Az adatok időállapota: késletetett. | Jogi nyilatkozat

Jól húz a mezőgazdasági export, öt ország veszi a legtöbb magyar terméket

Agrárium2024. nov. 3.MTI

Célt értek a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar megújítására tett intézkedések és megvalósult fejlesztések, tovább bővült, 6,4 százalékkal haladta meg az agrárexport az év első felében a tavalyi értéket - közölte Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető emlékeztetett: a kormány stratégiai ágazatként tekint az agráriumra. Éppen ezért egyedüliként az Európai Unióban maximális, 80 százalékos nemzeti társfinanszírozott biztosított az uniós forrásokhoz. Ezzel megháromszorozódott a vidékfejlesztésre fordítható támogatások mennyisége - mondta.

Hozzátette, ezzel a céllal valósítják meg 2021 óta a rendszerváltás utáni legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztési programot is.

Az elmúlt három évben 400 milliárd forintot költöttek állattartó telepek fejlesztésére, több mint 100 milliárd forintot kertészeti üzemek modernizálására, csaknem 230 milliárd forintot élelmiszeripari kapacitások bővítésére és 180 milliárd forintot a mezőgazdaság átállására precíziós gazdálkodásra.

Nélkülözhetetlen, hogy a legkisebb gazdák is léphessenek egyet előre. Az ő támogatásukat szolgálta a kisüzemek fejlesztése pályázat. Ennek révén az érintettek több mint 55 milliárd forintban részesültek

- ismertette Nagy István.

Kifejtette, az agráriumnak elkülönített fejlesztési források hasznosulása már most látszik.

Az idei év első hét hónapjában az agrárexport elérte a 8,17 milliárd eurót, ezzel 494 millió euróval, azaz 6,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket. Ez a folyamat összhangban van azzal is, hogy ugyanezen időszakban az élelmiszeripar exportértékesítése 7 százalékkal növekedett.

Magyarország első öt legnagyobb kiviteli piaca Németország, Olaszország, Románia, Ausztria és Lengyelország volt, együttes részesedésük az agrárexportból meghaladta az 54 százalékot. A miniszter felhívta a figyelmet arra is, hogy kedvezően változott a kivitel szerkezete, ugyanis a feldolgozott termékek aránya 2023-ra 62 százalékról 74,2 százalékra növekedett, az alapanyag export aránya pedig 25,8 százalékra csökkent.

Nagy István szerint ezekből az adatokból is jól látszik, hogy erős agrárium nélkül nem erősödhet meg a nemzetgazdaság sem.

A mezőgazdaság és élelmiszeripar átfogó megújításának köszönhetően pedig tovább fokozódhat a gazdák és az egész ország versenyképessége - hangsúlyozta a miniszter.