Euróbevezetés: a piaci bizalom megvan, de kiigazításokra lesz szükség

A nemzetközi konferencián elhangzott főbb pontok:

• Bár az euróbevezetési tervek és a kijelölt költségvetési pálya hozamcsökkenést és piaci bizalmat hoztak (MNB), a szakértők szerint a 3% alatti hiánycél és a felzárkózás elérése legkorábban 2030 körül reális.
• A magyar költségvetést krónikusan terhelik a magas kamatkiadások (a GDP 2 százalékpontjával költünk többet adósságszolgálatra, mint a többi V4-es ország), így a jövő évben mintegy 1500–2000 milliárd forintos konszolidációra van szükség.
• A gazdasági növekedést leginkább az évek óta csökkenő beruházások és a gyenge export bizonytalanítja el, miközben az Állami Számvevőszék rámutatott az év végi kapkodó költésekre és a költségvetés alacsony átláthatóságára is.

A különösen kockázatos globális makrogazdasági helyzetben, az államadósságok növekedésével és a hozamkörnyezet emelkedésével felértékelődött a költségvetési fegyelem – hangzott el a régiós Költségvetési Tanácsok és a Magyar Közgazdasági Társaság közös konferenciáján.

Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke kifejtette, hogy a jövő évi költségvetés 2,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol, ami a piaci várakozásokhoz képest nem tekinthető túlzottan optimista várakozásnak, az elemzői előrejelzések középértéke alatt van.

Beruházási fordulatra van szükség

A gazdasági növekedés egyik legnagyobb bizonytalansági tényezője a beruházások alakulása, amelyek az előrejelzések szerint idén már az ötödik egymást követő évben mérséklődhetnek. A visszaesés hátterében külső és belső tényezők állnak, és egyelőre kérdéses, hogy jövőre bekövetkezik-e a fordulat - tette hozzá.

A vállalati adóterhek emelkedése, elsősorban a nagyobb vállalatok esetében kedvezőtlenül befolyásolhatja a beruházási hajlandóságot. Kitért a különadókra, amelyek a teljes költségvetési bevétel mintegy 5 százalékát teszik ki, ezért kivezetésük jelentős kihívást jelent. Az előző kormány korábban úgy számolt, hogy 2027-re eltűnhet a különadók egy része, a jövő évi költségvetésben azonban a jelenlegi kormány továbbra is számol ezzel a jelentős bevételi forrással.

A háztartási fogyasztás ezzel szemben a gazdasági növekedés egyik fontos támasza lehet 2027-ben is. A tervezett adóintézkedések egyfajta redisztribúciót jelentenek és elsősorban az alacsonyabb jövedelmű háztartások terheit mérsékelik, ami támogathatja a fogyasztás bővülését - tette hozzá.

Magas kamatterhek, energiaválság

Az európai kontextusra kitérve kiemelte, hogy az európai gazdaságpolitika legfontosabb kihívása továbbra is az alacsony gazdasági növekedés, a strukturális problémák, valamint a termelékenység és a versenyképesség hiánya, és a magas államadósság elsősorban ezeknek a problémáknak a tünete. Közép-Európában nem elsősorban az államadósság nominális szintje, hanem a növekedés üteme jelent kihívást - jegyezte meg.

A magyar államadósságot csak azokban az időszakokban sikerült csökkenteni, amikor huzamosabb ideig magas volt a GDP-növekedés üteme.

Hegedűs Éva, az Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) elnöke, a Gránit Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy a bizonytalan geopolitikai és környezeti helyzetben a fiskális tanácsok különösen fontos szerepet töltenek be a felelős költségvetési politika és a hosszú távú pénzügyi stabilitás támogatásában, független elemzéseikkel és szakmai véleményeikkel. A fenntartható növekedéshez nem elegendők a megfelelő gazdaságpolitikai döntések, erős és hiteles intézményekre van szükség - tette hozzá.

Hogy látják a helyzetet a régiós KT-vezetők?

Daniel Dăianu, a Román Költségvetési Tanács elnöke szerint a globális gazdasági kockázatok száma jelentősen nőtt: infláció, energiaárak növekedése, geopolitikai feszültségek (ukrajnai és iráni háború), nyugat-európai tüntetések, államadósságok növekedése, kriptoeszközök és az árnyékbankok pénzügyi dereguláció. A román deficit hat százalékra 5,2-5,4 százalékra csökkenhet, de 2028-ban választások lesznek, és ismét 6 százalékra emelkedhet a hiány.

Ebben a bizonytalan időszakban felértékelődnek a biztos befektetések és a közbizalom.

Ján Tóth, a Szlovák Költségvetési Tanács elnöke előadásában arról értekezett, hogyan ne konszolidáljuk a költségvetést, mivel Szlovákia már három megszorító csomagon túl van, mégsem sikerült elérni eredményt a hiánynál, miközben csökkent a gazdasági növekedés üteme.

A tanulság, hogy nem szabad elkölteni a konszolidáció hozamát, nem szabad a beruházásokat visszafogni, és nem szabad a célokon változtatni.

Sławomir Dudek, a Lengyel Költségvetési Tanács elnöke kiemelte, hogy a régióban Lengyelországban jött létre a legkésőbb a tanács, csak ennek az évnek az elején kezdték el a munkát a nulláról. eddig 14 javaslatot fogalmaztak meg a kormánynak, de ezekből egyetlen egyet sem fogadtak el. Lengyelországban is magas a hiány, tavaly 7,3 százalék, idén 7,1 százalék, és jövőre is ugyanennyi lehet. A másik fő probléma az adósság gyors emelkedése, mellyel párhuzamosan növekedett a kamatteher, magasabb a tízéves kamat szintje, mint a magyar.

Mojmír Hampl, a cseh költségvetési tanács vezetője köszönetet mondott Pleschinger Gyulának, az MKT örökös tiszteletbeli elnökének, amiért a régiós KT-k konferenciájának hagyományát megteremtette, így jövőre Prágában lesz a következő fórum. Hampl a fő kockázatok közé sorolta az államadósságok emelkedését, a növekedési modellek kifulladását. Csehország nem áll túlzott deficit eljárás alatt, és jövőre a hiány 3,5 várható. Kiemelte, hogy az államadósság és a túlzott eladósodás nagyon sokat számít különösen a jelenlegi bizonytalan globális makrokörnyezetben.

Nem eléggé átlátható a költségvetési folyamat

Lehmann Kristóf, Állami Számvevőszék (ÁSZ) vezető közgazdásza a konferencián elmondta: a költségvetési törvény véleményezése másfél hónapig tart, az MNB-vel és a minisztériumokkal együtt dolgoznak, emellett a Számvevőszék legfontosabb feladatai között kiemelte a zárszámadási jelentést, közpénzek felhasználásának ellenőrzését.

Az ÁSZ nem nyomozó hatóság, hanem ellenőrző szerv, az elmúlt években több mint száz esetben tett feljelentést a Számvevőszék

– tette hozzá.

A költségvetési törvényjavaslatról vélemény-nyilvánítás folyamatáról szólva elmondta: október 21-én kapták meg a főkönyvet, 50-60 előirányzatot néznek meg a szűk időkeret miatt, az MNB és a KT munkatársaival együtt október 29-én átadták a véleményt a Pénzügyminisztériumnak. (A véleményre elvileg 10 nap állt volna rendelkezésükre.)

Kiemelte: a KT nem önálló előrejelzést ad, hanem számos külföldi és hazai előrejelző intézmény előrejelzését veszik alapul,

A tavalyi tervezésnél a IMF, az Európai Bizottság, a Magyar Nemzeti Bank, a Kopint-Tárki és a Századvég előrejelzéseit vették alapul.Jelenleg a költségvetési bevételek és kiadások ellenőrzése lezajlik, a kockázatokat jelzik, az ÁSZ külön készít auditot a költségvetésről, ami hosszabb folyamat, itt 200-300 előirányzatot is néznek.Hangsúlyozta:

az Open Budget Survey szerint csak 41 pontot kapott a hazai költségvetés átláthatósága a lehetséges 100-ból, miközben 61 pont lenne a minimum, a társadalmi részvétel értéke nagyon alacsony, mindössze 7 pont, az audit pedig 79 pont, ami jó számnak értékelhető.

Lehmann Kristóf kiemelte: november és decemberben költik el a beruházások nagy részét, ami nem optimális és egyáltatán nem hatékony

A költségvetésben sok az átcsoportosítás, számos a bujtatott államadósság-tétel, esetiek a beruházások, és sokkal hatékonyabban kéne reagálni év közben is a makrogazdasági folyamatokra.

Bokros-terv, Gyurcsány-Bajnai megszorítás és Széll Kálmán Terv után most új kiigazítás kell

Várpalotai Viktor, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója kiemelte: nagyon magas a költségvetési hiány, ezzel az aránnyal az uniós rangsor végén állunk. Krónikus problémaként jellemezte a kamatkiadások magas szintjét: a GDP 2 százalékpontjával többet fordítunk az adósságszolgálatra, mint a többi visegrádi ország.

A jövő évi költségcsökkentésről elmondta: a Bokros terv, Gyurcsány-Bajnai-kormányok megszorításai, a Széll Kálmán Terv és a Covid ideje alatt is volt ilyen kiigazítás, a társadalom már átélt többször is ilyen kiigazítást, ráadásul a jövő évi nem is kiemelkedő, a többi európai kiigazításhoz képest.A költségvetésre adott piaci reakciók szerint a kiigazítás várható volt, a piacok 5 százalékos hiány vártak, ehhez képest 4,9 százalékos a hiánycél. A piaci bizalom magas az euróbevezetési tervek és a meghirdetett költségvetési pálya miatt, ami hozamcsökkenést hozott, és további kamatmegtakarítás várható, ha tartják a kijelölt pályát.

Isépy Tamás Magyar Gazdaságkutató és Tanácsadó Zrt. közgazdásza rámutatott, hogy a szektorális adók és különadók egy részét áthárítják a lakosságra a vállalatok. A kiadásoknál javulás látható a kamatkiadások terén, de az inflációnak és a magas kamatkörnyezetnek is hosszú az árnyéka: az államadósság a GDP 77,5 százalékára emelkedik.Belyó Pál az ECO-Vista Kft. ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: pozitív folyamatokat lehet látni a költségvetésben, a fogyasztás és a reálbéremelkedés is emelkedni fog, az ipari és exportteljesítmény is javul, összességében 1,7-2 százalékos növekedéssel kalkulálnak erre az évre.

A termelékenységi fordulat nem garantálható, egyelőre a stagnálásból kell kijutni – fogalmazott, hozzátéve: a hozzáadott érték, technológia-termelékenység a gazdaság fehéredése és az uniós pénzek felhasználása terén kell javulást elérni, ezzel érezhetően szintet lehetne lépni a GDP növekedésben, és 2-2,5 százalék körüli plusz-növekedés elérhető néhány éven belül. A költségvetésről szólva elmondta: összességében egy 1500-2000 milliárdos konszolidációra van szükség jövőre.Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója jelezte: év elején még bíztak a két százalékos idei növekedésben, de ez ma már nem biztos, ennek egyik oka az energiaválság. Az első féléves növekedésben nagy szerepet játszott a készletek emelkedése, a beruházások pedig csökkentek évek óta, az export pedig gyengélkedik, a nettó export negatív. Jó hír ugyanakkor az infláció mérséklődése, és a tízéves kamatok csökkenése, így a lengyel és a román hozamnál is alacsonyabb szintre került. Az Otthon Start Programról elmondta, nagy keresletet generált, és helyesnek tartja, hogy a használt lakásoknál a kedvezményes kamat szintjét megemelték.

Nálunk a legalacsonyabb a háztartások jövedelme

Cserháti Ilona, a Budapesti Corvinus Egyetem Smarter Work for a Better Life Kutatóközpontjának egyetemi docense az euróbevezetés megvalósíthatóságáról szólva elmondta: a hiány csak 2030-ban kerülhet a 3 százalék alá. ami majd választási év lesz, ezért bizonytalan ez a hiánycsökkentés.

Még mindig az uniós fejlettségi átlag 75-76 százalékán állunk, évek óta stagnálás jellemezte a magyar gazdaságot. Az Eurostat adatai szerint a legkisebb PPS-alapon számított egy főre jutó medián jövedelemmel rendelkezünk az EU-ban, az egyenlőtlenség és a szegénység közepesnek mondható az uniós rangsorban.

Nincs magyar cég a gyorsan fejlődő kelet-európai vállalatok között, ehhez egy szegmentált és fókuszált vállalatfejlődési programra lenne szükség, a 3 százalékos potenciális növekedésért pedig még sokat kell tenni.

A konferencia a Magyar Közgazdasági Társaság youtube-csatornáján tekinthető meg.