Németország április 18-áig fenntartja a szigorú korlátozásokat, húsvétra még további szigorításokat vezetnek be

A német vezetők megállapodtak, hogy legalább április 18-áig fenntartják az országban a koronavírus-járvány miatt érvényben lévő korlátozásokat, és a húsvéti ünnepekre további szigorításokat vezetnek be, hogy megfékezhessék a fertőzések erősödő hullámát.

Angela Merkel kancellár és a szövetségi tartományok vezetői 11 órányi egyeztetés után, kedd hajnalban jutottak megállapodásra arról, hogy miként folytassák a világjárvány elleni küzdelmet.

Egyezségük értelmében az idei húsvét április 1-jétől 5-éig tartó hosszú hétvégéjén gyakorlatilag leállítják a magán- és közéletet, az élelmiszerboltok is csak szombatra nyithatnak majd ki. Az embereket az ötnapos ünnep teljes idejére otthonmaradásra szólítják fel

- áll a német vezetők közleményében.

Németország "nagyon-nagyon súlyos" helyzetben van, mert az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) úgynevezett brit mutációja, a B.1.1.7 jelzésű változat elindított egy "új járványt".

Ez a vírusváltozat "sokkal halálosabb, jóval fertőzőképesebb és hosszabb ideig fertőzőképes", ezért másként kell védekezni - fejtette ki Angela Merkel, aláhúzva, hogy "nemkonvencionális" megoldásokat is alkalmazni kell.

Ilyen megoldás az #OtthonMaradunk (#WirBleibenZuHause) mottóval meghirdetett húsvéti országos akció, amelynek célja az új járványhullám megtörése - tette hozzá a kancellár.

A szövetségi kormány és az úgynevezett miniszterelnöki konferencia (MPK) - a járványügyi védekezésért felelős tartományi kormányfők egyeztető testülete - online tanácskozását heves viták miatt többször meg kellett szakítani. A nézetek egy sor kérdésben ütköztek. A kevéssé fertőzött, és jelentős idegenforgalmi szektort működtető északi, tengerparti tartományok vezetői például könnyítéseket igyekeztek elérni, hogy a tavaszi szünetre ismét fogadhassanak vendégeket. Azzal érveltek, hogy kellőképpen visszaszorították már a vírust, és technológiai fejlesztéseik révén meg tudják oldani a turisták elszállásolását a fertőzésveszéllyel járó érintkezések számottevő emelkedése nélkül.

A kancellár és a 16 tartományi kormányfő körében végül az összes ügyben az a nézet érvényesült, hogy az új járványhullám megfékezése minden egyéb érdek fölé való.

Így a megbeszélés eredményeit rögzítő dokumentumban kiemelték, hogy a napi új regisztrált fertőződések számában tapasztalható exponenciális, robbanásszerű növekedés miatt következetesen alkalmazni kell az úgynevezett vészfék rendszert, amelyről a legutóbbi, március elején tartott tanácskozáson állapodtak meg.

A rendszer lényege, hogy vissza kell állítani a második hullám enyhülése révén a hónap elején felfüggesztett korlátozásokat azokban a tartományokban, járásokban vagy városokban, amelyekben tartósan - egymás után három nap - száz fölött van az úgynevezett hétnapi fertőzésgyakoriság, vagyis a megelőző hét napon regisztrált új fertőződések százezer lakosra vetített száma.

Ezt a rendszert új elemekkel is ki kell egészíteni, például kijárási korlátozásokkal és a maszkviselési kötelezettség kiterjesztésével - áll a kedd hajnali megállapodásban.

A Robert Koch közegészségügyi intézet (RKI) adatai szerint a hétnapi fertőzésgyakoriság országos szinten vasárnap átlépte a 100-as határértéket, és kedd reggel már 108,10-en állt.

A megelőző 24 órában 7485 fertőződést szűrtek ki tesztekkel. Ez bő harmincszázalékos növekedés az egy héttel korábbi 5480-hoz képest. Az új regisztrált fertőződésekkel együtt 2 674 710 ember szervezetében mutatták ki a SARS-CoV-2-t.

A vírus által okozott betegséggel (Covid-19) összefüggésben egy nap alatt 250 halálesetet jegyeztek fel. Ez ugyancsak emelkedés az egy héttel korábbi 238-hoz képest. Az új halálesetekkel 74 964-re emelkedett a járvány németországi áldozatainak száma.