Péntekig célszerű igényelni az agrárbiztosítási díjtámogatást

Idén a tavalyi 11,4 milliárdról akár 12 milliárd forintra is emelkedhet a hazai gazdálkodók által megkötött támogatott mezőgazdasági biztosítások díjállománya, amely után ebben az évben is 5 milliárd forintnyi díjtámogatás vehető igénybe.

A gazdálkodók ennek megfelelően a biztosítási módozattól függően 40, illetve 55 százalék körüli mértékű díjvisszatérítésre számíthatnak.

Az immár kilencedik évben igénybe vehető agrárbiztosítási díjtámogatás fennállása óta jelentősen hozzájárult a növénybiztosítások állományának folyamatos növekedéséhez.

Míg öt évvel ezelőtt a díjtámogatott biztosítások állománya még nem érte el az 5,8 milliárd forintos szintet, idénre már ennek több mint duplájára számít az alkuszszövetség.

„Ebben az évben több kedvező változás is növelte a támogatott mezőgazdasági biztosítások vonzerejét – magyarázza Póczik András, a FBAMSZ szakértője. – Ezek közül a legfontosabb, hogy idén ezeknek a biztosításoknak az önrésze 30-ról 20 százalékra csökkent, vagyis a biztosítások már 20 százalékot meghaladó hozamcsökkenés esetén is térítenek. Az idei állomány nagyságát ugyanakkor negatívan érintheti, hogy a koronavírusjárvány miatt hozott korlátozások mind az ügyfelek, mind a falugazdászok, mind a biztosítási szakértők részéről fokozott erőfeszítést, új megoldásokat igényeltek a biztosításkötési folyamatban. Emiatt célszerű lenne megfontolni a döntéshozók részéről a május 15-i határidő szankciómentes kitolásának lehetőségét is.”

A támogatott mezőgazdasági biztosításokat immár hetedik éve négy biztosító (az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung fióktelepeként működő Agrár Biztosító) mezőgazdasági biztosítási termékei közül választhatják a gazdálkodók. E biztosítások három típusba sorolhatók: A legfontosabb szántóföldi növényekre, valamint a szőlőre, az almára és a körtére, illetve csonthéjas és héjas kultúrákra kötött csomagbiztosítások az „A”, a jórészt ültetvény. és zöldségkultúrákra köthető biztosítások a „B”, míg a többi szántóföldi kultúra biztosításai a „C” típusba tartoznak. A gyakran eltérő fedezeteket és kárrendezési sajátosságokat, illetve speciális kockázatokat és nyújtó ajánlatok közti eligazodásban meghatározó szerepet kapnak az optimális ár-érték arányú döntést segítő, biztosítóktól független alkuszok.

Bár a támogatott agrárbiztosítások rendszere évről évre tökéletesedik, továbbra is komoly hiányossága, hogy két jelentősen alulbiztosított agrárterületre, az erdőgazdálkodásra és az állattenyésztésre egyáltalán nem terjed ki. Az e területeken fellépő kockázatok mérséklése, valamint a gazdálkodói öngondoskodás ösztönzése érdekében indokolt volna e területekre is fokozatosan kiterjeszteni a díjtámogatások körét. Első lépésként az erdőgazdálkodásban az újtelepítésű ültetvények, míg az állattenyésztésben a kiemelt kockázatú betegségek (például száj- és körömfájás, sertéspestis, madárinfluenza, kelet-európai marhavész) esetében nyílhatna lehetőség erre a kiterjesztésre

 – mutat rá a FBAMSZ szakértője.

A biztosítási díjtámogatás a többpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer egyik eleme, amelyet 2012 januárjában vezettek be:

- az első pillér a már korábban is létező kárenyhítési rendszer

- a második pillér a biztosítási díjtámogatás, melynek során a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának bizonyos százalékát (2020-ban 30-70 százalék közötti részét) támogatásként visszakapják. További ösztönző elem a rendszerben, hogy csak a második pillérben részt vevők válnak jogosulttá az első pillérben megítélt kárenyhítő juttatás teljes összegére, amennyiben biztosításuk a megművelt terület referencia-hozamának legalább felére kiterjed. A többiek csupán a megítélt kárenyhítés 50 százalékához jutnak hozzá

- a harmadik pillér a jégkármérséklés. A Nemzeti Agrárkamara 2018 óta működteti országos szinten a talajgenerátoros Jégkármérséklő Rendszerét (JÉGER)

- a negyedik pillér, a mezőgazdasági krízisbiztosítás megjelenése 2021 elején várható. Ennek bevezetését követően a gazdálkodóknak lehetősége nyílik a piaci zavarokból, áresésekből, vagy állat- és növénybetegségekből fakadó veszteségeiket is lefedezni.