12 szempont alapján fejlesztené a versenyképességet a kormány

A kormány és a jegybank az alapvető kérdések (sőt sok részlet kérdés) tekintetében hasonlóan gondolkozik - hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) által A kormány és az MNB versenyképességi politikájának összevetése címen megtartott kerekasztal fórumon, melynek házigazdája Chikán Attila közgazdász professzor, akadémikus volt.

Baksay Gergely, a jegybank közgazdasági elemzésekért és versenyképességért felelős ügyvezető igazgatója szerint a különbségek csupán abból fakadnak, hogy a jövőképek esetében a javaslattevés jellegéből fakadóan a jegybank csak igyekszik túlmutatni egy vagy két kanyarral akár előrébb nézni. Ebből a szempontból mind a kormányzatnak, mind a jegybanknak a saját területén van nehezebb helyzete és vannak témakörök, ahol nem lehet nagyon hosszútávra előre gondolkozni. De azonos az irány. Ezt több MNB elemzés is alátámasztja, amelyben elismerik a kormányzat által eddig elért eredményeket - hangsúlyozták a fórum előadói.

12 nemzetgazdasági célra épül a kormány jövőképe

A beszélgetés során elhangzott, milyen jövőképet dolgozott ki a kormányzat, melyet György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár 12 pontba szedve vázolt fel.

A kormányzati víziók alappillérjei a következő nemzetgazdasági célok:

• demográfia és oktatás,
• felzárkózó települések,
• tiszta ország és átállás a körforgásos gazdaságra,
• az energetikai rendszerek reformja,
• közlekedés zöldítése,
• egyetemek megújítása,
• szak- és felnőttképzési rendszer megújítása,
• a védelmiipari képességeinknek a fejlesztése,
• pénzügyi stabilitás fenntartása,
• a regionális egyenlőtlenségek csökkentése,
• a digitalizáció és a fenntartható vízügyek.

Kiemelte, hogy ezek mindegyikéhez kidolgozott célrendszert, eszközrendszert, és stratégiát társítottak. A végső cél pedig a jól fenntartható növekedés elérése, a fenntartható alatt pedig egyszerre kell érteni a pénzügyi, a gazdasági, környezeti és demográfiai fenntarthatóságot. (A magyar startégia egyébként az EU terveivel is összhangban van, ráadásul már a járvány előtt is tett a hazai vezetés olyan lépéseket, melyekkel elindultunk ezen az úton.)

Szükség van ma víziókra

A téma kapcsán a házigazda Chikán Attila is kiemelte, hogy szükség van ma víziókra, arra, hogy meghatározzuk saját irányainkat.

Versenyképesség

A fenntarthatóság és a jövőkép fontossága mellett, a harmadik többször elhangzott kulcsszó a versenyképesség volt. Baksay Gergelytől azt is megtudtuk, hogy hazánk 2019-es adatok alapján (tavaly nem készült a pandémia miatt felmérés) a World Economic Forum versenyképességi rangsorában 47. a vizsgált 141 országból, a Doing Bussines-nél 52.-ek vagyunk a 190-ből, az ENSZ fenntartható fejlődési indikátorában pedig 29. helyen állunk a 176-ból. Ezek alapján a versenyképességi helyzetünk nagyjából megfelel a gazdasági helyzetünknek, de hozzátette, hogy a World Economic Forum felméréseinél a módszertannal korábban komoly problémák voltak és miután ezt hazánk szóvá tette és javítottak a hibákon, tíz hellyel kerültünk előrébb a rangsorban.

2019-ben visszaelőztük Szlovákiát és Lengyelországot az egy főre jutó gazdasági fejlettségben.

Abban gyakorlatilag minden résztvevő egyet értett, hogy a versenyképesség rendkívül fontos a fejlődés és a növekedés szempontjából. Mindemellett Baksay Gergely kiemelte, hogy jó lenne, ha a versenyképességünk megelőzné a fejlettségünket, mert így húzná magával és ez maga után vonja a GDP növekedést és a gazdasági fejlődést. Erről szólva kiemelte, hogy 2019-ben visszaelőztük Szlovákiát és Lengyelországot az egy főre jutó gazdasági fejlettségben. Aláhúzta, hogy elsősorban a magyar vállalatok termelékenységét, versenyképességét kell javítani, valamint felhívta a figyelmet az innováció és a tudástőke fontosságára. A tudástőke megszerzéséhez persze versenyképes oktatásra is szükség van.

2030-ra azt tűzték ki célul, hogy minden ma általános iskolás gyermek legalább valamilyen szakképzettséget szerez.

György László szavai alapján ezzel a kormányzat is tisztában van, hiszen ő is elismerte, hogy ugyan jelenleg vannak problémák, a régiók szerint szétszakadt oktatási rendszer, a lemorzsolódó, perifériára került gyerekekkel és az alacsony pedagógusbérekkel, de ezen ők változtatni szeretnének és 2030-ra azt tűzték ki célul, hogy minden ma általános iskolás gyermek legalább valamilyen szakképzettséget vagy akár annál magasabb fokú végzettséget szerezzen.

Kihasználjuk a bilaterális kapcsolatainkat

Mindez összecseng az Orbán Viktor kormányfő által a közösségi médiában nemrég közzétett videójában mondottakkal, miszerint a világ minden tájáról be kell vonzani a technológiát és a piaci hozzáférést. Erre többek közt az egyetemek fejlesztésével megpróbáljuk rácsatolni a magyar gazdaságot, közben pedig elkezdtük ösztönözni az exportképes magyar vállalatokat és most a bilaterális kapcsolatainkat is kihasználva próbáljuk elősegíteni, hogy magyar vállalatok is tudjanak befektetni, beruházni.

20 ezer fővel nőtt a belföldi telephelyen foglalkoztatottak száma

A jövő kapcsán természetesen elhangzott több a jelenre és a múltra vonatkozó kijelentés is. György László ismertette, hogy a védekezés és a krízis kezelés során nem hallgattunk azokra a szavakra melyek szerint például 100 ezer forintot kellett volna adnunk mindenkinek, ehelyett a munka alapú gazdaság megőrzésére törekedtek. Kiemelte, hogy eddig sikerült betartani azt az ígéretet, hogy legalább annyi munkahelyet hozunk létre mint amennyit a járvány elvett, hiszen a 2020. novemberi, decemberi és a 2021. januári adatok alapján a belföldi telephelyen foglalkoztatott magyarok száma még nőtt is 20 ezer fővel, a munkanélküliségi ráta kis fokú növekedése pedig csak azért tapasztalható, mert a külföldi telephelyen foglalkoztatott honfitársaink száma 50ezer fővel csökkent.

2000 milliárd forintnyi beruházás állami támogatással

Megemlítette, hogy eddig 1000 munkáját elvesztő személy vett részt 8 hetes informatikai képzésen, 230 ezer munkahely megvédésére nyújtottak bértámogatást és több mint fél millió munkahely versenyképességét növelték meg beruházásösztönző támogatásokkal. Ez azért különösen fontos, mert rengeteg országban csökkent a beruházások aránya, míg tavaly itthon növekedett. Az állam közel ezer milliárd forint támogatással ösztönözte beruházásra a vállalatokat, ennek köszönhetően 2000 milliárd forint értékben valósultak meg beruházások itthon. Beszélt a háztartások megtakarításainak a növekedéséről, és a beruházási kontroll hatékonyságáról is (megvédik a magyar tulajdonú vállalatokat, attól hogy tőkeerős befektetők esetleges kényszerhelyzetüket kihasználva felvásárolják azokat).

Baksay Gergely teljesen egyetértett szavaival és kiegészítésképp hozzáteszi, hogy komoly sikerként könyvelhető el, hogy a tavalyi évben a hitelpiac jól működött, így elkerültük azt a helyzetet, ami 2008-ban állt elő, amikor amúgy jó állapotú vállalatok, azért mentek csődbe, mert kisebb problémáik áthidalásához nem tudtak hitelhez jutni.

György László kiemelte: ha visszatekintünk és párhuzamot vonunk a mostani helyzet és a múlt között szerencsére más szempontok alapján is,azt láthatjuk, hogy ma sokkal jobb helyzetben van az ország, mint akár a 90-es akár a 2000-es években volt, így a válságól való gyors kilábalásra is sokkal jobb esélyeink vannak. Így például, még a ’90-es években hazánkban leszakadva a régiótól a foglalkoztatottság 30 százalékkal csökkent (a cseheknél 10 százalék, a lengyeleknél 20 százalék volt a csökkenés), és az így szerzett hátrányunkat a kétezres években sem tudtuk ledolgozni, addig 2010 óta teljesen felzárkóztunk a régióhoz és a hátunk mögött hagytuk ezt a problémát.

Csökkent a hitelállomány kamatterhe

Elhangzott, hogy sikerült a hitelállományunk kamatterheit is csökkentenünk, amik korábban komoly terhet jelnettek számunkra. Aláhúzta, hogy a termelékenységünk is enyhén javult és az egy főre eső termelékenység növekedésének alacsony értéke is csak annak köszönhető, hogy rengeteg korábban munkanélküli személyt emeltünk vissza a munkaerőpiacra. Elárulta ezen az értéken is javítani szeretnének, méghozzá a hazai tulajdonú vállalatok termelékenységének a növelésével és külföldi modern technológiákat használó cégek bevonzásával, ezekhez pedig az infrastruktúra és az oktatás nagyarányú fejlesztésére van szükség.

A kerekasztal-beszélgetés végén az MKT idei tisztújítása során Chikán Attilát megerősítették a Gazdaságpolitikai Szakosztályi elnöki pozíciójában.