellen.

A gazdaság dinamizálásához a nagyobb hozzáadott értéket előállító, a német gazdaságtól kevésbé függő, tudásalapú tevékenységek bővítésére van szükség.

Most nem a tél túlélése a tét, mint 2022-23-ban, hanem a vállalatok versenyképességének megmentése.

Egy, az Európai Unió és az ENSZ által közzétett jelentés szerint több mint 71 milliárd dollárra lesz szükség a háború sújtotta Gáza újjáépítéséhez és helyreállításához a következő évtizedben.

A kamatemelési félelmek és az erős dollár húzzák az aranyat.

Temető a pesti parkett, csak a Mol mutat életjeleket.

Hamarosan lejár a régi ezerforintos bankjegy átváltására nyitva hagyott időszak.