A legtöbben sokkal tovább élünk, mint a várható életkor

Közismert, hogy a nők lényegesen tovább élnek, mint a férfiak, és az is, hogy Japánban és a dél-európai mediterrán országokban különösen hosszú a várható élettartam.

Többféle statisztika

A statisztika ugyanakkor látszólag torzít, esetenként nem is kicsit. Alapvetően valóban azt mutatja, hogy egy adott országban egy adott nem képviselői átlagosan meddig élnek, csakhogy a valóságban a várható életkorra úgy gondolunk, hogy amikor már valaki öregszik, például a nyugdíjkorhatárt eléri, akkor mi a várható élettartama.

Itt pedig komoly eltérés mutatkozik, hisz a teljes statisztikában benne vannak a viszonylag fiatalon meghaltak, és így alaposan lehúzzák az átlagot.

Így, ha arra vagyok kíváncsiak, hogy ténylegesen mekkora élethosszara számíthatunk, ha elérünk 60 vagy 65 évet, akkor nem sokat segít a születéskor várható életkor adat, hisz például

a magyar férfiak várható életkora mindössze 73 év (az adat a Covid előtti utolsó évből származik, kiszűrve a járványhatást), ugyanakkor azok, akik a 65 éves kort megérik, 79 évre számíthatnak.

Éppen ezért célszerű olyan statisztikát is megvizsgálni, hogy egy országban egy adott kért elért emberek mekkora további várható élethosszra számíthatnak. Ezek a statisztikák érdekes eltéréseket mutatnak, és egyúttal valóban sokkal közelebb áll ahhoz az általuk mért kor, amiről híresebb emberek esetén hallunk (akikről megemlékezik  a média), vagy amit ismeretségi körben tapasztalunk.

Hazai helyzet

Nézzük először, hogy áll a hazai helyzet. A férfiak várható élettartama 73 év, a nőké 80, ugyanakkor a 65 évesen várható további élettartam férfiak esetében 14, nők esetében 18 év.

Ez alapján, azok a férfiak, akik a 65 évet megérik, átlagosan 79 éves korukig élnek, a hölgyek esetében 83 év. Mint látjuk, a két nem között a születéskor meglévő 7 éves várható élettartam eltérés 65 éves korra 4 évre csökken. Ebből az következik, hogy a férfiak közül sokkal többen halnak meg 65 éves koruk előtt, mint a nők esetében.

Ezt az is alátámasztja, hogy a KSH adatai szerint a születéskor meglévő

egy-másfél százalék körüli férfitöbblet 48 éves korban kezd csökkenni, és 54 éves korban már a férfiak száma aláesik a nőkének, 65 éves korban pedig már a korosztály 45 százaléka férfi, 55 százaléka nő.

A férfiaknál tehát a 40-es éveik végén megindul egy fokozott halandóság, ami aztán gyorsan növekszik. Az erre a korosztályra jellemző halálokokat és azok megelőzhetőségét egy későbbi anyagban dolgozzuk fel, ugyanakkor érdekes trend, hogy a férfiak korai halandósága Európában erősen összefügg az országok fejlettségével.

Nemek közti eltérés

Míg Hollandiában, Svájcban, Svédországban, Izlandon, Dániában, Írországban és Nagy-Britanniában és Máltán 4 év vagy ennél kevesebb a születéskor várható életkor eltérése a két nem között, addig nálunk, mint láttuk, 7 év, a volt Szovjetunió európai utódállamaiban (Oroszország, Ukrajna, Belarusz, Litvánia, Lettország, Észtország) már 10 év.

Egy rendkívül érdekes eset Albánia, ahol mindössze 3 év az eltérés, 77, illetve 80 éves várható életkorral.

A 65 éves korban várható további élettartamnál természetesen már kisebb ez az eltérés, de ott is vannak érdekességek. Izlandon igen kicsi, 2 év alatti az eltérés, egyúttal

az izlandi férfiak élnek a legtovább, ha megérték a 65-öt: átlagosan 85,5 éves korukig.

A nőknél a nyertes Japán: aki eléri a 65 évet, még 25 évre számíthat,

vagyis 90 éves kort ér meg várhatóan,

a japán férfiaknál 85 év az adat. Az 5 éves különbség nagynak is tűnhet, de lássuk be, hogy mindkét nem esetében annyira magas a 65 évesen várható életkor, hogy a különbségnek már nincs is jelentősége.

A 65 évet megért nők életkilátásai összességében is igen jók: összesen a világ 29 országában számíthatnak 85 év fölötti átlagos életkorra, a férfiak ugyanakkor csak Izlandon, Ausztráliában és Svájcban. (Az adatok forrása: ENSZ, OECD, KSH)