Átadták a Fiumei olajfinomítót, a térség energiabiztonságának kulcsát

A mintegy 700 millió eurós beruházás a MOL többségi tulajdonába került INA olajipari vállalat történetének legnagyobb egyedi fejlesztése, és a modern Horvátország egyik legjelentősebb ipari beruházása.

Az ünnepélyes megnyitón elhangzott: a modernizáció központi eleme a nehézolaj-maradványok feldolgozására szolgáló késleltetett kokszolóegység, amely lehetővé teszi a finomító technológiai megújítását és a magasabb hozzáadott értékű termékek arányának növelését.

A fejlesztés eredményeként a finomító feldolgozási kapacitása évi 3 millió tonnáról 4 millió tonnára nő, miközben a dízelüzemanyag-termelés évente mintegy 400 ezer tonnával, akár 30 százalékkal bővülhet.

Magyar Levente miniszterhelyettes a MOL fiumei üzemének átadóján kifejtette: 

"Ez egy kőolajfinomító, amely a korábbiaknál sokkal nagyobb kapacitással és sokkal nagyobb termékskálán tud majd előállítani finomított kőolajtermékeket, amelyeknek egy része a magyar piacot fogja ellátni. (...) Ugyanis Horvátország és Magyarország hosszú, szoros kapcsolatot ápol egymással egyéb területek mellett az energia területén is. Ez a kapcsolat hozott vitákat, hozott különböző kereskedelmi nézeteltéréseket, amelyeket az érintett felek folyamatosan próbálnak megoldani, de hozott egy szoros és egyre mélyülő együttműködést is"

– magyarázta hozzáfűzve, hogy:

"Horvátországnak mi vagyunk az egyik, ha nem a legfontosabb piaca az ideérkező cseppfolyósított földgáz- és olajszállítmányok tekintetében. Nekünk pedig, miután nincsen saját tengerpartunk, ahonnan ezeket megvásárolhatnánk, a horvátok a legfontosabb partnereink e téren".

Magyar Levente ezért rendkívül fontosnak nevezte a kapcsolat erősítését, és leszögezte, hogy a magyar kormány mindent megtesz a fennálló problémák mihamarabbi megoldása érdekében.

"Hiszen különösen annak fényében, ami a Közel-Keleten történik, ez mindannyiunk érdeke, és mélyen hiszünk abban, hogy a régió energiabiztonsága az nem szétválasztható országonként, nincs magyar energiabiztonság horvát energiabiztonság nélkül és fordítva. És a szlovákok és a szerbek is ebben a képletben értelmezendők".

"Amíg nem érkezik keletről kőolaj a Barátság vezetéken, amelynek a helyreállításán minden órában dolgozunk, addig különösen felértékelődik ez az irány. Már csak az van hátra, hogy tisztázzuk a horvát barátainkkal, hogy milyen kapacitással tudják működtetni a Magyarországra vezető csöveket". 

– összegzett a magyar politikus.

A megnyitón Ante Susnjar horvát gazdasági miniszter hangsúlyozta: a beruházás jelentős lépés Horvátország és a térség energiabiztonságának erősítésében. Mint mondta, a stabil és megbízható energetikai infrastruktúra különösen fontos a geopolitikai bizonytalanság idején, és hozzájárul a régió üzemanyag-ellátásának biztonságához.

Ortutay Zsuzsanna, az INA igazgatótanácsának elnöke stratégiai mérföldkőnek nevezte a projektet. Kiemelte: a korszerűsítés lehetővé teszi, hogy a vállalat hatékonyabban használja fel a feldolgozott kőolajat, miközben erősíti az INA regionális beszállítói szerepét és hozzájárul a gazdasági növekedéshez a rijekai térségben. Hozzátette: a vállalat több megújulóenergia-projektet is indított, és az év végére a finomító területén épülhet meg Horvátország első kereskedelmi zöldhidrogén-termelő üzeme.

Molnár József, a Mol Group vezérigazgatója arról beszélt: a beruházás új fejezetet nyit az INA finomítási tevékenységében, és a következő időszak célja a magas termelékenység biztosítása és az, hogy a rijekai létesítmény Európa egyik leghatékonyabb finomítójává váljon.

Az eseményen támogatási megállapodást is aláírtak egy zöldhidrogén-termelő és -elosztó üzem létrehozásáról. A több mint 60 millió eurós beruházás részeként egy 10 megawattos elektrolizáló és egy 11 megawattos naperőmű épül. A projektet a horvát Nemzeti Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv keretében legfeljebb 15 millió euróval támogatják.

A fiumei finomító a horvát piac mellett több közép- és délkelet-európai ország üzemanyag-ellátásában is szerepet játszik. A projekt méretét jelzi, hogy az új egységek építéséhez több mint 10 ezer tonna acélt és mintegy 60 ezer köbméter betont használtak fel. Az új egység évente 750 ezer tonna vákuum-maradék feldolgozására képes, és lehetővé teszi a petrolkoksz előállítását is.

A beruházás részeként új kikötői infrastruktúra, 20 ezer tonna kapacitású kokszsiló, valamint óránként 450 tonna kapacitású zárt kokszszállító rendszer épült ki a finomító és a kikötő között. A kivitelezésben több mint 10 500 munkavállaló és mintegy 80 alvállalkozó vett részt, a teljes munkamennyiség meghaladta a 8,9 millió munkaórát.

A fejlesztés részeként új energetikai infrastruktúra is épült, köztük egy 110/35 kV-os villamosenergia-alállomás és mintegy 5 kilométer hosszú nagyfeszültségű vezeték, amelyek a finomító működésének megbízhatóságát és energiahatékonyságát javítják.