Külföldi vendégmunkásoktól függ, és csapdába került az egykor virágzó magyar agrárium

A sok uniós támogatás ellenére nem sikerült egy hosszú távú stratégia mentén új irányba állítani a korábban irigylésre méltó magyar agráriumot, amely egyik sikeres agráriumi modellhez sem tudott csatlakozni. Több bevált agrármodell létezik: egyrészt az alacsony hozzáadott értékkel nagy tömeget állít elő, így például az ukrán, a román és a brazil mezőgazdaság, míg a másik véglet a tudásintenzív nagy értéket előállító modell, ilyen a holland, dán, izraeli, új-zélandi agrárium.

A harmadik modell pedig az alacsony technológia bevonásával magas értékű termékek létrehozása, ilyen például az olasz gazdaság, amely nagy márkanevekre is épít.

A magyar helyzet ezzel szemben a senki földjén van, stratégiai vákuumban, mert hosszú évek óta nincs átfogó stratégiai szemlélet az ágazatban: miközben árversenyt alakult ki az olcsó külföldi termelőkkel szemben, technológiai lemaradásban vagyunk a fejlett piacokhoz képest

– mondta mondta Gyuricza Csaba, a MATE rektora az Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) szakmai fórumán, ahol az új agrárstartégiáról esett szó.

Jövedelmezőségi csapdában

A magyar mezőgazdaság kettős versenyhátrányba került: csökkent a jövedelmezőségi krízis és nőtt támogatásfüggőség, ami hosszú távon fenntarthatatlan csapdahelyzet. A stratégiai hiány felerősítette a járvány és az energiaválság hatásait is. A 70-es 80-as években a hazai agrárium még irigyelt állapotban volt, a rendszerváltozás után azonban nem tudtunk lépést tartani a mezőnnyel, és az adottságainkhoz képest is lemaradtunk, a termelékenység 30 százalékkal csökkent reálértékben.

40-60 százalékos visszaesés zajlott le a szarvasmarha, sertésállomány, tejfeldolgozás, tojástermelésben, egyedül a baromfiágazatban tudtunk fejlődni nemzetközi szinten – derül ki az új agrárstratégia kidolgozására fókuszáló tanulmányból, melyet Benedek Fülöp, Feldman Zsolt és Kapronczai István és Gyuricza Csaba jegyeznek.

Sok uniós támogatás jön, mégsincs előrelépés

Az elmúlt 8-10 évben a mezőgazdaság input anyagköltségeink 100 százalékkal emelkedtek, miközben Európában ez a drágulás csak 60 százalékos lett, miközben a felvásárlási árak nem emelkedtek ennyivel, ami mutatja a lemaradásunkat, és a jövedelmezőségi csapdahelyzetet.

A Közös Agrár Politika terén 2023-27 között a legmagasabb a támogatási szintje, ami az uniós csatlakozás óta a legmagasabb, de ez a jövőben csökkenni fog.A fórum szakmai hozzászólói szerint az új stratégia négy alappillére lehet:

1.a versenyképesség, életképesség,

2. a fenntarthatóság, a klímaadaptáció,

3. a tudásalapúság (az oktatás erősítése, most az agráripari szereplők 10 százaléka rendelkezik diplomával, ami nagyon alacsony uniós szinten, tudományos eredményeket be kell építeni a termelésbe, a magyar tudásátadást is a fókuszba kell helyezni)

4. a vidékfejlesztési programok kimunkálása.

Ezekeb belül a főbb pontok:

• klímaváltozáshoz alkalmazkodás, (tudás és együttműködés erősítése)
• a biotechnológiai fejlesztések előtérbe helyezése
• a gdp 10-11 százalékát adja most a mezőgazdaság,
• termőföld használata és tulajdonosa essen egybe,
• talaj és víz minőségének javítása
• vízvisszatartás és öntözésfejlesztés
• gazdálkodók termelésbiztonságának növelése
• ágazatokat, termékpályákat kell fejleszteni,
• a belföldi élelmiszerek fogyasztása érje el a 80 százalékot, ettől most nagyon elmaradunk
• rövid élelmiszerlánc-kereskedelemre törekedni kell
• a gazdálkodók adminisztratív terheinek mérséklése

Gyuricza Csaba kitért arra is, hogy a magyar vetőmagtermelésbe most már invesztálni kell 30-40 év forráskivonása után, nemesítőházakat egybe kell terelni, a teljes termékpályát együtt kell kezelni.

Hangsúlyozta, hogy a hazai talaj állapotát kell javítani, a talaj- és vízgazdálkodás összefügg, önmagában az öntözés nem old meg mindent. 100-120 ezer hektár területen 150-200 millió köbméter vizet használunk fel, ennek többszörösére 1500 millióra lenne szükség, a természetes nedvesség megőrzése a cél, mert a talajra lehullott csapadék fele elvész.

Nem megy külföldi vendégmunkások nélkül

A klímaváltozással kapcsolatban a MATE-rektora kifejtette, hogy sok területen a művelési ágak megváltoztatására lesz szükség, és nem elegendő a vetésszerkezet módosítása.

Ami biztos, hogy az agrárfelsőoktatásban, és a -szakképzésben sok területen kell fejleszteni, ami összefüggésben áll a generációváltással, ehhez az agrárközgazdászok lakhatásának megoldása bérlakásprogrammal, a külföldi vendégmunkások nélkül nem megoldható a magyar gazdaság helyzete.

Megvan az adottságunk, képességünk és lehetőségünk a versenyképesség emelésére a következő ágazatokban: szarvasmarha, tej, sertés, kertészet, gabona és baromfi termékpálya, ahol a beruházások támogatásával zászlóshajó projekteket lehet létrehozni.

Egymillió hektárral csökkent a szántó területe, és ötféle növényt termelünk a terület 85 százalékán, ezen szintén változtatni kell, így például a kukorica-termesztés Nyugat-Magyarországra helyeződikZoltán Péter, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium (AEM) miniszteri biztosa szerint éles paradigmaváltásra van most szükség az agráriumban. 19 ezer milliárd állami támogatás ellenére is egy helyben toporog a versenyképtelenné vált ágazat, annak ellenére, hogy sokan tudtak élni az állami támogatások segítségével.

A szaktárca 11 pontból álló javaslatcsomagot dolgozott ki az agrárium fejlesztésére a generációváltástól a birtokpolitikáig.

Kiemelte, hogy az agrárium marketingje és PR-ja javításra szorul, a lakosság csak akkor kezd el ilyen jellegű témákkal foglalkozni, amikor nagyon közel kerülünk a bajhoz. Példaként hozta, hogy a klímaváltozást is csak akkor kezdték el érzékelni az emberek, amikor a Paksi Atomerőmű működése került veszélybe.

Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy a termelési és természeti adottságaink még jók, de fontos változások zajlanak, és más típusú termesztési technológiákat kell alkalmazni. Egyre kevesebben laknak vidéken, pr-tevékenységgel nem biztos, hogy tudásalapú humánerőt be lehet vonzani. Több ponton is módosítani kell az agrárstratégiát: a birtokpolitika, az adózás, a támogatáspolitika területe mellett fontos a környezeti hasznosságok elismerése, és a piaci szabályozók átgondolása.A teljes kerekasztal-beszélgetést itt tekintheti meg.