Az átalakuló világrenddel Magyarország jól járhat? A Költségvetési Tanács elnökével erről is beszéltünk

Hogy látja: az idei költségvetési hiánycél tartható?

Még csak március van, ezért hogyha fel is merül bármiféle olyan probléma, amely érinti a költségvetési hiánycélt, bőven van idő arra, hogy a kormányzat időben beavatkozzon.

Nyilván az első számú kockázata az idei költségvetés megvalósulásának a kitűzött növekedési pálya lehet. A 3,4 százalékos idei évre tervezett gazdasági bővüléssel kapcsolatban a Költségvetési Tanács is leírta a véleményében, hogy kockázatok övezik a megvalósítását. Hiszen az a világgazdasági környezet, amelyben Magyarországnak kis nyitott gazdaságként működnie kell, kevésbé kiszámítható, mint mondjuk a 2010-es évek második felében volt. A legutóbbi adatok sem azt vetítik előre, hogy 2024-2025 fordulóján az érdemi gyorsulás elkezdődött volna. Elképzelhető, hogy az idei növekedési szám nem hármassal, hanem kettessel fog kezdődni. A bérdinamika és a fogyasztás bővülése persze segíti az adóbevételeket, viszont összességében arra is szükség lenne, hogy a beruházások terén is a tavalyi évhez képest lényegesen jobb számokat produkáljon a gazdaság. Ráadásul az exportpiacainkon is szükség lenne az élénkülésre.

Nyitott gazdaságként a mostani amerikai gazdaságpolitika miként hat ránk?

Az amerikai gazdaságpolitika alakulása az ország méreténél, jelentőségénél fogva nyilván az egész világra kihat.

Értelemszerűen Washingtonnak az elsődleges szempont az amerikai érdekek érvényesítése és az amerikai választók jóléte.

Az új amerikai adminisztráció egyik első napirendi pontja pedig éppen a vámok kérdése volt. Nem látni, hogy ennek a tárgyalássorozatnak hol lesz a vége. Nem gondolom, hogy az amerikai adminisztráció célja az volna, hogy egy a jelenleginél lényegesen magasabb vámokat tartalmazó világkereskedelmi környezetbe érkezzünk meg. Bízom abban, hogy a valódi céljuk egy olyan kompromisszum elérése, ami nem feltétlenül hozza jobb helyzetbe a kereskedelmi partnereiket a vámmentes helyzethez képest, de azért kevésbé fog nekik fájni, mint mondjuk egy 25 százalékos vám.

Nekünk viszont a legjelentősebb exportpiacunk Európa, a legfontosabb kereskedelmi partnerünk pedig Németország -  mely nyitott gazdaságként szintén nem kerülheti el az amerikai gazdaságpolitika hatásait.

Mintha lenne egy kis optimizmus a német gazdaság körül. Többen is arra számítanak, hogy az adósságfék változni fog, ami talán olyan változásokat indíthat be, amellyel Magyarország is jól jár. Mi erről a véleménye?

Ennek kapcsán kétségtelenül van némi optimizmus. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján a miniszterelnök úr is úgy vélekedett, hogy bár középtávon nehezebben kiszámítható, hogy a németországi változásoknak mi lesz a következménye, de rövidtávon egyértelműen pozitív hatásokra lehet számítani. Hogy mennyire, az nyilván a részleteken múlik. Kérdés, hogy a német kormányzat költekezései mennyiben fogják érinteni azokat a vállalatokat, amelyek Magyarországon is működtetnek termelőkapacitásokat.

Az inflációban mekkora kockázatot lát?

Az infláció továbbra is az egyik legnagyobb kockázat, nem csak itthon, hanem az egész világgazdaságban.

Nemcsak a januári és a februári magyar inflációs adatból látszik, de a fejlett gazdaságok havi adatait figyelemmel kísérve is kijelenthető, hogy az infláció ezúttal is makacsnak bizonyult. Márpedig a 2023-as év is rámutatott, hogy a meglepetésszerű infláció rombolja a bizalmat, és bizonytalanságot szül. A bizonytalanság pedig a fogyasztási és a beruházási oldalon is a döntések elhalasztásához vezethet.

Nemrég lett bejelentve, hogy fokozatosan be lesz vezetve az SZJA-mentesség a két és háromgyermekes édesanyáknak. Ez a költségvetésre milyen hatással lesz?

A hatásokat majd akkor lehet részleteiben elemezni, ha már írott formában láthatóak az intézkedések. Itt még nem tartunk.

Nyilván nagyságrendbeli becslés adható. A Nemzetgazdasági Minisztérium is segítette a tisztánlátást azzal, hogy kiadott erre vonatkozó irányadó számokat. Azok alapján azt lehet mondani, hogy az idei évben tekintettel arra, hogy csak a háromgyerekes édesanyákat, és csak október elsejétől érinti a kedvezmény, a hatás limitált lesz. A mértéke idén nagyságrendileg 50-60 milliárd forint lehet. Jövőre azonban jelentősebb, egy nagyságrenddel nagyobb hatással kell számolni, hosszú távon pedig a GDP közel egy százalékáról lehet szó.

A Költségvetési Tanácsnak több mint egy éve van az élén. Hogy foglalná össze ezt az elmúlt egy esztendőt?

Egyrészt a Tanács munkáját a folytonosság jellemezte, ami testet öltött abban is, hogy az elődöm által kialakított kiváló együttműködést sikerült folytatni a tagokkal, és a Tanácsot támogató intézményekkel, így a Magyar Nemzeti Bankkal, az Állami Számvevőszék stábjával, a Pénzügyminisztériummal, illetve a Nemzetgazdasági Minisztériummal. Meg kell itt említenem az Országgyűlés Hivatalát is, akik a Tanács működése adminisztratív hátterének egy részét biztosítják a legmagasabb színvonalon. Így gyakorlatilag ugyanazzal a rendszerességgel és ütemezéssel jelentek meg a Tanács anyagai. Tavaly indította útjára a Költségvetési Tanács a hároméves kitekintését, még az év elején. Ezt a Tanács hagyománnyá tette, és most február végén megjelent a második ilyen kiadványunk.

Ezen túl is jött néhány újdonság. Az egyik abból adódóan, hogy 2023 végén a parlament jóváhagyta a jegybankról szóló törvény módosítását, és ezzel a Költségvetési Tanács egy új feladatot kapott. Ugyanis nyilatkoznia kell minden költségvetési tervezés alkalmával, hogy ha a jegybanknak a saját tőkéje a jegyzett tőke szintje alatt van, akkor szükséges-e a költségvetésből tőkepótlást biztosítani a jegybanknak. Ez a feladat, és ezen kérdés eldöntésének a szakmaisága igényelte azt, hogy a Tanács egy online konferencia keretében bevonjon olyan szakértőket, akik ezt a kérdést tudományos igényességgel tanulmányozták az elmúlt időszakban.

Egy másik esemény, amelyből igyekszünk hagyományt teremteni, az pedig a Magyar Közgazdasági Társasággal minden évben közösen megrendezett konferenciához kötődik. Ezen a Költségvetési Tanács megrendelésére a makrogazdasági helyzetről tanulmányt, illetve többéves előrejelzést készítő kutatóintézetek prezentálják a témában készült anyagaikat. Idén a cseh és a román költségvetési tanács elnökét is vendégül láthattuk itt, remélem, ennek lesz folytatása.

De ha már az elmúlt egy évet kell értékelnem, akkor hozzátenném, hogy ha egy éve beszélgettünk volna a várható forgatókönyvekről, biztosan nem tudtam volna előre jelezni azt a világpolitikai helyzetet, amiben ma találhatjuk magunkat. Azt gondolom, hogy amilyen átalakulások most zajlanak, azok  a világrendnek utoljára az 1990-es kelet-közép-európai rendszerváltozások idejében tapasztalható változásához foghatóak.

Ezeknek a változásoknak mi inkább nyertesei, vagy vesztesei lehetünk? Vagy túl korai még eldönteni?

Egyrészt korai, másrészt azt gondolom, hogy rajtunk is múlik. Nyilván nem 100 százalékban tud az országon múlni, mert van egy korlátja abból adódóan, hogy mi egy 93 ezer négyzetkilométeres, alig 10 millió lakosú ország vagyunk, világátlagot tekintve relatív fejlett gazdasággal, de mégiscsak ez egy bizonyos, ehhez mért érdekérvényesítő erőt jelent.

De én abban hiszek az egyének szintjén is, és a közösségek, így akár az országok, nemzetek szintjén is, hogy mindenki felelős a saját sorsáért, a saját szerencséjének a kovácsa. Tehát az, hogy ebből a változásból mi inkább nyertesként vagy inkább vesztesként kerülünk ki, a mi lépéseinken is múlik.

Valószínű, hogy már a nyáron el lesz fogadva a 2026-os költségvetés. Milyen előnyei és hátrányai vannak a viszonylag korai elfogadásnak?

Gazdaságilag kedvezőbb és kiszámíthatóbb időkben, mint amilyen például a 2010-es évek második fele volt, lehet előnye a költségvetés korai elfogadásának, hogyha az a következő időszakra vonatkozó adó és egyéb jogszabályok elfogadásával együtt történik, és ezek a szabályok már változatlanok maradnak.

A jelenlegi sokkal bizonytalanabb környezetben azért felerősödnek a kockázatai a korai tervezésnek, abból adódóan is, hogy az éppen folyó évet is sokkal nehezebb előre látni. Sokkal nehezebb jól megjósolni azt, hogy milyen végleges bázisra kell majd építeni a jövő évi számokat. Ezt a bizonytalanságot és ennek következményeit gyakorlatilag a 2020-as évek eleje, a Covid óta tapasztalhatjuk folyamatosan.

A tavalyi évben visszakerült az őszi időszakra a tervezés. Ez segített abban, hogy a '24-es végleges számok sokkal jobban előreláthatóak voltak már az őszi időszakban, amikor ez a terv véglegesedett, tehát a 2025-ös költségvetést egy jóval biztosabb bázisra lehetett tervezni. Azt gondolom, hogy erősek a kockázatok továbbra is, és emiatt nagy bizonytalanságot hoz a rendszerbe a tavaszi tervezés.