Megbízhatunk-e a mesterséges intelligencia befektetési tanácsaiban?

A mesterséges intelligencia (MI) a pénzügyi világot is átalakítja: az ügyfélszolgálatoktól kezdve a csalásfelismerésen át a személyre szabott tanácsadásig, számos területen alkalmazzák. Mindeközben egyre több lakossági befektető is igénybe veszi az MI segítéségét, annak ellenére, hogy a hatóságok szerint ezek az eszközök egyelőre nem alkalmasak arra, hogy kiváltsák a professzionális tanácsadást.

Miért az MI dönt helyettünk?

Közel minden ötödik lakossági befektető használ MI-eszközöket a pénzügyi döntések meghozatalához - idézi az Euronews az eToro tavalyi kutatási eredményeit, amely 13 országban összesen 11 ezer személy bevonásával készült. Arra a kérdésre, hogy miért az MI dönt a befektetéseik ügyében, a következőket mondták:

• Időt takarít meg a kutatás terén (42 százalék).
• Úgy gondolják, hogy az MI a befektetések jövője (42 százalék).
• Szerintük az MI jobb döntéseket hoz, mint ők maguk (28 százalék).
• Úgy vélik, hogy az MI jobb befektetéseket választana, mint egy alapkezelő (26 százalék).
• Olcsóbb, mint egy alapkezelő igénybevétele (26 százalék).

Sokan tehát úgy tekintenek például a ChatGPT-re, mint amivel időt takarítanak meg és csökkenti a költségeket - és ezt nem is lehet teljesen elvitatni ettől az eszköztől.

Ugyanakkor a pénzügyi piacok összetettségéből és kiszámíthatatlanságából kiindulva a mesterséges intelligencia sokszor nem képes pontosan előre jelezni a kimeneteleket, ez pedig pénzügyi veszteségekhez vezethet.

A szakértők szerint a kulcskérdés az, hogy az MI csupán kutatási segédeszközként szolgál-e vagy közvetlen befektetési tanácsot ad.

Az európai szabályok szerint a cégek használhatnak mesterséges intelligenciát arra, hogy jobban feltérképezzék ügyfeleiket - például, hogy milyen ismeretekkel és tapasztalattal rendelkeznek, milyen a pénzügyi helyzetük és mi a céljuk a befektetéssel.

Viszont fontos, hogy ilyenkor is minden átlátható és ellenőrizhető legyen, valamint emberek figyeljék és felügyeljék az MI működését.

A felmérések óvatosságra intenek

Egy tavalyi, a Nature folyóiratban megjelent tanulmány a ChatGPT-t vette górcső alá.

Az eredmények szerint különösen hatékony az olyan feladatokban, mint a pénzügyi tervezés és a kockázatelemzés, mivel jól tud adatokat feldolgozni, például pénzügyi jelentéseket.

Ugyanakkor a tanulmány egy komoly problémára is rámutatott: ha az adatok torzítottak vagy pontatlanok, az MI félrevezető eredményeket adhat.

A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy ha a mesterséges intelligenciát olyasmiről kérdezünk, amiről kevés az információ, könnyen előfordulhat, hogy csak „kitalál” egy választ, mert mindenképp reagálni akar.

Ezért előfordulhat, hogy az olyan általános kérdésekre, mint „érdemes-e befektetnem XY-ba”, gyakran félrevezető válaszok születnek.

A Guardian egy másik, szintén nemrégiben végzett kutatás eredményeit emeli ki, amely szerint szerint a ChatGPT, a Copilot és más MI-eszközök sokszor pontatlan pénzügyi tanácsokat adnak.

Felmérésük során 40 kérdést tettek fel különböző MI-eszközöknek, és „aggasztóan sok pontatlanságot és félrevezető állítást” találtak, különösen az olyan területeken, mint a pénzügyi és jogi kérdések.

A felmérés során a Meta AI kapta a legrosszabb értékelést, ezt követte a ChatGPT. A Copilot és a Gemini valamivel jobb eredményt ért el, míg a legmagasabb pontszámot a Perplexity kapta.

Az ellenőrzés fontossága

A mesterséges intelligencia programok mögött álló tech-cégek mindegyike arra figyelmeztet, hogy kiemelt fontosságú az MI által közölt adatok ellenőrzése, és azt tanácsolják, hogy

jogi, egészségügyi és pénzügyi kérdésekben inkább szakemberhez forduljunk.

A korlátaik ellenére az automatizált pénzügyi tanácsadók egyre népszerűbbek, és a szakértők szerint az úgynevezett robo-tanácsadói piac az elkövetkező öt évben robbanásszerű növekedés előtt áll.