A magyarok vagy a lengyelek élnek tovább? Fény derült az adatokra
ElemzésekAz Európai Unión belül Magyarországon a nyolcadik legmagasabb a férfiak és nők várható élettartama közötti különbség.
Az Eurostat március 14-i jelentése szerint a várható átlagos élettartam – meghaladva a Covid előtti értéket – 81,4 évre emelkedett az EU-ban 2023-ban. A növekedés a 2022 évihez viszonyítva nem túl nagy, 0,8 év. A férfiak esetén 78,7, a nők esetén pedig 84 év a várható élettartam. Az adatok regionális szinten is rendelkezésre állnak.
A legmagasabb átlagértéket Madrid környezetében találjuk (Comunidad de Madrid), itt a várható élettartam 86,1 év. Észak-Magyarországon az egyik legalacsonyabb, 74,9 év a várható élettartam. Ez az EU-s átlagnál 6,5 évvel, a legjobb spanyol értéknél 11,2 évvel alacsonyabb. Magyarországon a nyolcadik legmagasabb a férfiak és nők várható élettartama közötti különbség: 6,5 év. A férfiak várható élettartama 73,4, a nőké 79,9 év. A férfiak esetén ez 5,3, a nők esetén 4,1 évvel rövidebb az EU-s átlagnál.
Az EU-ban csak 4 országban (Bulgária, Lettország, Litvánia, Románia) alacsonyabb a férfiak és egy országban (Bulgária) alacsonyabb a nők várható élettartama, mint Magyarországon. A nők esetén tehát különösen rossz a helyezésünk. Nézzük az adatokat néhány országra!
|
Ország |
Átlagos várható élettartam |
Férfiak várható élettartama |
Nők várható élettartama |
||||||
|
2019 |
2023 |
Változás |
2019 |
2023 |
Változás |
2019 |
2023 |
Változás |
|
|
Magyar-ország |
76,5 |
76,7 |
0,2 |
73,1 |
73,4 |
0,3 |
79,7 |
79,9 |
0,2 |
|
Cseh-ország |
79,3 |
79,9 |
0,6 |
76,4 |
76,9 |
0,5 |
82,2 |
82,9 |
0,7 |
|
Lengyel-ország |
78,0 |
78,4 |
0,4 |
74,1 |
74,6 |
0,5 |
81,9 |
82,1 |
0,2 |
|
Szlovákia |
77,8 |
78,2 |
0,4 |
74,3 |
74,9 |
0,6 |
81,2 |
81,5 |
0,3 |
|
Ausztria |
82,0 |
81,9 |
-0,1 |
79,7 |
79,5 |
-0,2 |
84,2 |
84,2 |
0,0 |
|
Dánia |
81,5 |
81,8 |
0,3 |
79,5 |
79,9 |
0,4 |
83,5 |
83,7 |
0,2 |
|
Német-ország |
81,3 |
81,1 |
-0,2 |
79,0 |
78,7 |
-0,3 |
83,7 |
83,5 |
-0,2 |
|
Finn-ország |
82,1 |
81,6 |
-0,5 |
79,3 |
79,0 |
-0,3 |
84,8 |
84,3 |
0,0 |
|
Svéd-ország |
83,2 |
83,4 |
0,2 |
81,5 |
81,7 |
0,2 |
84,8 |
85,0 |
0,2 |
|
EU átlag |
81,3 |
81,4 |
0,1 |
78,5 |
78,7 |
0,2 |
84,0 |
84,0 |
0,0 |
Forrás: Eurostat 2025.03.14.
A táblázat szerint 2019-ről 2023-ra a V4-ek között az átlagos és a férfi várható élettartam Magyarországon javult a legkevésbé: öt év alatt 0,2, illetve 0,3 évet.
A nők esetén a magyar érték egyezik a lengyellel: 0,2 év. Viszont kiugróan, 0,7 évvel javult a cseh nők várható élettartama, ezzel megközelítette a német értéket. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy a magyar várható élettartam javulás mindhárom esetre jobb az EU-s átlagnál, az osztráknál, a németnél és a finnél, amely országok esetén a várható élettartam csökkent vagy változatlan maradt, de így is – a kiemelkedő cseh értéktől eltekintve – jóval meghaladja a V4-ek adatait. Viszont a javulási tendencia Csehország, Lengyelország és Szlovákia esetén kiugró.
A következő ábrán a magyar adatok alakulását látjuk 2019-2023-ban, majd a 2023 évi regionális értékek következnek.
Nézzük, hogyan változtak a magyar adatok 2019-2023-ban!
1. ábra. A várható élettartam változása 2019-2023; Forrás: Eurostat 2025.03.04.
Az 1. ábrán jól látszik a Covid hatása. A várható élettartam 2019-ről 2021-re a férfiak esetén 2,4, a nők esetén 2,1 évvel csökkent. Az átlag érték csökkenése 2,4 év volt. Magyarországon is csak 2023-ra sikerült újra meghaladni a 2019 évi szinteket.
2. ábra. Várható élettartam a régiók szerint, 2023.; Forrás: Eurostat 2025.03.14.
A 2. ábra a regionális eltéréseket szemlélteti. Ezek szerint jelentős eltérések vannak Budapest és a nyugati, valamint a keleti országrész értékei között. Azt látjuk, hogy a legalacsonyabb észak-magyarországi érték – ami az EU-ban is az egyik legalacsonyabb – 3,9 évvel alacsonyabb a budapestinél. Ekkora különbségek az EU-ban csak Romániában találhatók. Ha az egy főre jutó GDP adatokat is megvizsgálnánk, akkor valószínűleg összefüggést találnánk a helyi gazdaság állapota, a rendelkezésre álló munkahelyek minősége és a várható élettartam között.
Összességében arra kell felfigyelnünk, hogy az EU átlaghoz mért egy főre jutó GDP teljesítményünk messze jobb, mint a várható élettartam adataink. Ebből több következtetés is levonható. A teljesség igénye nélkül megemlíthetők a következők: a Magyarországon megtermelt GDP jelentős arányban hagyja el az országot repatriált profitként, tehát nem használható fel az életszínvonal javításán át a várható élettartam növelésére. Másrészt a jellemző három műszakos munkarend, a munkahelyi stressz, az egészségtelen anyagokkal való munkavégzés, általában a munkahelyek egészségre gyakorolt negatív hatásai is ronthatják a várható élettartam adatokat, miközben a cégek működése hozzájárul a GDP növeléséhez.
Természetesen ezen összefüggések szorosságának elemzése objektív kutatásokat igényel. Azt a következtetést azonban mindenképpen levonhatjuk, hogy ilyen várható élettartam adatok mellett biztos, hogy nem elég a legfontosabb célként általában a GDP növelését kitűzni. Egyrészt csak olyan GDP növelés fogadható el, amely egyben hozzájárul az életminőség javításához és a várható élettartam növeléséhez is. Másrészt sürgősen szükség lenne – ahogyan azt más országok is teszik – a GDP mellett társadalmi célok kitűzésére is. Ezek között nálunk a legfontosabbnak a várható élettartam általános növelésének és a regionális különbségek csökkentésének kellene lennie.
A szerző közgazdász, egyetemi kutatóprofesszor.
