Ömlik Európába a hamis ázsiai és az ukrán méz, kiszorulnak a magyar exportőrök

Következetes munkával el kell érni, hogy a jövőben minél több magyar honfitársunknál legyen az egészséges táplálkozás szerves része a méz. Az exportorientált magyar mézágazat és a méhészek megélhetése szempontjából kulcskérdés, hogy az európai piacokon uralkodó, tisztességesnek nem nevezhető versenyfeltételek újra egyenlők legyenek az unión belül megtermelt és az unión kívül előállított méztermékek között - mondta az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára vasárnap a XXXVI. Nemzetközi Mézvásár és Méhésztalálkozón Jászberényben a minisztérium közleménye szerint.

Feldman Zsolt ismertette: a 15-30 ezer tonnás hazai méztermelés kétharmad részét Nyugat-Európába exportálják, így nagyon fontos az uniós piacon a tisztességes versenyfeltételek megléte. Ezek ma nem biztosítottak, 160-190 ezer tonna Európán kívüli, harmadik országból érkező importtal versenyeznek az évente 10-20 ezer tonna mézet exportáló magyar méhészek.

Úgy folytatta: a rendkívül olcsó hamisított ázsiai termékek és az ukrán méz szorítják ki a magyar mézet az exportpiacokról, csökkentve ezzel a hazai értékesítési árakat is.

Az európai gazdaság gyengélkedése érződik az uniós mézfogyasztásban, nőtt az alacsonyabb minőségű és olcsóbb árfekvésű mézkeverékek iránti kereslet, ami nem kedvez a magyar méznek.

A legfontosabb feladat ezért folytatni azt a munkát, amely arra kényszeríti az európai döntéshozókat, hogy konkrét uniós szabályok megalkotásával védjék meg az európai méztermelést és az európai mézfogyasztókat.

Ennek a munkának fontos eleme, hogy az Országos Magyar Méhészeti Egyesület 11 EU-tagország 14 szervezetével közösen antidömping panaszt nyújtott be a Kínából Európai Unióba érkező mézre - tette hozzá.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy az Európai Unió úgynevezett autonóm kereskedelmi intézkedéssel hozzáférést biztosít az ukrán gazdaságnak az EU piacához, de az európai mezőgazdasági szektor határozott fellépésére az Európai Bizottság vészfékmechanizmust vezetett be több különösen érzékeny mezőgazdasági termékre, így a mézre is.

Mihelyst ennek behozatala meghaladja a 44,4 ezer tonnát, még a nyár folyamán automatikusan vámot kell majd fizetni az ukrán import után - olvasható a közleményben.

Az államtitkár a fogyasztók érdekeinek szem előtt tartásával kapcsolatban kiemelte, hogy Magyarország kezdeményezésére változnak az uniós mézjelölési szabályok, legkésőbb 2026-tól mindenhol az unióban fel kell tüntetni a mézkeverékek csomagolásán az össze származási országot, az arányok százalékos megjelölésével.

Tájékoztatása szerint a méhészek piaci nehézségei miatt felértékelődött az elmúlt években indított ágazati támogatási programok szerepe. 2023 és 2027 között a szektor a magyar költségvetési forrással együtt mintegy 15,6 milliárd forint célzott ágazati támogatásban részesül. Az EU-ban először Magyarország vezetett be állatjóléti támogatást a méhészeknek, méhcsaládonként évente 15 eurónak megfelelő összeget, ezzel is segítve az egészséges méhállományok fenntartását és a méhészágazatot.

Emellett 5 éve kapnak a hazai méhészek úgynevezett méhegészségügyi támogatást, amelyet 1 millió méhcsalád után igényelnek évente a méhészek, ennek mértéke 1000 forint méhcsaládonként.

A legfontosabb piaci tartalékot a jelenlegi helyzetben a magyar fogyasztók jelentik, az elmúlt években megduplázódott és fejenként 1 kilogrammra emelkedett éves fogyasztás további növekedése, a méz "minél mindennapibb élelmiszerré válása", az egészségtudatos táplálkozást folytatók számának bővülése, a helyi termelőktől történő mézvásárlás ebben komoly szerepet játszhat - közölte az Agrárminisztérium.